Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

64-. országos Dlés november 4. 1869. 175 nélkül maradt munkást löknek ki Pest piaczára: mily socialis mozgalom keletkezik akkor ? Azt mondja a t. pénzügyminiszter ur, hogy az államnak nincs joga beavatkozni az ilyen dolgokba, még segitőleg sem. A jelen viszonyok­ban én ugy tudom, hogy más országokban ugy van. így például a Peel-actát, mely 1844-ben hozatott, mely megszabja az országos banknak, hogy azon 140 millió forint (14 millió fontster­ling) függő adósságon túl nem szabad neki több bankjegyet kiadni, mint a mennyi kész pénzzel fedezve van, ezen actát az angol kormány há­romszor függesztette fel : első ízben mindjárt 3 évre hozatala után, azután 1857- és 1864-ben, midőn nagy pénzkrisisek támadtak. A kormány fölhatalmazta a bankot, hogy 20 millió fonttal többet adjon ki, és ezzel segítse föl a bukni indult industriát, kereskedelmet, és magának csak később kért indemnityt ez eljárásért. Ha Angol­országban méltányosnak találták ezt, hasonló el­járás miért ne volna Magyarországon helyén ? T. ház! Az mondatott ezen mostani pénz­krisis alkalmával, hogy ezt a pénzpiacznak túl­terhelése okozta. Bocsánatot kérek, ez csak anya­gul szolgált a krisis tovább fejlesztésének. Mert tudjuk nagyon jói, hogy nálunk a pénzkrisis csak egy politikai lármaütésből keletkezett. Ha egy nagy ember Parisban náthát kap és azt nagyobb betegségnek találták elhíresztelni, itt minden hanyat-homlik esik, hogy rögtön azon papírok, melyek nem játékpapirok, hanem valóságos ipar­vállalatokban fekvő, valóságos solid papirosok, jussanak tönkre. Bizonyosan tudni fogja azt a nem annyira „bon mot"-t mint „mauvaisniot £i-t a t. pénzügyminiszter ur, miszerint a magyaror­szági gyárakról azt tartják, hogy azok csak har­madik megbukásuk után kezdik magukat kifizetni, midőn t. i. a negyedik licitátión csaknem ingyen kapja, de legalább V 3 rész áron, a kész épülete­ket a negyedik vevő; ez azért van, mert a magyarországi gyáriparnak nincs olcsó üzelmi tőkéje, s" igy a külföldivel nem versenyezhet, mely legolcsóbb főkével dolgozik. Azt akarjuk-e, hogy Magyarországtól örök időkre riaszszuk el a külföldi tőkét, mely nem lesz többé őrült, hogy behozza Magyarországba a maga filléreit s a maga millióit, s oly válla­latokba verje bele, melyek a legelső politikai rósz szélre tönkre jutnak, és biztassuk aztán to­vábbra is a magyar embert, hogy tegyen le a maga tábíabiráskodásáról és álljon be kereskedő­nek, iparosnak, midőn be van bizonyítva, hogy Istenáldotta két évi működés után a harmadik­ban, minden helyes ok nélkül, koldussá lesz a kereskedő ós iparos. Ezen, t. képviselőház, ezen, t. miniszter ur, csak Magyarországnak önálló banktörvénye se­gíthet. (Igaz! hal felöl.) Tudom én is, ismerem én is azukat az adott helyzeteket, a miket a t. miniszter ur czélozva emlitget javaslatában. Tudom nagyon jól, másutt és különösen kormánypárti lapokban előadott né­zetek nyomán, hogy minálunk akadályokat ke­j résnek az adott helyzetben a magyarországi jegybank fölállithatására, miután itt van más jegybank, itt van az osztrák nemzeti bank, ho­gyan fog az azután kiütni, hogy ha itt kétféle jaénz lesz, hogyan fog az kiütni, hogy ha itt bank­szabadság lenne, hogyan kerülné el annak az újonnan alapítandó banknak arany- és ezüst-kész­lete az erőszakolt kimerittetést, ha bankjegyei rög­töni beváltással bocsáttatnak ki ? s mi viszony í lenne a két bank kétféle jegyei között ? Ezekre nézve bátor vagyok szintén a csupán más országokban adott tényeket felhozni. Bátor vagyok felhozni azt, hogy például Angliában az országos bank mellett még, ugy tudom, 212 úgy­nevezett land-bank van, mely bankjegyeket bocsát ki, még pedig oly quantumban, hogy mikor az országos londoni bank 18 millió font sterlinget bocsát ki, emezek, a land-bankok, 12 millió font sterlinget, és más egyéb megszorítás nem volt | irányukban kikötve, mint az, hogy 13 mértföldnyire nem szabad London közelében banknak keletkez­ni; a mellett pedig mind Skócziának, mind pedig Irlandnak, melyek pedig ugyancsak reál unióban élnek Angliával, külön bankjaik voltak, ügy tu­dom, Irlandnak 6, Skócziának pedig körülbelül 8, ! mely bankok együtt 106 millió forintnyi bankje­I gyeket adnak ki, és fedezve voltak ezek a bank­jegyek 33 millió forintnyi arany- és ezüsttel. Ismerjük a németországi viszonyokat is, ott egy időben megkísértette minden orsnág, hogy el­zárja magát és kitiltsa a szomszéd országnak bankjegyeit. így tett különösen Poroszország és Bajorország. Egyetlen egy ország , Szászország nem követte ezt a példát, sőt inkább kimondta, hogy minden oly bankjegy, mely 72 óra alatt, arany- és ezüstre beváltható, ö nála elfogadható ; és íme, mivé emelkedett ipar és kereskedelem te­kintetében ? Amerikát tán nem is említeném, hol, tudjuk jól, hogy körülbelül 1390 bank van. Ha a Tankeé ki tud igazodni az 1390 bank különböző jegyeiből, akkor csak Magyarországban mondaná fel az algebra a szolgálatot, hogy két­féle bankiegv közti különbségen el ne tudjon I igazodni, ha ugyan ily különbség kényszerült szükség lenne. Különben is nem az a fogalmam a Magyarországon létesítendő jegybankok felállí­tásáról, hogy azok, mostani mód szerint, egyforin­tos és tizkrajczáros pénzjegyekkel áraszszák el a zöldségpiaczot, s apró váltó pénzt szolgáltassa-

Next

/
Thumbnails
Contents