Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-51

580 51. országos ülés Julius 14. 1869. tenni és hivatkozni is fogok mindannyiszor a közvéleményre, valahányszor azt hiszem, hogy a közvélemény engem támogat. (Helyeslés balról, el­lenmondás jobbról.) A t. ház bölcseségétől fog függni megítélni, vajon a közvéleményre helye­sen hivatkoztam-e vagy sem? Csak azon érdem­leges megjegyzést akartam tenni, hogy igen óhaj­tottam volna, ha a t. miniszter ur, kinek a ház­szabályok erre jogot adnak, a beszédemben fel* hozottakra ezen vita folytán említést tett volna: mert akkor alkalmat nyújtott volna nekem és elvtársaimnak, a kir. táblai bírák kinevezésére nézve a miniszter urat megczáfolnunk s az én állitásom érvényét fenntartanunk. (Hiszen sza­bad! Tessék! jobb felől.) Most ezt nem teszem, mert én a házszabályok ellen még akkor sem vétek, ha a t. ház arra engedelmet ád. (Derült­ség jobb felől.) Raisz Szilárd: T. ház! Miután a t. igaz­ságügyminiszter úrhoz e tárgyban én is intéztem interpellatiót, azt hiszem, a válasz nekem is szól. Interpellatiómnak nem lehetett más czélja, mint az igazság kiderítése, és hogy azon meg­támadás, mely a másik oldalról az újonnan ki­nevezett birák ellen intéztetett, itt e helyen helyreigazittassék. A t. igazságügyminiszter ur válasza által ki van derítve, hogy azon kineve­zett egyén a múlt időszakban nem volt biró, hanem volt gyakorló ügyvéd. A felhozott dolgok tehát ügyvédi jellemének múltjára vonatkoznak, nem birói jellemére. Én e tényt annál megnyug­tatóbb tudomásul veszem, mert bizonyos az, és általa ki van deritve, hogy ezen tény kellő meg­fontolása mellett nem szolgálhat annak alapjául, hogy az újonnan kinevezett biró itt pellengérre legyen állítva. Én tehát a válasz által tökélete­sen meg vagyok nyugtatva. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Nekem ezek után egy kérésem lesz a miniszter úrhoz és egy kérdésem a t. házhoz. Kérésem a minisztériumhoz az, legyen szíves kis pontozatát beadni válaszának, mert le­hetetlen a jegyzőtől kívánni, hogy egyszeri hal­lásra mind megjegyezze magának, a mit a mi­niszter ur mondott, hogy — ennek alapján a jegyzőkönyvet elkészítse. Kérdésem pedig a t. házhoz e határozat hozatalára nézve: hogy mél­tóztatnak-e ezen nyilatkozatokat tudomásul venni? (Tudomásul veszszüh!) Tehát tudomásul vétetnek és a jegyzőkönyvbe ez fog határozatkópen be­jönni. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter: T. ház! Az országgyűlés jelen ülés­szakának nem csak napjai, de ugy szólván órái is meg vannak számlálva; ennélfogva ezen rövid időnek egy részét nem szívesen veszem magam részére igénybe; de miután átalában adós ma­radni nem szeretek, engedje meg a tisztelt ház, hogy hozzám intézett három rendbeli interpellá­tióra egymásután válaszoljak: (Halljuk!) mert a válaszszal adós annyival kevésbbó kívánok ma­radni, miután mind a három tárgy részben az adófizetőket, részben pedig átalában a pénzügye­ket érdekelvén, kötelességemnek tartom a szük­séges felvilágosításokat megadni. Gróf Bethlen Sándor képviselő ur interpel­latiót intézett hozzám az iránt, hogy szándéko­zik-e a pénzügyminiszter Erdély némely utjain létező ut- és hidvámokat megszüntetni, és ezen utvámok jövedelmét tavai tett Ígérete szerint a közelebbi budgetbe be nem venni ? Mire a követ­kezőkben van szerencsém válaszolni. Mint a múlt évben kifejeztem azon néze­tem, úgy jelenleg is azon nézetben vagyok, hogy a jelenben még fenálló utvámok, különösen Erdély némely vidékeit aránytalanul terhelik; azonban a tőrvényhozás 1869-ik évre a jelenben fenálló utvámaknak szedését elrendelvén, azokra nézve lényeges változást ez év folytán tettleg be nem hozhatok; egyébiránt az erdélyi utvámokra nézve már bizottmányi tárgyalásokat is tartottam és felkértem az erdélyi királyi biztost, hogy tenne az iránt javaslatot, minő könnyítéseket lehetne a leginkább terhelt vidékeken időközileg is életbe léptetni? Lehet-e és minő könnyítéseket még ezen évben életbe léptetni, azt nem tudom, azon­ban az 1870-ik évre még ez év folytán beter­jesztendő államköltségvetési javaslat tárgyalása alkalmával a minisztérium az utvámokra vonat­kozólag is fog egy törvényjavaslatot előterjeszt­hetni, mely a létező egyenetlenségeket bizonyára kiegyenlitendi; természetesen a t. ház bölcsesé­gétől fog függni, ezen tárgy felett végleg hatá­rozni, a törvényhozás fog azon kérdés felett ha­tározni : legyenek-e és hol utvámok, s az azokból befolyt jövedelmek hová fordíttassanak, vagy pe­dig az utvámok mindenütt eltöröltessenek, s az ut föntartás költségei egészen a közös kincstár terhére essenek-e? A jövő óv kezdetétől, nézetem szerint, azon a méltányossággal meg nem egyeztethető ter­mészetellenes állapot, hogy egy vidéken utvámok fenállanak, midőn másutt nem léteznek, tovább fen nem tarható. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak tudomásul venn ? (Igenis!) Tudomásul vétetik. Most hitelesíteni fogjuk a jegyzőkönyvet, mert a mélt. főrendek 12 órakor ülést tartanak. Széll Kálmán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvénele az elfogadott törvényjavaslatokra vonatkozó pontjait.) Elnök: Hitelesítve van. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni: pénzügy­miniszter ur kívánja folytatni előadását.

Next

/
Thumbnails
Contents