Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-34
60 34. országos ülés június 23. 1869. kőzni. Mert ha az osztályoknak ki is adatik e törvényjavaslat, minden képviselőnek joga lesz azon nézetet, melyet Ghyczy Kálmán képviselőtársunk a ház figyelmébe ajánlott, ott hozni elő, és ha az osztályoknak tetszeni fog, azt határozattá emelhetik. Ez volt Pest város képviselőjének kijelentése, és ezen kijelentésen alapult az akkori végzés, mely szerint a javaslat kiadatott az osztályoknak. Már most nem szenved kétséget, hogy e nézet az osztályokban meg is lett pendítve : ott az ellenzék tagjai vitatták, és mint közönségesen, kisebbségben maradtak. Már most kérdem: nem maradt-e fen az egész képviselőháznak azon joga, mely meg volt adva az osztályoknak ? Ez, azt hiszem, igen világos, és alapszik azon végzés természetén, melylyel a ház e törvényjavaslatot az osztályokba kiküldte. Én meg nem foghatom, miért kelljen azt akadályozni és e házban e minden szükség nélkül támadt ingerültséget előidézni, megtámadásával azon igazzágos követelésnek, melyet Ghyczy barátom tett? (Helyeslés bal felől.) Eötvös József b. oktatási miniszter : T. ház! Némi tekintetben félreértések forognak fen ez egész kérdés mostani tárgyalására nézve. Kétséget nem szenved, hogy ha a ház egy részének, legyen az a többség vagy a kisebbség, valamely törvényjavaslat ellen bizonyos kifogásai vannak, ha azt tárgyalni nem akarja, a háznak nem egy részét sőt egyes képviselőt sem lehet kizárni azon jogának gyakorlatából, hogy valamely kérdésre nézve nézeteit előadja. De kérdem: vajon ha mi szigorúan a ház szabályaihoz ragaszkodunk, lehetetlenné van-e téve bárkinek is, hogy a kérdésnek ezen oldalát megvitassa ? Mi az átalános vita természete ? Az átalános vita természete az, hogy a mint az első kérdés kitüzetik : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául ? egy rész, mely azt helyesnek tartja, elfogadja, a másik rész nem fogja elfogadni, s az indokokat, miért nem fogadja el, épen az átalános vitánál fogja elmondani. Ez indokok közt kétségkívül legfontosabb az, hogy p. o. valamely kérdést nem tart tárgyal hatónak addig, mig egy másik kérdés iránt a kormánynak vagy a többségnek nézeteit nem ismeri, vagy hogy átalában véve e kérdési nem tartja tárgyaihatónak, ha azzal együtt egy más kérdés n- m tárgyaltatik. Ha tehát az által, hogy szigorúan ragaszkodunk a házszabályokhoz, a háznak egy része, sőt legkisebb része is ki volna abból zárva, hogy nézeteit előadja s a kérdésnek ez oldalát is felvilágosítsa, akkor én azt mondom, még erőt vehetnénk a házszabályokon, mert ez természetes joga a parlamentalismusnak. De miután az által, hogy a ház szabályaihoz ragaszkodunk, és az átalános tárgyalásba bemegyünk, senki — Komárom városa érdemes képviselője ép oly kevéssé, mint bárki más — abban akadályozva nem lesz, hogy érveit felhozza, sőt miután meg vagyunk győződve, hogy épen a vitának legnagyobb része, épen e körül fog forogni : én teljességgel át nem látom, miért vitatkozunk e kérdés fölött itt ilyen hévvel, s miért nem megymnk be az átalános tárgyalásba? miután épen azáltal, ha az átalános tárgyalásba beereszkedünk, Komárom városa képviselőjének nézete leginkább és legelsőbben van elérve oly annyira, hogy én, a ki akkor, midőn ő beszédét megkezdé nem voltam szerencsés a teremben lenni, később jővén be és argumentatióját hallottam, meg voltam győződve, hogy ő már az átalános tárgyalásba beleereszkedett és az átalános tárgyalásnál a törvényjavaslat ellen épen ezen legerősebb érvekkel lépett fel. (Elénk helyeslés jobb felől, ellenmondás bal felől.) Hoffmann Pál: Tiszt, ház! (Eláll!) A házszabályokhoz kívánok szólani, s azon jogot, melyet e tekintetben másnak enged a ház, én is igénybe akarom venni. (Halljuk! jobbról.) Ghyczy Kálmán képviselőtársunk a házszabályok 109-ik §-ra hivatkozólag kérte indítványát tárgyalás alá venni. Ezen 109-ik §-ban az mondatik, miszerint a ház a tárgyat ujabb megvitatás végett a központi bizottsághoz vagj r az osztályokhoz visszautasíthatja. Ha ezt indítványozta volna t. képviselőtársunk, akkor helye lenne egy kis megszorításnak, ámde ő nem azt, hanem az egész törvényjavaslatnak elodázását indítványozta, (Közbeszólás jobb felől: Az nem áll!) valóban nem tudom azon consequentiát felfogni: hogyan lehessen ezen §. alapján valamit indítványozni, ami ezen§-bannem foglaltatik? Különben a 109. §. nem azon napirendről szól, midőn a tárgy már ki van tűzve, hanem azon időpontról, midőn először bemuttatatik a jelentés a központi bizottság által. A megelőző §-ban t. i a 108-ik §-ban kimondatik, hogy a kinyomatás elrendeltetik és legalább 3 nap közbevetésével napirendre tűzetik; következésképen az mondatik, hogy a ház jogosítva van, ha nem tetszik neki a jelentés, elodázni a tárgyalást. A 109-ik §. tehát nem vonatkozik a mai napirendre, hanem azon napirendre, midőn valami a tárgyalásra kitüzetik. Különben Ghyczy Kálmán képviselő ur nem azt indítványozta, hogy az osztályokhoz utasíttassák a tárgy; (ügy van! jobb ftlol. De igenis azt! bal felől), hanem indítványa egyenesen arra van irányozva, miszerint a háznak lehetetlenné tétessék a tárgyalásba bocsátkozni. {Ellenmondás bal felől.} Ivánka Imre: T. ház! Ha az előttem szólott t. képviselő ur taktikájával akarnék élni,
