Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

454 46. országos ülés Julius 8. 1869. tessék. Ugyanazon §. ujabb pontjául a c) alatt közbetétessék: „Csőd, vagy gondnokság alatt nem áll". Az elébbi e) pont szövegének kihagyásával helyette most már a d) pont következőleg tétessék: „Az 1868. XLIV. t. ez. rendeleteinek megfelelni képes, melynek 13. §. ezentúl is csak a felső bíróságokra értetik". Az elébb d), most már e) alatti pont mindjárt az első „a" szó után „következő" szóval bővíttessék. Ezen változtatásokkal kérem az 5-ik, most már 6-ik §-át elfogadni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Elfogadom, t. ház! a kormány részéről a központi bizottság szövegezését, mely részben lényegtelen styláris módosítást, részint valóságos javítást tartalmaz. Kérem a t. házat, méltóztassék a központi bizottság szövegezését elfogadni. (Helyeslés.) Fluger Károly: T. ház! Bátor voltam szót kérni, hogy a tárgyalás alatt levő igazságügyi törvényjavaslatnak 5. §-ra vonatkozólag nyilatkozhassam. Előre kell bocsátanom, hogy nem vagyok annyira birtokában a magyar nyelvnek, mint óhajtom. E tekintetben tehát kérem a t. háznak elnézését. (Halljuk!) Egyébbiránt a magyar nyelvet minden esetre tanulni fogom, hogy e helyt nézeteimnek kifejezést adhassak. (Éljenzés.) Itt, hol a jog és törvény mindenkor erélyes védőkre talált, bizonyítékát adom én is. hogy a jogért küzdeni első kötelességeim közé sorozom. En is üdvözlöm a kor haladását, és reménylem, hog}" a Sz.-István koronája területén is legrövidebb idő alatt a szóbeli nyilvános eljárás, valamint esküdtszékek be fognak hozatni, hogy a jog és törvény nem többé egyes osztályok kiváltsága maradjanak, hanem a nép vérébe menjen át, hogy alkottassák egy élénk jogérzület, és hogy teljesen át legyen hatva a jog és törvény szeretetétől. E czél azonban csak ott érhető el, hol a nép érti a birák nyelvét, soha pedig ott, hol nem érti. Ezen indokból én a központi bizottság javaslatának 5-ik szakaszához ajánlott módosítását mint mely a jogos és móltányos igényeket némi részben tekintetbe veszi, pártolom és ajánlom a háznak e módosítás elfogadását. (Éljenzés.) Horváth Böme előadó (olvassa:) ,5. §. Bírói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, a ki a) életének 26. évét betöltötte; b) feddhetlen jellemű; c) csőd vagy gondnokság alatt nem áll; d) az 1868. 44. t. ez. rendeleteinek megfelelni képes, melynek 13-dik §-a ezentúl is csak a felsőbb bíróságokra értetik. Végre e) a következő 6. §-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzettséggel bir." Ez lenne most már a megváltoztatott szöveg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6-iJc, most 7-tk %-át.) Horváth Böme előadó: A központi bizottság által a következő módositások ajánltatnak : A 6-ik §. második bekezdésénél a „vizsgálatot" szó „vizsgát" szóval cseréltessék ki, s a „letette" szó után folytattassók : „vagy pedig," a 3-dik bekezdésnél a „vagy pedig" szavak igy kimaradván. Ugyanazon §. a) pontja következőleg szövégeztessék: „A jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesétre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette:" és ezen felül ugyanazon §. b) pontja első sorában a „vizsgálat" szó „vizsga" szóra igazittassék. Hoffmann Pál: Ezen szakasz a) pontjára módositványt vagyok bátor beadni, melynek indokolását röviden el fogom mondani. Az a) pont meghatározza az elméleti jogtanulmányokat, melyek szükségesek a gyakorlati képesítéshez. Meg van az állapítva, mind a belföldön, mind a külföldön tett jogi tanulmányok szempontjából, de különösen a külföldön tett jogi tanulmányok szempontjából, nézetem szerint azon igazságos megfontolásból, hogy a külföldi intézeteket is használhassák, a mi jogtanuló hazánkfiai. Azonban van egy nevezetes különbség az eredeti és azon szerkezet közt, mely á központi bizottság által el lett fogadva, t. i. a következő: míg az eredeti szerkezet a külföldön tett jogi tanulmányokra nézve csak is szabályszerűen elvégzés azaz. azon egész időn általi tanulmány kívántatik ; a központi bizottság által tett módositvány azt kívánja, hogy az illető a külföldön tegye le azon államvizsgákat, melyeket a mi hazai rendszerünk meg kíván, E szövegezés folytán következnék és tettleg ugy állana a dolog, hogy a szöveg meg akarja engedni a külföldön a tanulmányt, de ezt oly feltételhez köti, mely semmikép nem teljesíthető, t. i,, hogy a külföldön tegye le a vizsgákat, melyek ott nincsenek, melyek itt vannak. Ebből következőleg meg kell engedni, hogy a külföldi egyetemeken és tanintézetekben tanulmányokat tenni, ezen szabályzatban megállapított időn át ugyanott az előadást hallgatni, a vizsgálatra nézve ellenben a hazai tanintézetekhez köttetik az illető tanuló. Ha már most az kívántatnék, hogy a vizsgát a nálunk létező szabályok szerint tegye le, akkor tényleg a külföldi tanintézetek nem volnának hazánkfiai által látogathatók. Ennek következtében bátor vagyok a következő szerkezetet ajánlani, mely az eredeti szerkezetnek megfelel és azon lehőséget nyújtja, hogy hazánkfiai a külföldi intéze-