Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-34
ca 34. országos U!és június 23. 1B69. Nyáry Pál: Ugy látszik, mindkét rész- i ről nagyon érdekel eme tárgy bennünket, és ezt nem csodálom ; de épen azért, mert nagyon érdekel e tárgy mindnyájunkat, azon sem csodálkozom, hogy az történt meg, a mi rendszerint történni szokott, ha a tanácskozásba hév, még pedig nagy hév elegyedik: a tanácskozás nagyon el szokott vezettetni magától a czéltól. A kérdés csak az, hogy a 109. §. esete fönforoghat-e 1 gondolom, ennek lehetőségét senki sem fogja tagadni, mert ha ezen eset lehetetlen volna, nem jött volna a házszabályok közé. A kérdés tehát az: lehet-e oly eset, hogy a ház a szőnyegen levő tárgyat visszautasítja a központi bizottság, vagy pedig az osztályok tanácskozása alá ? Azt gondolom, miután benne van a 109. §-ban, ezen kérdésre nemmel nem lehet felelni. Ha már most ez igy áll, ha ez lehető, és Ghyczy Kálmán t. barátom indítványa azt tartalmazza, hogy most e tárgy ne vétessék fel, hanem utasittassék vissza: nagyon természetes, hogy ezt határozatilag kell eldönteni. Ig3 r áll a kérdés. Ez az egyedüli mód, és e részben, felfogásom szerint, a túloldalon levők közöl a kérdéshez, és a kérdés érdeméhez csak Papp Zsigmond képviselőtársam szólott igazán. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Szavazzunk! Elnök csenget!) Kerkapoly Károly : T. ház! Azon kérdésre, melyet az előttem, szólott képviselő ur felhozott, t. i. lehet-e arra eset, hogy valamely tárgy az osztályokhoz vagy a központi bizottsághoz visszautasittatik ? csakugyan nagyon könnyű felelni, nem csak mert a házszabályok 109. §-a azt rendelvén, a lehetőséget felteszi, hanem mert az országgyűlés eddigi gyakorlata is ezt mutatja, mert ilyen fordult elő nem egy. Hanem ezen kérdéshez bátor volnék még egyet adni, mely, véleményem szerint, szükséges, nevezetesen, hogy a visszautasítás okszerüleg történjék ; legalább felfogásom szerint, itt azon másik kérdés lép elő, hogy a 109. §. ezen esetet fölteszi ugyan, de akkor, miután már megmondotta a 108. §-ban, hogy napi rendre tűzetik. Vajon miért tűzetik napi rendre ? a ház, mikor napi rendre kivan tűzni valamely tárgyat: miért kívánja ezt, azért-e, hogy ez tárgyaltassék, vagy nem? (Ugy van! Helyeslés jobb felől.) Azt gondolom, azért kívánja napi rendre tűzetni, mert tárgyalni akarja. így történt ez, tudtommal, eddigelé mindig, ha valamely tárgy tárgyalásra kitüzetett. Hanem a tárgyalás fölvétele után, mint Eötvös miniszter ur megj'egyzé, nem egyszer meggyőződék a ház arról, — mi hogy a jelen esetben is fenforog, senki sem állítja — hogy a tárgyat, ujabb megvitatás végett, az osztályokhoz kell utasítani; és mikor erről meggyőződött, él azon jogával, melyet a 109. §. ad neki; de hogy a ház akkor, mikor még a tárgyalást meg sem kezdette, s ennélfogva nem tudhat többet, mint akkor tudott, midőn a tárgy az osztályokban, és ennek tárgyalásai nyomán, a központi bizottságban előfordult: azt mondaná: ez még nem eléggé van felvilágosítva, ez ujabb előkészítő tárgyalás végett visszautasittatik, mielőtt még a ház látta volna a tanácskozás eredményét, ez. nem mondóim hogy lehetetlen, de igenis, legalább felfogásom szerint, ok nélküli volna. A ház ezt inconsequentia nélkül nem tehetné. Ennél fogva én is azokhoz csatlakozom, kik azon kérdést szavazás utján kívánják eldönteni : vajon fenforog-e a 109. §. rendeletének szüksége, vagy nem ? (Helyeslés. Szavazzunk!) Dietrich Ignácz; Én a házszabályokban két szakaszt találtam, melyek arról szólnak, hogy a ház a tárgyat a bizottsághoz és illetőleg az osztályokhoz utasíthatja vissza, és épen ebből következtetem azt, hogy a háznak joga van ezt még az érdemleges tárgyalás előtt is tenni. A tanácskozásokról szóló 3-ik fejezet 1-ső czime az osztályokról és a bizottságokról szól és ezen ezimben van azon 109. §., mely azt mondja, hogy a ház a tárgyat ujabb megvizsgálás végett a központi bizottsághoz vagy az osztályokhoz vissza utasítja. A 2. cziin a tanácskozásról szól és ennek 134. szakaszában van ismét oly intézkedés, hogy a ház a javaslatot vagy a bizottsághoz vagy az osztályokhoz utasíthatja és végleges elhatározását felfüggesztheti. Ugy látszik tehát, hogy a képviselőháznak mindig joga van oda utasítani, és pedig joga van a tárgyalás előtt, mielőtt az érdemleges tárgyalás megnyittatnék, és joga van a tárgyalás után is és azért pártolom Ghyczy Kálmán indítványát. (Szavazzunk !) Almásy Sándor: T. képviselőház! (Ki van merítve a tárgy!) Szontagh Pál (csanádi); T. ház! {Bal felől: Halljuk!) Meglehet, ismétlés a mit mondani akarok. Kerkapoly Károly t. képviselő ur magyarázata ellen a 134. §-t szükséges felhozni, mert bizonj^osan a házszabályok 134. szakaszában nem rendelkeznének arról, hogy mikor kell visszatitasitani a javaslatot az osztályokhoz az érdemleges tárgyalás után ; világos tehát, hogy másról nem rendelkezhetnek, mint arról, hogy van-e joga a tárgyalás előtt visszautasítani ? Bátor vagyok felhozni, hogy csodálkozom, különösen a IX. osztály tagjain, hogy más véleményen vannak, mert a IX. osztály épen ezen oekonomiai elv szerint járt el, mondom, azon osztály, melynek maga. az igazságügyminiszter ur is tagja, azon módszer szerint járt el, miszerint először szavazással döntötte el: vajon együtt akarja-e az osztály ezen törvényjavaslatot tárgyalni a törvény-