Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-55

10 55. országos filés október 18. 1869. Hajdan a koronás király szabadon rendelkezett az ország jövedelmeinek legnagyobb része felett, az államjavak, bányák, vám és sóegyedáruság jövedelmei általa kezeltettek, szedettek és adattak ki minden számadástétel nélkül; az országgyűlés szavazta ugyan meg az úgynevezett hadi adót, de hovafordításáról számot nem kérhetett : ősi alkotmányunk tehát nélkülözte azon sarkalatos biztosítékot, mely nélkül az a polgári szabadság támasza nem lehet. De nem csak a törvényhozásra, hanem a minisztériumra nézve is nevezetes pillanat az, midőn számot ad működéséről; mert kell, hogy nemcsak azon pillanat fontosságát érezzük, midőn alkotmányos jogainkat gyakorolhatjuk, hanem azt is, midőn törvényes kötelességünket lerójuk. (Helyeslés.) Az 1868-iki zárszámadás hiteles példányát van szerencsém ezennel a t. háznak bemutatni. A sommázat és a mérleg s néhány melléklet már ki van nyomtatva, s ki fog a t. ház tagjai közt osztatni; még közel 100 ív van nyomtatás alatt. A múlt évi országgyűlés alatt általam beterjesztett és az országgyűlési irományok 328. száma alatt foglalt kimutatás az 1867-iki állambevételekről és kiadásokról valódi zárszámadásnak nem nevezhető: az 1867-ik évben rendesen megszavazott költségvetés nem létezett, az államadóssági évjáradék s a közös költségek viselésének aránya még meg nem volt állapítva; a közigazgatás egyes ágaira fordítandó összeg akkép vétetett fel, mint az még az 1867-ik év január l-jén, tehát a magyar minisztérium megalakulása előtt alkotmányos tárgyalás nélkül megállapittatott, a bevételek és kiadások az egész 1867-iki év folytán a még akkor közösen működő legfőbb számszék által könyveztettek, s a múlt évben általam bemutatott kimutatás is csak a pénztári eredményeket tünteti elő, s annak tételei a pénztári eredményre nézve állanak 'ugyan, de végeredményben csak akkor fognak befejeztethetni, ha a múltból fenmaradt közös követelések és tartozások iránt végmegállapodás fog keletkezni. A két pénzügyminisztérium közt ezek iránt folynak a tárgyalások, s reménylem, hogy nemsokára még ez ülésszak alatt ez iránt is tehetek jelentést a t. ház előtt. Vajon a felmerült elvi kérdések miatt ezen jelentésben a két minisztérium közti egyértelmű megállapodást fogok-e jelenthetni ? azt most előre megmondani képes nem vagyok. Ha közös megállapodás nem keletkezhetik, a beadandó jelentések alapján a két törvényhozásnak leend feladata a végelintézés iránt szükséges teendők felett határozni. Annyit azonban magam részéről eleve is kijelenthetek, hogy az eddigi tárgyalásoknál igyekeztem az ország érdekeit szem elől nem téveszteni. Az 1867-ik évi államháztartás pénztári eredményeit az emiitett előterjesztésem eléggé indokolja, s az 1868-iki zárszámadás az ezen évre vonatkozó adatok azt kiegészítvén, biztos alapúi szolgálhatnak az 1867-ik évi kezelés megbirálására. Az államszámadás összeállítása sok munkát igényel ugyan, de minden nehézség nélkül vihető keresztül ott, a hol az számos évi gyakorlat és létező szabályok szerint történik. Nálunk az első rendesen megszavazott államköltsógvetésről szóló számadás összeállítása nagyob nehézséggel járt, mert mindenekelőtt meg kellett állapítani magát a rendszert, mely szerint a főkönyvelési osztály , mint ellenőrző hatóság gyakorolja ezen hatóságát s kezdte meg a múlt év elején működését, továbbá részletes utasításokkal kellett ellátni az egyes minisztériumok számvevőségeit, melyek csak az 1867-év végével rendszeresítettek, hogy az összefüggés azok között szabályoztassék. De oda is kellett törekednem, hogy az elmúlt év számadásai a reákövetkező évben összeállíthatók és előterjeszthetők legyenek ; ámbár ugyan az 1867: X. t. ez. azt rendeli, hogy a berekesztett számadások terjesztessenek elő, s igy a törvény határozottan nem rendeli, hogy mindig a következő évben terjesztessenek elő a zárszámadások : mindamellett igyekeznem kelletett, az elszámolásnál oly rendszert állapítani meg, mely lehetővé tegye a zárszámadásoknak a következő év végével leendő előterjesztését. Más rendezett pénzügygyei bíró államok példája mutatja, hogy számadásoknak ily rövid idő alatti előterjesztése nem kevés nehézséggel járhat, miután Angliát kivéve, hol csak egy pénzügyi jelentés és mérleg, tehát nem részletes zárszámadás terjesztetik elő, a reá következő év első félében mindenütt hosszabb idő igényeltetik a részletes zárszámadás beterjesztésére. A jól rendezett pénzügygyei biró Poroszországban az eredmény kimutatása a második, a zárszámadás a harmadik évben; Francziaországban és Belgiumban a sommás kimutatás („compte général") a következő év első felében, a zárszámadás („ réglement définitif") a mérleggel („bilan") a számadás berekesztésétől számított harmadik évben, Ausztriában hasonló időben. Szászországban pedig a három évi számadás be* rekesztésétől számított 3 év múlva terjesztetik elő, s ez természetes, miután a lejárt év rovására még bizonyos ideig szükségkép történnek utalványozások és tétetnek fizetések. Hogy az általam óhajtott czél eléressék, akképen kellett intézkednem, hogy az 1868. évre az utalványozások folyó évi marczius utolsó nap-