Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

428 4r. országos ülés uüus 7. 18GD. angol kormány, mely nem rég állt a nemzet élére, annak kitűzött programmja volt az irlandi bili keresztül vitele. De habár ott könynyebb volt is a programm felállítása, nálunk ez annál inkább szükséges, mert számos életbevágó oly institutióra van szükség, melynek helyes vagy nem helyes megoldása, az alkotmányosságot valódivá, vagy illusoriussá teszi. Ha a t. kormány — a mint azt jól jegyezte meg Dietrich képviselő, hogy öszhangzás legyen a törvényhozási működésben, hogy azon alapelvekre legyen az fektetve, melyek nélkül szabad államélet és valóságos alkotmányosság kifejlődése nem képzelhető — ha a t. kormány prociamálta volna azt, hogy neki, ha megengedem is, hogy ellenséges befolyásokkal kell küzdenie, feltett szándéka, melytől el nem áll, s melyhez mintegy létét köti : a teljes vallás- s lelkiismereti szabadságot törvény által biztosítani, a házasság polgári jellegét törvényben kimondani, és ebben a polgári házasság intézményét életbe léptetni; ha jnoclamálta volna, hogy a személy sérthetlenségének, a személy szabadságának, a házjognak, mint az alkotmányosság egyik alapfeltételének törvény általi biztosítását akarja eszközölni ; ha prociamálta volna azt, hogy a még fenálló születési előjogot nem csak sajnosán veszi tudomásul, mint Horvát Boldizsár miniszter ur tette, hanem törekedni fog annak megszüntetésén, hogy conditio sine qua non a minisztériumnak, ennek keresztülvitele ; ha ily programmot ád, ha ezen programm van kifejezve a trónbeszédben : én részemről nem viseltetném bizalmatlansággal a korm 'ny reformtörekvései iránt. De midőn azt látom, hogy az nem történik, az által pedig, a mit létrehozott, bizonyítja, hogy az előbb jelzett alapon az alkotmányos kifejlődést nem képes, vagy nem akarja tökéletesen érvényre juttatni: azt bizonyítja, hogy a kormány gyenge azon idegen befolyásokkal szemben, melyek a valódi szabadelvüséget és alkotmányos szabadság kifejlődését akadályozzák s midőn a Kormány a llása és működése azt bizonyítja: ne vegye rósz néven, ha mi reformtörekvései iránt bizalmatlansággal viseltetünk. (Helyeslés a hal, zaj a jolb oldalon.) Bocsánatot kérek, t. ház, én az átalános vitához tartózkodtam hozzászólani, és nem is tudom, mikor fogom becses figyelmét igénybe venni, most azonban egy kis türelmet kérek. (Halljuk ! Hátijuk ) Es ne vegye rósz néven a kormány, ha mondjuk : a kormánynak programmja nincs, és hogy azon nagy elveket, melyek közöl néhányat elősoroltam, zászlajára nem tűzi, hanem átalános reformtörekvések hangoztatásában meríti ki magát. Hogy a személyes szabadság terén — én jól tudom, t. ház, mennyi törvény van Corpus jurisunkban, hogy mily ellenmondás van ezek némelyike közt, hogy azok most elavultnak tekintetnek, és azt is tudom, hogy mily részben tartatnak meg — hogy, mondom, a személyes szabadság terén a kormány mennyire szabadelvű, mutatja az igazságügyminiszter urnák egy fontos mulasztása, (Halljuk!) és ez a királyi ügy igazgatóságnak, a szent korona ügyvédségének két ós fél év óta azon káros állapotban hagyása, melyben azt sajnálatosan, mindnyájunk kárára, és személyes szabadságunk veszélyeztetésére, ma is látjuk. (Halljuk!) ISÍem tudom, vannak-e a házban olyanok, kik a királyi ügy igazgatóság intézményének lényegét nem ismerik: nem akarom feltenni; ele azt felteszem, hogy igen kevesen foglalkoztak mostani állásával és eljárásával. És azért felteszem azt is, hogy e kérdés keveseket érdekel, habár nem akarom feltételezni, hogy többen azon elvet vallják : bog}? „engem nem fog bezáratni, mit törődöm én a többivel." A kir. ügyigazgatóság, t. ház, ma, a szó valódi értelmében, ex lex intézmény, mert maga a kir, ügy igazgatóság bevallja — méltóztassanak kérdezősködni — hogy eljárásában egyedül csak az ususra , ésrespective abususra támaszkodik, azon 80 éves abususra, melylyel ezen el nem törölt törvényekbe ütközik. (Ugy van! hal felől) A királyi ügyek igazgatósága ma nem csak közvádló, hanem biró is. Tisztét oly csodálatos módon teljesiti, hogy még a n iniszternek sem szabad bele szólani, és teljesiti ugy, hogy a törvényhatóságok feltétlen engedelmességre vannak alázva: hogy ha a kir. ügyek igazgatója vizsgálatot határoz, azt a törvényhatóságoknak felelősség terhe alatt teljesitniök kell; ugy, hogy a kir. ügyek igazgatója három sorban megírja, hogy ez vagy amaz egyén fogassék el, és az megtörténik, annak meg kell történni; ugy, hogy a kir. ügyész a vizsgálati fogságban ülők felett szabadon rendelkezik, és a fogság idejét mindig ahoz méri: vajon a vizsgálat az ő szemeiben befejezettnek tekinthető-e, vagy nem? A vizsgálat pedig hónapokig is eltarthat: mert a vizsgálat után jőnek a pótvizsgák ; ez pedig kell azért, hogy a tényállást meg lehessen állapítani, mely nélkül alaptalan a vád, és jogtalannak bizonyul be utólag a letartóztatás. Csak két esetre, két példára hivatkozom. Egyik göcsei Horváth Gyula, másik Ferenczy Sándor szentesi ügyvéd pere, kik ellen felségsértési vád emeltetett, a mely vádaktól a királyi ügyek igazgatósága végre is elállott, tényálladék hiánya miatt. Az igazságügyminiszter urnák ezen állapotot ismernie kell. S ha az igazságügyminiszter ur az esküdtszéket az országgyűlés által nyert felhatalmazás folytán életbe tudta léptetni, és