Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-49
556 49. országos ülés Julius 12. 1869. nalra vezeti az egész hadsereg menetét, melyen, ha az már igénybe is vétetik általa, magát védeni nem képes. A mi a kereskedelem szempontját illeti, arra nézve a magas közlekedési minisztérium egyátalában semmi adatokat nem terjesztett elő. Felemlítette ugyan, hogy a fakereskedés Magyarország és Gaiiczia között jelentékeny; mit én, nem olyan terjedelemben ugyan, mint állíttatott, hanem hogy ez csak ugyan megvan kicsinyben, nem vonom kétségbe, de azt nem mondja, hogy hol van a legnagyobb gabnakivitel. Minthogy magam is a felső vidéken lakom, ismerem azon vidéket, s tudom, hogy 10 szekér megyén ki addig az országból Dukla felé, mig 1 megy Lubkóv felé, merre a vasutat vezetni akarja. Én megvallom, ezen vonalat a legczélszerütlenebbnek tartom, melyet Galiczia felé lehetne vezetni. En a stryi vonalat azért is, mert rövidebb, inkább pártolnám; előnyösebbnek tartom az eperjes-duklai vonalat is, mert az is közelebb éri Gaiicziának azon részét, mely oly anyagokat termel, melyek Magyarországba leginkább hozatnak be. Mindenesetre legtöbb fogyasztatik ott, legtöbb különösen azon anyagokból, melyek itt termeltetnek, t. i. gabona, búza, borból, stb. Itt vannak a hegyaljai képviselő urak is, kik őszintén bevallhatják, hogy terményeik legfőleg Varsó és Krakó felé mennek. Mivel azonban a magas minisztérium mindezekre nézve az adatokat beterjeszteni elmulasztotta, mivel a kérdés ugy van felállítva, hogy most más összeköttetés létesítése nem lehető, mint a mely itt fekszik: kijelentem, hogy bár az a legczélszerütl énebb és csak kényszerűségből van — nem tehetvén egyebet — a javaslatot elfogadom. Klapka György: A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadom, azon feltétellel, hogy a jövő ülésszakig a minisztérium a más összekötő vasutvonalakra nézve is a kellő törvényjavaslatokat a ház elé fogja terjeszteni: mert egyetlen egy összekötő vasút G-aliczia és Magyarország közt nem elégséges. Ugy tartom, most késő azt elhatározni, hogy a kérdésben forgó két vonal közöl melyik a jobbik; az eperjes-duklai-e, vagy a lupkovi? Annyi bizonyos, hogy miután az utóbbi vonalra nézve az előmunkálatok anynyira előre haladtak, hogy azonnal munkához is foghatnak, holott az eperjesinél csak később kezdhetnék meg a munkálatokat. Én tehát ajánlom, hogy a t. ház fogadja el a szőnyegen levő törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Henszlmann t. barátom azt állitá, hogy a vasúti törvények hozatalánál gőzerővel haladunk. Én nem helyeselhetem véleményét, s ellenkezőleg ugy találom, hogy nagyon is lassan haladunk, főleg, ha összehasonlítjuk a mi haladásunkat más országokéival, pl. Oroszországgal. Ez esetben azt fogjuk észrevenni, hogy bizony nem gőzerővel haladunk, főleg a vasutak terén. Nézzük Oroszországot: ott e perczbennyolez vasút épül a Volga völgy felé; ezek közöl egy Szibéria, kettő az Ural felé. Tudva levő dolog, hogy a Volga, összeköttetésben a Kaspitengerrel, onnan milliónyi népet hozhat az orosz kormány nyugat felé. A Volgától nyugatra menő l vasutak két nagy orosz vasútvonallal vannak I összeköttetésben, melyek egyike Sz.-Pétervártól Dünaburgon és Varsón át Krakkóig megy, a másik Moszkvából Kieven keresztül Tarnopolba, a galieziai vasúthálózat felé. Ezen két hoszu vonalnak most is már három összekötő vasútja van; egyik Sz.-Pétervártól Moszkváig, a másik Dünaburgból az Uraiba, és a harmadik Varsóból Kievig, mely most van épülőfélben. Ezen három párhuzamos összekötő vasút ismét pár| huzamban van a galieziai vasúttal, melyről CleI mentisz képviselő ur helyesen jegyezte meg, hogy I az első megtámadásnál alkalmasint muszka kézbe I esnék. És igy Oroszország háború esetében négy j párhuzamos vasúttal bir; ha pedig kiépíttetnek j a Moldva dél-oroszországi vasutak is, Magyarori szagnak keleti s n)uigati része roppant vasúthálózattal lesz körülvéve, mely az orosz hatalmában levén, annak háború esetében legjobb hasznát veendi. En teljesen vallom Clementis képviselő ur azon nézetét is, hogy a legnagyobb veszély bennünket keletről fenyeget; ott fognak tán legelőször is összecsapni a nyugat- és kelet-Europa csapatai; de ha mi a keleten akarjuk védelmi i helyzetben magunkat tenni, akkor egyszersmind I biztosítani kell a nyugati határainkat is, és a | legjobb biztosítás az, ha minél több összeköttei tésünk van öalieziával. Én tehát, nem hogy ellenezném a galieziai ! összekötő vasút létre hozatalát, hanem ellenkezőI leg kívánom azt minél nagyobb mértékben; mert utoljára is csak egy valódi barátunk van, és ez a lengye] nép, és ha a lengyel néppel szoros vasúti összeköttetésben nem vagyunk, ki leszünk téve sokkal inkább a muszka hatalom túlnyomó erejének; holott igen jól tudjuk, hogy igy azon támadó erőt is felhasználhatjuk ellene, mely a lengyelben mindig rejlett és rejlik. Én, uraim, azt hiszem, minden figyelmünket az anyagi fejlődés eszközlésére kell fordítanunk ; azokat elmulasztani kereskedelmi és gazdászati szempontból nagyon hibás volna, mert az ily mulasztás mindig nehezen hozható helyre; de nézetem szerint, legelőször is védelmünkről kötelességünk gondoskodni. Európa mostani helyzete rá utal erre bennünket és ezt elhalasztani
