Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-51
51. országos ii!és Julius 14. 1869. 585 pénzben 2.944,779 s a többi fém váltópénzben, váltójegyekben, három függő szállításban. A t. képviselő urnák, ki aggodalmát fejezte ki az iránt, vajon a bírósági uj szervezet uj költségeinem fogják-e az államháztartásban az egyensúlyt megzavarni és deficitet teremteni? azt válaszolhatom, hogy részemről nem esem kétségbe a magyar állam pénzügyének jövője felett : mert, mint az első költségvetés előterjesztése alkalmával kifejeztem azon nézetet, most is azon meggyőződésben vag} r ok, hogy, miután a közjogi kérdések kiegyenlítése folytán elvállalt teher nem ment túl azon, mit megbírhatunk és saját kiadásainknál a takarékosság megtartása mellett a jövedelmeknek biztosítására a törvényhozás van hivatva, rendelkezni, képesek leszünk a háztartásban az egyensúlyt fentartani. A közjogi kérdések szerenesés megoldása s a kedvező évek már eddig is meghozták az államháztartásra nézve a kedvező eredményeket: az adóképesség növekedett, minek legvilágosabb jele a közvetett adók folytonos emelkedése, s hiszem, hogy ha a törvényhatóságok rendezése ezélszerüen keresztül vitetik, s egyébként is a törvényhozás meg fogja adni a felelős kormánynak mindazon eszközök fölötti rendelkezhetést, melyek különösen az egyenes adóknál és a közvetett adók némely nemeinél a törvények pontos végrehajtása czéljából igényeltetnek, s különösen tekintetbe véve azon hasznos beruházásokat, melyek a múlt két évben tétettek s folytonosan tétetnek, a közlekedési eszközöknek nagy mérvbeni tökéletesítése folytán az állam jövedelmeinek növekvése biztosan előre látható. Nincs tehát ok aggódni, hogy, habár a törvénykezési költségek jobb és rendesebb igazságszolgáltatás tekintetéből növekednének is, ezt az állam el nem birná, és habár a pénzügyminiszternek állása sok nehézséggel jár, mindamellett a magyar pénzügyminiszter, bárki legyen az, elmondhatja, hogy miután három évig deficit nélkül volt képes az állam kiadásait fedezni, s remélhető, hogy jövőre is deficit nem fog előfordulni, most, midőn a ritka esetek közé tartozik, hogy a rendezettebb viszonyok között levő államoknál is deficit élő ne adja magát, az ily pénzügyminiszter a szerencsésebb pénzügyminiszterek közé számítandó. {ÉUnk éljenzés a jobb oldalon.) Ghyczy Kálmán: A t. miniszter ur Máriássy képviselő társunk interpellátiójára válaszolván, szíves volt megemlékezni egy, ezelőtt hetekkel vagy hónapokkal az adressvita alkalmával tett nyilatkozatomra. Meg fogja engedni, hogy erre nézve egy pár megjegyzést tegyek. Mindenekelőtt örömömet jelentem ki, hogy miután többszőr hallottuk, hogy oly szerencsétlenek a mi minisztereink, most egy miniszter KÉPV. H. NAPLÓ. 1841. n. ellenkező értelemben szólalt fél, ki jelesül a magyar pénzügyminiszter állását igen szerenesésnek jelezte. (Derültség a bal oldalon.) Részemről csak örvendeni tudok ezen, nem is esem kétségbe Magyarország pénzügyi jövendője fölött, shiszem, hogy mindazon terheket, melyek most súlyosan nehezednek ránk, jövőben könnyebben fogjuk viselni. Azon észrevétel, melyet annak idejében tettem a folyó évi államköltségvetésben támadandó hiányra nézve, nem saját észrevételem volt. Én azt a törvényből merítettem. Ugyanis a törvényben megállapított költségvetésből azon deficit összege jön ki, melyet én feleiemiitettem. Ha ez nem fog megtörténni a valóságban, azon én igen fogok részemről örvendeni. Azt mondom egyébiránt, hogy még csak várjunk, és nyugtával dicsérjük a naj>ot. (Helyeslés a bal oldalon.) Egyébiránt ha nem mutatkoznék annyi deficit, az csak annak lesz tulajdonitható, hogy a miniszter ur annak idejében a bevételeket sokkal kevesebbre tette, mint azok a valóságban létesültek. Ez magában helyes lehetett, de egyátalán nem elfogadható érv | azok ellen, miket én a törvényből magából kiI számítva mondottam. Igaz, hogy privátim egyszer a pénzügymi| niszter ur szíves volt kérdezni tőlem: láttam-e j már pénztári utalványokat, melyeknek kiadására , ő felhatalmazva van: különösen ugyanis fel van hatalmazva ezen pénztári utalványok kiadására | a honvédség félszerelése végett. Bocsásson meg. I hogy erre nézve én azon megjegyzést teszem, ; j hogy míg szives nem lesz megmondani, hogy a I honvédség fölszerelésére már mit költött, én I kénytelen leszek azt mondani, hogy pénztári [ utalványt nem láttam ugyan, de valósággal honvédségi felszerelést sem láttam. (Derültség.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Igen örvendek, hogy a t. képviselő I ur a jelen évi költségvetésre vonatkozó nézeteit, : melyek egy kissé feketék voltak, mégis változtatni méltóztatott. j Azon indokot azonban egészen nem fogadI hatom el, melyet a t. képviselő ur felhozott. I Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy talán j azért kedvezőbb a múlt évi pénzügyi eredmény, I minthogy én kevesebbre számítottam a bevételeket mint kellett volna. Nem itt fekszik a kérr dés lényege. En nem számíthattam és nem számítottam többet, mint az utolsó pár év átlagát, ehhez hozzájárult a végbement kiegyenlítés, az alkotmányos élet szabadabb mozgása folytán az átalános anyagi emelkedés, s ezzel együtt az adókópességnek növekvése, mely nagyobb eredményeket hozott létre és ha van valami, mi tanúskodik a közjogi kiegyenlítés és a mi pár74
