Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

488 47. országos ülés Julius 9. 1869. sodik bekezdéssel kívánnám bővíttetni, mely így hangzanék: „A jelenleg hatályban levő rendele­tek érvénye a törvényhozás további intézkedéséig megmarad. A melyek tehát jelenleg hatályban vannak — mert a miniszter azokat nem fogja meg­toldani, hacsak a törvényhozástól nem nyer meg­hatalmazást — a melyek tehát jelenleg hatályban vannak és a melyek érvényen kivül helyezése által a törvénykezés megszakasztatnék, azokat méltóztassanak fentartani a codificatióig, a mi­kor azután magoktól meg fognak szűnni. Dietrich Ignácz: T. képviselőház! Én csak néhány észrevételt akarok tenni, az igazság­ügyminiszter ur mostani nyilatkozatára. Ő ugy akarja pótolni ezen törvényszakaszt, hogy a törvénybe belejőjön, miszerint az eddig fenálló rendeletek a törvényhozás további intéz­kedéséig meg nem változtattatnak. En ezt vesze­delmesnek tartanám kimondani, mert ott van például a sajtórendelet. A miniszter az ország­gyűlés mindkét házának meghatalmazása folytán ahhoz más pótrendeletet is bocsátott ki, és azon rendelet még most is oly zavaros, oly érthetetlen, miszerint alig várjuk már, hogy mi­kor jön ismét talán a legközelebbi 24 óra alatt egy miniszteri rendelet, mely annak roppant hiányait megszüntesse. Most ha a miniszter azon rendeleteken sem változtathat, mig a tör­vényhozás az iránt nem intézkedik, azon hely­zetben leszünk, hogy mig törvény nem alkotta­tik, addig a miniszter sem képes semmi intézke­dést tenni. De igen is segíthet most a bajon, mert meg van a meghatalmazása a múlt országgyűléstől, melynél fogva ezen hibákat megjavitni joga van. Egyébiránt azt gondolom, tán nem szándé­kozik maga a t. miniszter ur sem előbb életbe léptetni ezen törvényt, mintsem a codificatio ké­szen lesz, mert minden nap azon ujabb tapasz­talást meríthetjük, hogy mikor eg} r enkint tár­gyaljuk a tőrvényt, mindig ujabb és ujabb nehéz­ségekbe esünk. Én azt hiszem, ha ezen bíróságokat kine­vezzük, igy nem nyer semmit a justitia; én csak akkor tartom helyesnek az eljárást, ha egyenkint készítjük el a törvényeket, de egyszerre léptetjük azokat életbe. Ha codificált törvényünk lesz, nem lesz szük­séges törvényerejű rendeletekre hivatkozni, és én azt hiszem, nem is fog a codificatio 4 — 5 évig eltartani; mert oly előhaladott korban vagyunk már, hogy egy kis erőfeszítéssel egy év alatt tökéletesen teljes eodexet lehet alkotnunk. Azért pártolom azon módositványt, hogy ezen „törvényerejű szokást" hagyjuk ki. Gál János: En inkább azt óhajtanám, hogy maradjon az egész § a mint van, és kérem a miniszter urat , méltóztassék hozzátételét? melyet most javasolt, vissza vonni. Ha Erdély tekintetében, mely jelenleg is osztrák törvények alatt van , a miniszter ur maga magának kezét megköti, hogy pótrendeletekkel ne intéz­kedhessek, most midőn az uj perrendtartás be­hozatott és Erdélyben még ma is az osztrák anyagi törvény van gyakorlatban : bátor vagyok azt mondani hogy Erdélyben az igazságszolgál­tatás sok tekintetben meg fog akadni. Csak egy példát hozok fel. Az űj perrendtartással az oszt­rák törvények azon elve, mely szerint a határ­járás kérdése, és a birtokháboritás, ugyanazon egy perfolyamra tartozik, megszűnt; jelenleg tehát külön határjárási sommás eljárás és külön repositionális pör van. 8 e tekintetben bátor va­gyok kérdezni, mi lesz most a terminus preclu­siből, mely alatt e határjárási keresetet a per­lekedő fél megindítani köteles, ugy, hogy ha azalatt meg nem indította, elesik keresetétől? Lesz-e a magyar törvénynek azon elve, hogy in metis non datur praescriptio ? vagy lesz-e azon másik elv, hogy az elévülés 32 esztendőre áll be? lesz e repositionális perekre nézve törvény által ki­szabott egy év, vagy lesz a 30 nap, mint az osztrák polgári törvénykönyv a birtokháboritá­sokra nézve rendelte ? Számos eset fog előállni, melyekre nézve az igazságügyminiszter ur kény­telen lesz a múlt évben keletkezett unió törvények­nek határozatát teljesíteni, mely őt felhatalmazta, hogy az erdélyi magánjogi kérdésekre nézve pótló rendeleteket bocsásson ki. Ugyanazért kérem. méltóztassék az igazságügyminiszter ur ama hozzá­adást visszavonni, mely szerint az addig kibo­csátott rendeletek fentartandók, de a törvényho­zás ujabb intézkedéséig pótrendeleteket épen ki nem bocsáthat. (Helyeslés) Horvát Boldizsár igazságügy­miniszter : A képviselő ur aggályai nem áll­nak ; mert arra nézve van a miniszternek felha­talmazása, hogy Erdélyben a törvényeket meg­szüntesse és helyette rendeleteket adjon ki; ezen felhatalmazással fog élni, ha egyátalában fisicai lehetőség lesz. Én azt hiszem, t. ház, a theoriát a gyakorlati élet követelményeivel ki kell egyen­lítenünk. A theoria követelményének is tegyünk eleget, a mennyiben kimondjuk azon elveket, melyeket Simonyi b. és Rudnay képviselő arak fejtegettek. Következőleg az első bekezdés igy hangzanék: „A bíró az alkotmányos tőrvények, a törvényerejű szokás, és a törvényhozás külön meghatalmazása alapján keletkezett és kihirde­tett rendeletek szerint, tartozik eljárni." A má­sodik alinea lenne: „A rendes és kivételes tör­vények érvényét, kétségbe stb. a Ezen elveket én teljesen elfogadom, mert mind a tudomány, mind az alkotmány szempontjából teljesen correctek;

Next

/
Thumbnails
Contents