Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
47. országos ülés Julius 9. 1369. 489 hanem ezen elvek mellett, jelenleg az átmeneti korszakban, az administratióval teljesen fenakadok, mert vannak oly esetek, melyekre nézve törvény nem létezik, sőt oly esetek is melyekről még rendelet sincs, oly rendelet mely az országgyűlés meghatalmazása alapján keletkezett volna. Vannak még kanczelláriai, és a német kormánytól eredt rendeletek, melyek hatályát lehetetlen megszüntetni az átmeneti korszak alatt. Méltóztassanak tehát e rendeletek érvényét egyelőre fentartani és egy harmadik bekezdést fogadni el, mely igy hangzik: „A jelenleg kételyben levő rendeletek érvénye a törvényhozás további intézkedéséig fentartatik." Tisza Kálmán: T. ház! Azt. hogy a rendeletek törvényessége felett ítélhessen a bíró, igen nagy fontosságú elvnek tekintem, oly fontosnak, mely nem csak a magán jogra, nem csak a bírói függetlenségre van igen nagy befolyással; de még közjogilag is igen nagy fontossággal bir. És én ezen elvet részemről oda kívánnám kiterjesztetni, hova ez más alkotmányos országokban is ki van terjesztve; t. i. hogy még azon esetben is, midőn a miniszter törvény által fel van hatalmazva bizonyos rendeleteket kiadni, ha ezen rendeletek értelme felett kétség támad, nincs joga a miniszternek magának magyarázni a rendeletet, de azt magyarázza maga a törvényszék. Mert csak igy és ezen esetben lehet a személyes szabadságnak némi garantiáját feltalálnn Én tehát azon elvhez, hogy a rendeletek értelme felett a bíró határozzon, teljes átalánosságban,ugy, amint Simonyi Lajos képviselő társam előterjesztette, ragaszkodom. Ezen elvet a t. miniszter ur is elfogadja azon módositványában, melyet felolvasott; de azt azzal a mivel pótolja, mindjárt illusoriussá teszi. Mert kimondja ugyan, hogy a törvények érvénye felett a biró határozzon; de rögtön hozzá teszi, hogy azon rendeleteket, melyek eddig gyakorlatban voltak, ítélni nem szabad: tehát a » mit elméletileg megad, azt gyakorlatilag megsemmisíti. Ez az oka, a miért én ezen szakaszhoz a miniszter ur által tett módositvány harmadik pontját el nem fogadhatom. A két első pont eltér ugyan némileg attól, a mit Simonyi Lajos képviselő ur előterjesztett; de én részemről azt elfogadni kész lennék: mert a legfőbb elv lei van mondva bennök. De nem is látom okát : mért kelljen ezen harmadik bekezdésnek hozzá jöni ? Mert először a mi illeti mindazon rendeleteket, melyek még életben vannak, melyek az országbírói értekezlet megállapítása folytán életbelóptetve vannak, azok mindaddig, mig törvény meg nem változtatja, a gyakorlati szükséghez képest, eléggé biztosítva vannak; fenakadás tehát nem történik. KÉPV. H NAPLÓ. 1844 nMegjegyzem még, hogy ezen törvényes gyakorlatra való hivatkozást is tökéletesen feleslegesnek tartom; feleslegesnek tartom pedig azért, mert a törvényes gyakorlat más szóval: törvény. A mint tehát ki van mondva, hogy törvény szerint tartozik eljárni; értetik törvényes gyakorlat is. a magyar jogi fogalmak szerint. T. Rudnay képviselő ur még azzal bizonyította, hogy a mit ón a 13-ik §-nál mondottam, helytelenül mondtam, a mit ő a 18-ik §-ba tesz bele. Igen természetes, hogy én azt nem tudhattam, hog} r a 18-ik §-nál mit akar. Én tehát, hogy befejezzem beszédemet, ragaszkodva azon elvhez, hogy a rendeletek és törvények felett a biró van hivatva ítélni; de nem elégedve meg azzal, hogy az elméletileg kimondassák, és gyakorlatilag megsemmisitessék, nem járulhatok a t. miniszter ur módositványához, hanem Simonyi Lajos ur módositványát pártolom. (Helyeslés bal felől.) Deáky Lajos.- T. ház! A mennyiben magyar törvényeink kétfélék: Írottak és szokásosak ; azok kik a törvényezikk szövegét meghagyatni óhajtják, egyszersmind kellene, hogy kövereljék, mikép a biró az írott és szokásos törvények szerint járjon el, és ítéljen. En ezt j feleslegesnek tartom: mert a törvény kifejezés alatt mind az irott. mind a szokásból merített törvények értetnek. Már Verbőczy is azon hibát követte el, hogy a szokásos törvényeket összeszedvén és irott törvényekké alakítván, definitiójában a szokást, az irott törvényeknek föléje emelte, mi által nagyon természetesen ön maga írott törvényének hiteiét is csökkentette. Ha ezen törvényerejű szokás a 18-ik §-ban ugy szintén a rendelet szerint való birói eljárásban és Ítélésben meghagyatnék, a viszaélésre ut nyittatnék. Én tehát, ki azt akarom, hogy ne rendeletek, hanem törvény szerint igazgassunk, kormárryozzunk s hozassanak az ítéletek vagyonunk ós személyünk felett; én teljességgel a törvényerejű szokást és rendeletet ben hagyatni nem óhajtom, és igy pártolom t. Simonyi képviselőtársam módositványát. Horvát Boldizsár igazságügynii| niszter : Még csak egy szót kérek a t. ház] tói. (Halljuk ) Tisza Kálmán képviselő ur azon elv bírálatába bocsátkozott: vajon a bírót illeti-e valamely rendelet magyarázatának joga egész átalánosságban és egyes concrét esetekben? Erre oda kell nyilatkoznom, hogy minden egyes concrét esetben igen is a biró határozza meg valamely, a miniszter által kiadott rendelet értelmét ; hanem egész átalánosságban magyarázni a törvényt, ez csak a törvényhozás feladata s jogai közé tartozik. Egyébiránt azt, hogy a törvényjavaslatban az utolsó alinea megsemmisítené azon elvet, mely ki van mondva az első alineá62
