Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-63

jg2 63- országos Bléi van, hogy az utolsó szó előtt közbeszurandók e szavak : „ugy bűnvádi, mint rendőri esetekben." E szerint a szakasz következőkép hangzanék: „A testt fenyíték mint fő-, mellék-, vagy súlyosító büntetés, továbbá mint fegyelmi büntetés, ugy bűnvádi mint rendőri esetekben eltöröltetik" . Majthényi Dezső: T. ház! Miután, legalább tudtomra, a testi fenyíték nem törvény erejénél fogva, hanem csak elnézésből alkalmaztatott itt-ott a gyakorlatban, azt hiszem, a szőnyegen levő szakaszban előforduló azon kitétel, hogy a testi fenyíték „eltöröltetik", mind a valóságnak megfelelőbben, mind a magyar nyelv szellemével sokkal inkább megférően akként volna szerkesztendő ; hogy a testi fenyíték „többé nem alkalmazható", mely módositványom, ha elfogadtatnék, az egész első szakasz, t. i. a központi bizottság szövegezése szerint, következőkép hangzanék : „A testi fenyíték mint fő-, mellék-, vagy súlyosító büntetés, továbbá mint fegyelmi büntetés sem bűnvádi, sem rendőri esetekben többé nem alkalmazható". Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Majthényi Dezső módositványát.) Elnök : Elfogadja-e a t. ház a szerkezetet ugy, a mint a központi bizottság javasolja? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. E szerint most a módositvány lesz szavazásra kitűzve : méltóztatnak-e a módositványt elfogadni, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténili.) A többség a módositványt elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat második §-át.) Széll Kálmán előadó : A központi bizottságnak nincs észrevétele. Ghyczy Ignácz: Az imént felolvasott §. második bekezdésére nézve nincs észrevételem; az első bekezdés azonban igénytelen véleményem szerint nem egészen szabatos, mert kimondja ugyan, hogy mindazon esetekben , melyekben a testi fenyíték mint főbüntetés volt volna alkalmazandó, azt fogsággal lehet helyettesíteni; de a bírónak a helyettesítés arányának kulcsa iránt nem nyújtván tájékozást, a határozatot egészen annak önkényére bizza. Még inkább áll azon esetre nézve, midőn a testi fenyíték csak a főbüntetés súlyosbítására lenne alkalmazandó. Ez esetben is ugyan kimondja, hogy a súlyosbításnak más megengedett nemei alkalmazhatók, de teszi ezt tisztán és teljes átalánosságban, a nélkül, hogy, mint kellene, határozottan megnevezné a súlyosbításnak azon megengedett nemeit. Ez esetben is a megválasztása a súlyosbítás nemének egészen a biró akaratára van hagyva. Tekintve tehát a november 3. 1869. javaslatnak imént felhozott határozatlanságát, melynél fogva mind a fogság tartamának kiszabása, mind pedig a sulyosbitási módok megválasztása tisztán és egyedül a biró belátásától tétetik függővé, és tekintve azt, hogy a biró tudva, miként a jelen törvény életbe léptetésének idejétől kezdve ő testi büntetést többé nem alkalmazhat, de tudván azt is, hogy a büntetést a bűntett fokozatához mérve kell neki kiszabnia : kétség nem lehet abban, hogy a miniszter által a nélkül is a kellő qualificatióval ellátott egyének sorából kinevezendő biró ezek tudatában minden egyes esetben meg fogja találni a fogság tartamának és súlyosbítás nemének azon, a fenálló törvények és a gyakorlattal megegyező módját és azon helyes mértékét, mely szükséges arra, hogy a büntetés se túlszigoru, se pedig kelleténél enyhébb ne legyen. Mindezeknél fogva bátor vagyok a jelen 2-ik bekezdés kihagyását és helyette az Irányi Dániel képviselő ur által beadott törvényjavaslat 3-ik §-ának — miután az amannál már csak annyiból is szabatosabb, hogy a súlyosbítás egyik és másik nemét világosan megnevezi — némi módosítással leendő beigtatását javaslatba hozni, és végre a ház asztalára egy módositványt letenni, (Halljuk!) mely így hangzik. (Olvassa:) „Módositvány a büntető törvényekre és gyakorlatra vonatkozó törvényjavaslat 2-ik §-ához: „A mely bűntények, vétségek és kihágások elkövetői a fenálló törvények szerint testi büntetéssel is fenyíttethetnek: ezentúl fogság- vagy pénzbírsággal, s illetőleg a két utóbbinak együttessen leendő alkalmazásával lesznek fenyitendők." A másik bekezdés megmarad ugy a hogy van. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Még egyszer fel fog olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa Ghyczy Ignácz módositványát.) Elnök : Elfogadja a t. ház a második §. eredeti szerkezetét ? (Elfogadjuk ! Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát. (Megtörténik.) A többség elfogadja az eredeti szerkezetet. (Felkiáltások : Nem fogadta el!) Ha a t. ház nem nyugzik meg az elnöki kijelentésben, számláljuk meg a szavazókat. (Nem szükséges!) Tehát a szakasz eredeti szerkezetében elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3-ik §-át.) Széll Kálmán előadó: A harmadik §-ra a központi bizottságnak módositványa van. A 3-ik §. első bekezdésének utolsó szava elé tétessék közbe : „mint büntetésnek." E módositványnak oka azon logikai összefüggésben rejlik, melylyel e módositvány van az eredeti törvényjavaslat 6-ik §-ávaL hol ugyanis a biüncsek mint biztossági és mint megelőző eszköz a foglyok