Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-34
34. országos Ülés június 23. 1869. 01 azt kellene körülbelül mondanom, hogy nem tudtaj miről beszél. (Ugy van! bal felől. Zaj jobb felől.) Azt mondta ugyanis t. előttem szóló ur, hogy Ghyczy Kálmán el akarta odázni a kérdést. Meglehet, de ez most ráfogás! (Ellenzés jobb, helyeslés bal felől) mert Ghyczy Kálmán . . . (Közbeszólás jobb felől; Azt mondta, hagyjuk abba a tárgyalást ) Nem azt mondta! Hanem előttem szóló ur igenis mondta ezt, és az az én felfogásom szerint: ráfogás; mert Ghyczy Kálmán azt indítványozta: adassék vissza a törvényjavaslat az osztályokhoz, hogy ott még egyszer megvitattassék. (Közbeszólás jobb felől: Nem azt mondta!) Tessék felolvastatni az indítványt 1 (Közbeszólás jobb felől: Nem szükséges.) Hát tessék vigyázni akkor, midőn az indítványozó beszél, avagy még egyszer felolvastatni az indítványt. (Közbeszólás jobbról: Nem azt indítványozta Ghyczy Kálmán) Ha nem tetszik felolvastatni az indítványt, akkor tessék elhinni azt, a mit én mondok, de nem ráfogni olyasmit a mi mondva soha nem volt. (Zaj jobb felől.) Hanem erre most már nem térek többé vissza; de csodálkozom, hogy épen az igazságügyi miniszter ur nem helyesen citálja a házszabályokat. A 99-ik §. arról szól, hogy ha valamely indítvány az osztályokhoz utasittatik, mi történjék vele ott? A jelen esetre pedig, és kizárólag a jelen esetre hivatkoznak a 129. és 109-ik §§., ós ezen §§. értelmében igenis joga volt Ghyczy Kálmánnak indítványát megtenni. Hogy azonban joga volt a 109-ik §. értelmében indítványát megtenni, annak bebizonyítására fel fogom azt olvasni. (Nem szükséges!) és meggyőződhetik róla a t. ház. Különben nem folytatom tovább ezen vitát, mert ugy is már túlságosan sok időt vesztegettünk rá; (Igaz! Ugy van!) hanem az igen t. előttem szólott Eötvös miniszter urnák csak azt válaszolom, hogy az előleges kérdésnek ekkénti eldöntése igenis szükséges, meggyőződésem szerint. Megmondom miért? Azért, mert lehet valaki ugyanazon véleményben mint a törvényjavaslat, de nem fogja pártolhatni azért, mert előbb látni akarja, hogy mit akar a kormány a megyékkel ? En magam sok tekintetben azon helyzetben volnék, hogy egészen másként szavaznék, ha tudnám, hogy mit akar a kormány; de ha ezen előleges kérdés eldöntve nincs, igen bajos az átalános vitába be menni, mert akkor el kell dönteni a tárgyat magát, mielőtt önmagával tisztába jöhetett volna az ember. (Ugy van! bal felől.) Még csak egy észrevételem volna a mostani eljárásra nézve. Az indítvány megtétetett, azt nem tagadhatja senki ; vitatkoztunk fölötte jó ideig ; már most méltóztassék szavazással eldönteni: tárgyaltassék-e Ghyczy Kálmán indítványa, vagy ne ? (Helyeslés.) Papp Zsigmond; T. ház! Épen ott kezdem, hol előttem szólott képviselő ur elvégezte, talán találhatunk expedienst. (Halljuk!) Ghyczy képviselő társunk hivatkozott a házszabályok 109. §-ára. Én is épen ezen 109. §-ra hivatkozom, a mely szakasz nagyon világosan kimondja, hogy ha a ház akarja, ujabb tárgyalás végett bizottsághoz, vagy az osztályokhoz utasítja a tárgyat. Tehát az ő kívánsága az, hogy döntsük el, vajon tárgyalni akarjuk-e, vagy az osztályokhoz kiikiessék ujabb megvitatás végett? Az én felfogásom szerint, hogy ezen mihamarább tul essünk, és hogy sok időt ne pazaroljunk, döntsük el ezt szavazás által. (Átalános helyeslés.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Az én felfogásom szerint a tényállás most az, hogy a házszabályok értelmezésére nézve véleménykülönbség van a házban. Az elnök ur ugy értelmezi a házszabályokat, hogy a 121. §. szerint már most másról, mint a napi rendről magáról, szólni nem lehet; ellenben Komárom városa képviselője indítványának, melyet benyújtott a t. háznak, tárgyalását kívánja, és ezen kivánatát a házszabályok 109. §-ára alapítja. A 109-ik szakasz — hiszen több ízben volt már olvasva — azt mondja : „a ház a tárgyat megvitatás végett a központi bizottsághoz, vagy az osztályokhoz utasítja." Már most, hogy a ház ezt tehesse, arra okvetlenül szükséges, hogy valaki, az indítványt megtegye. (Helyeslés.) Indítványt pedig vagy tárgyalás közben egyes szakaszokra, egyes tételek ujabb megvitatására, vagy a tárgyalás előtt az egésznek alapos ujabb megvitatására lehet tenni. Ily értelemben tette, nézetem és felfogásom szerint, Komárom városának érdemes képviselője az indítványt, mondván, hogy egészben véve azon törvényjavaslat, melynek tárgyalása napi rendre van tűzve, az osztályok tárgyalásaiban nem érett arra, hogy a ház által érdemlegesen tárgyaltassák; azért indítványozza, hogy utasittassék az vissza az osztályokhoz ujabb tárgyalás végett. Nem fogok hosszabban a vitatkozásba bele bocsátkozni, hogy mennyire helyes ezen fogalom, miután, nézetem szerint, az indítványozó képviselő ur elég világosan fejtette azt ki; hanem csak azt mondom, hogy e kérdésen semmi esetre másképen túlesni nem lehet, mint a ház többségének határozata által. Az elnök ur máskép magyarázza a házszabályokat, a háznak egy része ismét máskép magyarázza. Igen természetes, hogy az elnök és a ház egy része közt, bíró csak a ház többsége lehet, és ezt csakis a szavazás utján lehet eldönteni (Helyeslés.)
