Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-51
580 51. országos ülés Julius 14. 1869. tenni és hivatkozni is fogok mindannyiszor a közvéleményre, valahányszor azt hiszem, hogy a közvélemény engem támogat. (Helyeslés balról, ellenmondás jobbról.) A t. ház bölcseségétől fog függni megítélni, vajon a közvéleményre helyesen hivatkoztam-e vagy sem? Csak azon érdemleges megjegyzést akartam tenni, hogy igen óhajtottam volna, ha a t. miniszter ur, kinek a házszabályok erre jogot adnak, a beszédemben fel* hozottakra ezen vita folytán említést tett volna: mert akkor alkalmat nyújtott volna nekem és elvtársaimnak, a kir. táblai bírák kinevezésére nézve a miniszter urat megczáfolnunk s az én állitásom érvényét fenntartanunk. (Hiszen szabad! Tessék! jobb felől.) Most ezt nem teszem, mert én a házszabályok ellen még akkor sem vétek, ha a t. ház arra engedelmet ád. (Derültség jobb felől.) Raisz Szilárd: T. ház! Miután a t. igazságügyminiszter úrhoz e tárgyban én is intéztem interpellatiót, azt hiszem, a válasz nekem is szól. Interpellatiómnak nem lehetett más czélja, mint az igazság kiderítése, és hogy azon megtámadás, mely a másik oldalról az újonnan kinevezett birák ellen intéztetett, itt e helyen helyreigazittassék. A t. igazságügyminiszter ur válasza által ki van derítve, hogy azon kinevezett egyén a múlt időszakban nem volt biró, hanem volt gyakorló ügyvéd. A felhozott dolgok tehát ügyvédi jellemének múltjára vonatkoznak, nem birói jellemére. Én e tényt annál megnyugtatóbb tudomásul veszem, mert bizonyos az, és általa ki van deritve, hogy ezen tény kellő megfontolása mellett nem szolgálhat annak alapjául, hogy az újonnan kinevezett biró itt pellengérre legyen állítva. Én tehát a válasz által tökéletesen meg vagyok nyugtatva. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Nekem ezek után egy kérésem lesz a miniszter úrhoz és egy kérdésem a t. házhoz. Kérésem a minisztériumhoz az, legyen szíves kis pontozatát beadni válaszának, mert lehetetlen a jegyzőtől kívánni, hogy egyszeri hallásra mind megjegyezze magának, a mit a miniszter ur mondott, hogy — ennek alapján a jegyzőkönyvet elkészítse. Kérdésem pedig a t. házhoz e határozat hozatalára nézve: hogy méltóztatnak-e ezen nyilatkozatokat tudomásul venni? (Tudomásul veszszüh!) Tehát tudomásul vétetnek és a jegyzőkönyvbe ez fog határozatkópen bejönni. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Az országgyűlés jelen ülésszakának nem csak napjai, de ugy szólván órái is meg vannak számlálva; ennélfogva ezen rövid időnek egy részét nem szívesen veszem magam részére igénybe; de miután átalában adós maradni nem szeretek, engedje meg a tisztelt ház, hogy hozzám intézett három rendbeli interpellátióra egymásután válaszoljak: (Halljuk!) mert a válaszszal adós annyival kevésbbó kívánok maradni, miután mind a három tárgy részben az adófizetőket, részben pedig átalában a pénzügyeket érdekelvén, kötelességemnek tartom a szükséges felvilágosításokat megadni. Gróf Bethlen Sándor képviselő ur interpellatiót intézett hozzám az iránt, hogy szándékozik-e a pénzügyminiszter Erdély némely utjain létező ut- és hidvámokat megszüntetni, és ezen utvámok jövedelmét tavai tett Ígérete szerint a közelebbi budgetbe be nem venni ? Mire a következőkben van szerencsém válaszolni. Mint a múlt évben kifejeztem azon nézetem, úgy jelenleg is azon nézetben vagyok, hogy a jelenben még fenálló utvámok, különösen Erdély némely vidékeit aránytalanul terhelik; azonban a tőrvényhozás 1869-ik évre a jelenben fenálló utvámaknak szedését elrendelvén, azokra nézve lényeges változást ez év folytán tettleg be nem hozhatok; egyébiránt az erdélyi utvámokra nézve már bizottmányi tárgyalásokat is tartottam és felkértem az erdélyi királyi biztost, hogy tenne az iránt javaslatot, minő könnyítéseket lehetne a leginkább terhelt vidékeken időközileg is életbe léptetni? Lehet-e és minő könnyítéseket még ezen évben életbe léptetni, azt nem tudom, azonban az 1870-ik évre még ez év folytán beterjesztendő államköltségvetési javaslat tárgyalása alkalmával a minisztérium az utvámokra vonatkozólag is fog egy törvényjavaslatot előterjeszthetni, mely a létező egyenetlenségeket bizonyára kiegyenlitendi; természetesen a t. ház bölcseségétől fog függni, ezen tárgy felett végleg határozni, a törvényhozás fog azon kérdés felett határozni : legyenek-e és hol utvámok, s az azokból befolyt jövedelmek hová fordíttassanak, vagy pedig az utvámok mindenütt eltöröltessenek, s az ut föntartás költségei egészen a közös kincstár terhére essenek-e? A jövő óv kezdetétől, nézetem szerint, azon a méltányossággal meg nem egyeztethető természetellenes állapot, hogy egy vidéken utvámok fenállanak, midőn másutt nem léteznek, tovább fen nem tarható. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak tudomásul venn ? (Igenis!) Tudomásul vétetik. Most hitelesíteni fogjuk a jegyzőkönyvet, mert a mélt. főrendek 12 órakor ülést tartanak. Széll Kálmán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvénele az elfogadott törvényjavaslatokra vonatkozó pontjait.) Elnök: Hitelesítve van. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni: pénzügyminiszter ur kívánja folytatni előadását.
