Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

110 45. országos ülés Julius 7. 1869. vözölte a törvényjavaslatot, mert jól tudja, hogy az igy szervezett birói hatalom' fogja Magyarország igazságszolgáltatását javítani, fogja Magyarország iparát, kereskedését, hitelét emelni. (Helyeslés.) Még csak egy pár szót vagyok kénytelen válaszolni Simonyi Ernő urnák, a ki minap távollétemben, midőn a termet néhány perezre elhagytam, azon állítással lépett elő, hogy Nyitra megyében legroszabb az igazságszolgáltatás és a közigazgatás, pedig Nyitra megye 11 Deák párti képviselőt választott. Nekem ugy tetszik, mintha Simonyi Ernő képviselő urnák leginkább az fájna, hogy Nyitra megye csakugyan 11 Deákpárti képviselőt küldött e házba. Engedje meg, t. Simonyi Ernő hazánkfia: én nem tudom, honnan jöttek a hiányok tudomására, én ugy tudom, hogy 20 év óta nem lakosa a vármegyének és ritkán jelenik meg a vármegyében. De különben az újságból tudhatná, hogy Nyitra megye eddig statárium felállításáért nem folyamodott, de statáriumot nem is kellett nyakára küldeni. Aligha olvasta újságban, hogy Nyitra megyében a rablók gazdálkodnak, mint tán más vármegyében. De én nem akarok malitiosus lenni és azért innen nem dedukálok semmit. Kijelenthetem, hogy Nyitra megye közigazgatása és igazságszolgáltatása sokkal jobb, mint akárhány más vármegyében; mondhatom, hogy nevezetesen Nyitra megye igazságszolgáltatása, miután én is egyik tagja voltam a törvényszéknek, addig, mig képviselőnek nem választattam, és igy tudhatom, a provisoriumhoz képest igen ja• vult. Állitásom b bizonyítására szolgálhatnék hivatalos adatokkai, de ez nem tartozik ide. Azt felelhetné Simonyi képviselő ur, hogy íme a bizonsága annak, hogy a választott bírák jobbak, mint a kinevezettek. De én erre azt válaszolom, hogy a provisorium alatt alkotmányos érzelmű polgárok többnyire visszavonultak és az illetők uek nem állt hatalmukban épen a megye javát kinevezni. De eltérek ezen vitától. Daczára annak, hogy az igazságszolgáltatás Nyitra megyében jobb jelenleg mint volt valaha, mindazáltal engem nem elégit ki; de, mert nem elégit ki, nem okoskodom ugy, mint Simonyi Ernő ur: t. i., hogy ámbár Nyitra megyében az igazságszolgáltatás igen rósz, ne tegyünk most semmit; hanem gondolkozom akkép; hogy, mert a Nyitra megyei és egyátalában igazságszolgáltatásunk nem elégit ki, az igazságszolgáltatáson i-ögtön segítsünk és kívánom a törvényjavaslatot elfogadni. Előttem szólt Zlinszky képviselő társunk azon állítására „nihil de nobis sine nobis" akarok válaszolni. Igenis az önkormányzat legszebb kifejezésének tartom azt, és annak mindnyájan elismerjük. Bár csak lehetséges lenne az, hogy azon ügyek elintézéséből kizárva ne legyen senki, melyek őt érdeklik; de én ennek teljes kivitelét lehetetlennek tartom. Nekem, Nyitra megyei embernek, lehet ugyanis perem Pest megye egyik választója ellen a pestmegyei törvényszék előtt. Ez esetben a pestmegyei törvényszék fog az én érdekem fölött ítélni, holott én azt nem választani, hanem választá a pesti ember és igy ő az én ügyemről sine me de me intézkedett. Épen azért pártolom a törvényjavaslat harmadik szakaszát. (Helyeslés jobb felől.) Henszlmann Imre: Igaz, hogy a mai tudomány elsőbbséget ad a kinevezésnek a választások felett. Elismerem. Hanem ezen okoskodás eredménye inkább csak a gyakorlat és tapasztalás utján állott elő, semmint elméleti úton. A mai gyakorlat, t. i. a civilizált államokban mintegy seminariumot talált fel, mely seminariumból szemeb ki a kinevezendőket. Ugy tudjuk, hogy a külföldi törvényszékeknél vannak különféle czimek alatt auscultánsok, tiszteletbeli ülnökök és ezer egyéb férfiú, kik gyakorlatilag megtanulják a törvénykezést és ezekből vehetni azután a bírákat azon conduite-listák nyomán, melyek az alkalmazandó egyéneket közelebb ismertetik meg a kinevezővel. E szerint van elegendő substratum, vagy anyag, melyből azután lehet válogatni. Egészen máskép áll ez nálunk. Itt épen hivatkoznak a birák elégtelenségére, mely 20 évi corruptió által nagyon is elharapódzott; nálunk tehát ilyen substratum, ilyen seminarium nincs, nálunk ismertek közöl válogatni nem lehet, hanem ismeretlenek között kell keresnünk; és kérdem, ha keresni kell: vajon több szem nem lát-e többet? A választók többsége nem inkább képes-e az érdemes egyéneket kikeresni, mint a miniszter ? Én két fő tulajdont óhajtok a bíróban: egyik az erkölcsiség, másik a törvény ismerete; sőt én az erkölcsiséget még sokkal nagyobbra tartom, mint a törvény ismeretét: mert tudjuk, hogy voltak nemzetek, voltak korszakok, a melyekben bíráknak nem alkalmaztak törvénytudókat, hanem alkalmaztak egyszerű polgárokat, kik nem csak eriminális, de polgári ügyekben is hoztak ítéletet. De még a másik kelléknek is miként lehetne megfelelni, t. i. a törvényismeretének, ezt előttem már több szónok hangsúlyozta ezen oldalon, t. i. országos pályázat utján, hogy igy a nepotismust mindinkább elkerülhessük és a mi szintén hangoztattatott itt, hogy a kisebbség is legyen képviselve; végre, miként igy elkerülhessük azt, hogy néha a legjelesebb férfiú, kinek egészben roppant majoritása volna, nem alkal-