Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
46. országos illés Julius 8. 1869. 455 tekét látogathassák és a szükséges elméleti vizsgák letevésére nézve a hazai intézeteket használhassák. E szerkezet a következő. (Olvassa:) ,,a) a jogi tanulmányokat valamely felsőbb akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogot pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben szabályszerűen elvégezte, a megszabott elméleti vizsgákat pedig ugyanily hazai intézetnél letette és ezen fel ül" stb. Megjegyzem még, hogy a központi bizottság azért változtatta meg az eredeti szövegezést, mivel az ugy nevezett privát tanulókat tekintette, kik a központi bizottság véleménye szerint nem végeznének tanulmányokat, hanem csak vizsgákat tennének. Ámde a központi bizottság ezen feltevése alaptalan, mert a magán tanulók is végeznek, azaz azok beíratnak az év elején a jogtanulók közé és az év végén teszik a vizsgát. Tehát legkevésbbé sem akadályozza ezen szerkezet a magán tanulók helyzetét; ámbár részemről, megvallom, óhajtom, hogy a törvényhozás a magán tanulásra nézve intézkedjék: mert az nem egyéb, mint privilégium, mely egyeseknek adatik, miért is: vagy meg kell szüntetni egészen a magán tanulást, vagy átalánositani olykép, hogy bárki lehessen magán tanuló. Miután tehát az általam indítványozott szövegezés nem áll útjában annak, mit a központi bizottság akar . előállítani, más részről pedig e mellett a külföldi intézetek használata lehető, holott a központi bizottság javaslata mellett lehetetlen; bátor vagyok ezen módositványt elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés.) [Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Hoffmann Pál indítványát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Én, részemről, a felolvasott módositványt elfogadom : mert ugyanazt több praeeisióval fejezi ki, mit a központi bizottság akar kifejezni. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Szilágyi Virgil: Miután a kinevezési rends zer el lett fogadva: ezen törvényjavaslat legfontosabb §-ai egyikét kétségkívül a szóban ievő 6. §. képezi, melyben a birói qualiíicatió megállapíttatik. A szakképzettségre nézve azon kellékek, melyekkel minden bírónak szükségkép felruházva kell lennie, sajátképen ezen szakasz 2-ik pontjában találhatók csak fel: mert ezen pont mondja azt, hogy szükséges, miszerint a kinevezendő egyén elméleti és gyakorlati utón is megszerezte legyen a szakképzettséget. tekintetben a külföldön kikéj>eztetés lehetővé tételét illetőleg, én is hozzá járulok ahoz, a mit Hoffmann képviselő ur előadott. Jogéletünk fejlettségének mai fokán azonban az igazságügyminiszter ur érezte, hogy a 6-ik §-ban megjelölt teljes qualificatióhoz kizá| rólag kötni a kinevezést nem lehet; a törvény I javaslatban tehát fogadott el oly qualificatiót J is, mely, szerintem, nem teljes qualifieatió, és j ezen qualiíicatió az első pontban foglaltatik. E szerint a köz- és váltóügyvédi oklevéllel | bíró egyén átalában minden megszorítás nélkül, í birói qualífieatióval bírónak tekintetik. En elis| merem, hogy, ha ez el nem fogadtatnék qualifíI catió gyanánt: akkor a birói állomásokat igen | nehéz volna Magyarországon betölteni azért, I mert ügyvédi oklevelet lehetett nyerni eddig, : gyakorlati képzettség szerzésének előrebocsátása nélkül is. E tekintetben tehát áll az, hogy | birói qualiíicatió gyanánt egy hiányos qualifieatió fogadtatott el. De ha ezen qualifieatió rendes qualificatiónak mondatik ki, akkor, nézetem szerint, igen méltányos, sőt igazságos, hogy elfogadtassék egy másik neme is a qualificatiónak, ] mely szintén nem felel meg ugyan a teljes qua| lificatió fogalmának, de ér annyit , mint egy ekkorig szerzett ügyvédi oklevél. És ez az: hogy mindazok, kik gyakorlati utón szerezték meg a szakképzettséget, szintén qualificáltaknak tekin: fessenek. Van Magyarországban igen számos ily | egyén, és közülök igen sok jó bíró kerülhet ki, j ki ügyvédi onlevél birtokában nincs ugyan, de ! hosszas tapasztalás és gyakorlat utján kitűnő | képzettséget szerzett. Jól tudom, hogy e tekintetben némileg rendelkezni kíván a miniszter ur törvényjavaslata, a mely rendelkezése a 25. §-ban azt tartalmazza, hogy most, ez alkalommal, az első kinevezések alkalmával, kineveztetnek olyanok is, kik ügyvédi vizsgát nem tettek ugyan, de jelenleg alkalmazva vannak, és különös képesség, ; vagy szorgalom által magukat kitüntették. En I ebben igen méltánytalan megszorítást látok | azért, mert lehetnek számosan az országban, I kik — nem akarom vizsgálni az okot: miért — | hivatalt a legközelebbi időben nem vállaltak, birói állásokra ki nem neveztettek, és kik a | gyakorlati téren szakképzettséggel még is nagy mértékben birnak. Ezekkel szemben tehát méltánytalanság történik. Továbbá, ezen kivételes rendelkezéssel csak az első kinevezéseknél adatik jog a miniszter| nek ; a jövő kinevezéseknél pedig már elesik ezen előny : a mi pedig ismét igazságtalan és méltánytalan. Hogy ha ez most elfogadtatik, akkor már egy következő kormány alatt, vagy a mostani alatt is, azok, kik e pillanatig még hivatalt nem vállaltak, később azonban tán rágondolnák magukat, és a birói hivatalra teljes képzettséggel is bírnának, kinevezhetők többé nem lennének. Bátor vagyok azért módositványt terjeszteni elő, mely szerint a 6-ik §. 2-ik pontjához^
