Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
46. országos ülés Julius 8. 1869. 453 zetiségekre tekintettel kell lenni. Én pártolom indítványt. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Mihályi Péter és társai módositványát. Elfogadjuk !) Patrubány Gergely: Az „igazságos" szót fölöslegesnek tartván, kérném helyette: a „méltányos" szót tenni. (Helyeslés.) Babes Vincze; El van már fogadva. Elnök: A módositványt a t. ház méltóztatott elfogadni ugy a mint a miniszter ur megjegyezte, hogy az 5. és 6. §§-ra történjék benne hivatkozás; most pedig az „igazságos" helyett „méltányos" szó betevését is elfogadta. (Helyeslés.) Ez tehát lesz a 4-ik §., és következik az eddigi 4-ik, most 5-ik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az eredeti 4-ik, most 5-ik %-t.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság e §-ra a következő módosítást ajánl: e §. 2-ik sora elejébe közbetétessék: „és a törvényben meghatározott illetékek és dijakon kívül." Ugyanazon §. második bekezdésében, az 3-só sorbeli „államköltségvetésbe'' szó után következőleg tétessék: „vétetik föl, és a kinevezett bírónak megállapított fizetése le nem szállítható." Elnök: Méltóztatnak elfogadni? Dietrich Ignácz: T. ház! Nekem ezen §. ellen azon észrevételem van, hogy itt csupán a biró fizetéséről van szó, s megfeledkezik a bírói segéd és kezelési személyzetről; pedig, ha már a municipimnoktól elvették a választás jogát, gondolom nem akarják meghagyni a roszabb részt, hogy a segéd és kezelési személyzet fizetésének terhét ők viseljék. Tehát lenne e §-hoz teendő, hogy a bíróságok egész személyzetével együtt, tehát ne csak a bírák fizetését méltóztassanak, hanem a segéd és kezelési személyzet fizetését is megemlíteni. Ezen kívül a bíróság-oknak még sok más költségök is van, s azért legjobb lenne azt kimondani, hogy: a bíróságok minden költsége. {Zaj. Nem szükséges! Az magától értetik!) Horváth Döme előadó: A toldást feleslegesnek tartom, mert mihelyt a törvényszékek az állam törvényszékeivé válnak, természetesen a megyék és municipiumok nem viselhetik többé azoknak költségeit sem, nem is képzelhetek embert, ki ezt máskép tudná magyarázni, mint akként, hogy a bíróságok összes költségei az állampénztárból fizettessenek, azaz a segéd- és kezelési személyzet költségei is. (Ez magától értetik!) Vukovics Sebő: T. ház!E pontra nézve nekem az lenne véleményem, hogy sokkal jobban van öszhangzásban a miniszteri törvényjavaslat eredeti szerkezete a bíróságok tiszta eljárásával, mint azon szerkezet, melyet a központi bizottság igtatött be: mert a miniszteri törvényjavaslatban illetékek és dijakról nem volt szó a bíróságok eljárásaiért, hanem abban ki volt mondva, hogy ingyen tartozik igazságot szolgáltatni. Mert ha valami illetékek és dijak meg lesznek talán szabva a törvények által mint a felek által fizetendő költségek, sokkal czélszerübbnek és az igazságszolgáltatással és a bírói méltósággal megegyezőbbnek tartom azt, hogy az illetékek és dijak inkább az illető közpénztárba folyjanak, mintsem magán jövedelmet képezzenek a bíráknak; ennélfogva azt ajánlanám: állíttassák vissza a miniszter által benyújtott eredeti törvényjavaslat szerkezete. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Bátor vagyok egy észrevételt tenni az ellen, hogy minden biró költségei az állampénztárából fedeztessenek: mert tudjuk, hogy többfélék a bírák, például békebirák, községi bírák; azért talán helyesebb volna határozottan kimondani: hogy az első bírósági tagok és a járásbirák fizetéseiket az állampénztárból húzzák. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Én nem találom azt, hogy ez félreértésre adna okot, mert itt csak az van kimondva : minden biró az állampénztárból húzza fizetését, a mennyiben t. i a törvényhozás megállapít számára az államköltségvetésben bizonyos fizetést. Ki van mondva azon elv, hogy magánosoktól vagy törvényhatóságoktól nem húzhat fizetést, hanem csak az államtól. A törvényhatóságtól magától függ, hogy a községi biró számára fog-e fizetést meghatározni. Én ezt félreérthetőnek nem találom. A mi pedig Vukovics t. képviselőtársam indítványát illeti, az igaz, hogy eredetileg máskép formuláztam ezen pontot, hanem nekem azt mondták, hogy a népnél félreértésre is adhatna okot, mert a mennyiben itt csak egyszerűen az van kimondva, hogy a biró ingyen tartozik igazságot szolgáltatni és ezen „ingyen" alatt tán azt fogja érteni a nép, hogy a bélyeg-illetéket nem kell fizetni, és épen a központi bizottság szövegezése határozottan kimondja, hogy a törvényben meghatározott illetékek és dijakon kivül ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni: t kénytelen voltam ezen szövegezést elfogadni, mert saját eszmémet világosabban fejezi ki. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság szerkezetét elfogadni? (Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat eredeti 5-dik szakaszát.) Horváth Döme előadó: Az 5-ik §. b) pontjában „erkölcsű" szó helyett „jellemű" té-