Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-35
92 35. országos ülés jnnius 24. 1869. lyet azon kérdésnél követett. Mindazok, kik az önkormányzat kérdésével foglalkoztak, kik mint aház másik oldalán ülő képviselő társaink a helyhatósági szerkezet kifejlődését alaposan tanulmányozták, tudják, hogy a jelenleg létező helyhatósági szerkezet nem a régi római municipiumok, nem is a középkori municipális szerkezet maradványa, hanem, hogy az egész selfgovernement elve, mint ez jelenleg alkalmaztatik, az egész most fenálló helyhatósági szervezet nem más, mint természetes kifejlődése azon szerkezetnek, melyek egyes protestáns egyházaknál, főkép Amerikában, az iskolára ós egyházra nézve fenállottak. Mindenütt, és ezt kivétel nélkül mondom, és nem hiszem, hogy valaki megezáfoljon, mindenütt, hol az iskola és egyház az önkormányzat elvének alapján van szervezve, az önkormányzat még az absolutismus alatt is végre gyökereket vert; alkotmányos formák alatt pedig az önkormányzat, mindig elterjed az államélet minden részében ott, hol ezen elvet a nevelés ós egjdiáz körében alkalmazva találjuk. Az iskola, köznevelés és egyházi szerkezetnek autonómiája mindenütt megelőzője az önkormányzat elvének, megelőzője pedig annyira, hogy e téren nincs kivétel, nem hozhatunk fel példát, hogy az egyház és iskola autonóm szervezete nem vonta volna maga után az autonómiát az államélet más köreiben is. Ha ez áll, akkor, t. képviselő társaink a ház másik oldalán be fogják vallani, hogy, ha a kormánynak csakugyan szándéka a merev eentralisatió: legalább gondoskodott arról, hogy szándékai soha ne létesüljenek (Helyeslés) és ez talán t. képviselő társaimat a ház a másik oldalán nem fogja megnyugtatni, de megnyugtat engem, mert teljes meggyőződésem szerbit a kormányt a jövő nem egyesek gyanitásai szerint, hanem azok szerint fogja megítélni, miket e kormány valósággal tett. (Élénk tartós éljenzés a jobb oldalon.) Irányi Dániel: T. ház! (Zaj! Halljuk! Halljuk!) Igen helyesen jegyezte meg az előttem szóló vallás- és közoktatási miniszter ur, miszerint az igazságszolgáltatás reformjának szükségére, sőt sürgősségére nézve köztünk, jobb és bal oldal közt, különbség nem létezik. Az eltérés csak a reform módjára, a megoldás mikéntjére iá érül fel. Mig az igazságügyminiszter ur és azon képviselő urak a jobb oldalról, kik utána szólottak, az orvoslást a kormány kinevezésében keresik, barátaim és én a visszaélésektől megtisztított választásban találjuk fel azt. A viszaélésektől megtisztított választásban, mondom, és ez által kifejeztem azt, hogy én csak ugy ismerem és csak ugy kárhoztatom a mostani biróválasztási rendszert, mint önök uraim a túlsó oldalon. (Helyeslés.) Mi a megye, mi a megyei bizottmány? Csekély különbséggel ugyan az, a mi 1848 előtt volt: a tekintetes karok és rendek gyűlése. (Ellenmondás jobbról. Halljuk! Halljuk!) Azon polgári elem, melyet az aristokrátia bevonni méltóztatott, sokkal csekélyebb számra nézve, sokkal aránytalanabb befolyásra nézve, semhogy az anyatestületet módosítani, megváltoztatni képes lett volna. (Igaz! jobbról.) A visszaélések, miket önök feltüntetnek: az aristokrátia bűnei. (Ugy van! bal felől.) E bűnöktől mi, a szabadelvű párt, megakarjuk tisztítani a megyét, és e mű, ugy hiszem, sikerülni fog, mert mi bízunk a népben, mi hiszünk a népben. (Jobbról: Mi is!) En hiszem, hogy a nép azon hibákat, melyeket elkövet, jóvá tenni is képes, én hiszem, hogy a nép önmaga mentheti meg magát, én hisszem, hogy a nép, a nép által üdvözülhet! (Helyeslés hal felől.) En hiszek, uraim, a szabadságban, én hiszem, hogy a mely sebeket az ejt, a regeszerü lándzsa gyanánt, maga meg is gyógyíthatja. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A megye, a választó testület, a melyre mi az első folyamodásu bíróságok választását bizni akarjuk, nem a mostani megyei bizottság: mert a mostani bizottság nepotismus, (Helyeslés) az az aristokrátia uralmának fészke. Ha önök nem hiszik, hogy e megyék regenerálhatok, ha önök azt gondolják, hogy a népképviseletre, a democraticus alapra fektetett megye sem lesz képes becsületes, tudományosan képzett, önálló, független bírákat választani, akkor, hogy következetesek legyenek, a közigazgatási tisztviselők választását is ki kell a megj^e kezéből venniök. (Ugy van! bal felől.) En részemről, mint az imént volt szerencsém kijelenteni, hiszem, hogy a megyék a demokrátia alapján újjá teremthetők, (Jobbról: Mi is hissszük!) és mert azt hiszem, nem kétkedem, hogy az első folyamodásu birák választását is az igy átalakított megyei bizottságoknál meghagyjam. Egyébiránt, ha szívesen megengedni méltóztatnak, ki fogom fejteni rövid szavakkal azon tervet, melyet én a bíróságok szervezésénél követni szeretnék. (Halljuk.) Előre bocsátom, hogy azon választó-testület, melyre az első folyamodásu birák választását bizni akarom, a népképviselet alapjára fektetendő megyei bizottság; ezen megyei bizottság választaná az első folyamodásu bírákat, választaná csak a szakképzettséggel bíró egyének közöl, és választaná, miután ezen szakképzettséget egy állandó jogügyi bizottság megvizsgálta, megítélte volna, és választaná nem bárom évre, hanem éltök fogytáig. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Az által, uraim, hogy éltök fogytáiglan válasz-