Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

45. országos Ülés Julius 7. 1869. 411 maztatik azért, mert imitt és amott kisebbségben maradt. Mindazáltal nem tartom ezen kérdést oly roppant életkérdésnek, minőnek több szónok előttem állította; hanem a választást, mostani körülményeink kőzött, mégis inkább szeretném alkalmazni, mint a kinevezést, azon okoknál fogva, miket elmondottam; másodszor pedig azért,hogy a centralisatiót ne segítsük elő, hanem inkább a demokratiát, mert a mint már többször kinyilatkoztattam: én a régi 1848 előtti megyét múmiának tartom. Beérem az egyiptomi múmiákkal, ellenben ezen múmia nem bir még elegendő régészeti érdekkel. (Derültség.) Én a régi vármegye örökségét, mint már minap nyilvánítottam, nem akarom átszállítani a kormányra, hanem a demokrátiára, nem a központosítás, a centralisatio, hanem a valódi szabadság, a demokratia érdekében. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Van még más egyéni momentum, mely nagyon aggaszt, s ez azon jelenet, melynek múlt szombaton tanúi voltunk. Őseink az igazság allegóriái képét, a justitiát bekötött szemmel ábrázolták azért, hogy ne legyen tekintet a személyre, sine odio et studio, ohne Ansehen der Person; egyik kezébe mérleget adtak, melylyel mintegy tapintattal mérlegelje a jót és roszat, és pótolja azt, hogy szeme be van kötve, másik kezében kardot tart, hogy azzal büntessen. Nekem ugy tűnt fel múlt szombaton, hogy ezen justitia egészen megváltoztatta szerepét: eldobta magától a mérleget és behunyt szemmel mind két kezével a kardot fogta és belevágot sorainkba. Én azt hiszem, közkatonának, minőnek magamat tekintem, meg lehet engedni, ha szenvedélyétől elragadtatja magát; hanem vezérnek és a justitia főnökének én ezt meg nem engedem (Helyeslés a szélső bal oldalon.) és azért aggodalommal nézek annak elébe, hogyha majd egy kézben lesznek öszpontositva a kinevezések: a kard mérleg nélkül s bekötött szemmel. A második §-ra nézve, természetesnek találom, hogy az egészen kihagyassék: mert nem korszerű az, hogy egyes személynek — legyen az bár a fejedelem — nevében gyakoroltassák az emberiség köztulajdona: az igazság, mert az igazság gyakoroltatik az emberiség érdekében és a törvény nevében, a törvény értelmében ; (Helyeslés a szélső hal oldalon) azért ezen szakaszt ki akarnám hagyatni azon alapon, mely ezen oldalon már többször megemlittetett. Bátor vagyok egy módositványt beadni, melynek védelmezését szükség esetében fentartom magamnak. A módositvány a kővetkező: (Olvassa) „A 2. és 3. §. helyébe tétessék: „Az ítélő bírákat az első folyamodásu bíróságoknál titkos szavazással ugyanazok választják, kik az országgyűlési képviselőket, (Derültség jhbb felől) szakképesítési esküdtszék által, országos pályázat alapján jelöltek közöl, a kisebbségi képviseltetés alkalmazásával a köztörvényhatóságok határain belül. A másod, harmad és negyedfokú bíróságoknál a szintén választási alapon szervezendő államtanács kijelölése folytán az ugyancsak választási alapon szervezendett felsőház (senatus) választja titkos szavazással" Elnök: Még egyszer fel fog olvastatni. Bujanovis Sándor jegyző (olvassa Hensslmann Imre módosüványát.) Dietrich Ignácz: Tiszt, ház! (Eláll! Halljuk!) Látom azon aggodalmat, hogy eltart majd beszédem két óráig. (Derültség és helyeslés a főbb oldalról.) Megjegyzem ugyanis, hogy jónak láttam egy kis tréfát tenni és azt mondani, hogy beszédem két óráig fog eltartani, és innen az aggodalom; azonban biztosithatom önöket, hogy nem tart addig felszólalásom. (Éljen ! jobbról.) A második és harmadik §. összefoglalva tárgyaltatván, azt gondolom, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a második §-ra külön lehessen észrevételeket tenni. A második §., a mely azt mondja: „A birói hatalom ő felsége a király nevében gyakoroltatik", szerintem nem helyes. Ha a birói hatalmat államjognak is tekintjük, akkor Magyarországban, hol minden államjog a király és nemzet közt meg van osztva, a birói hatalom nem származhatik egyenesen az egyik fél t. i. a király hatalmából és azért nem is lehet ezen hatalmat csak annak az egy félnek nevében gyakorolni. Én azt gondolom, hogy a bírák hatalma a törvényen alapszik, és igy ha már épen szükséges bele tenni, vagy szükséges kimondani, hogy valakinek, és kinek nevében gyakoroltatik, azt lehetne tenni — mit én különben egészen feleslegesnek tartok — hogy : a birák hatalma törvényen alapulván, a törvény nevében gyakoroltatik. A mostani szokás és gyakorlat szerint a felső bíróságoknál, melyeket ő felsége nevezett ki, csakugyan benne van az ítéletekben, hogy az ítélet ő felsége nevében mondatik ki. Az alsó bíróságok ítéleteiben azonban, melyeknél eddig a választás joga gyakoroltatott, sehol sem mondatik ki, hogy kinek nevében, gyakoroltatik a birói hatalom. En azt gondolom, hogy ha a választás elve fogadtatik el, mit én, mint később kifejtendem, a felsőbb bíróságokra nézve is szeretnék elfogadtatni : akkor annak a kitételnek, hogy kinek nevében gyakoroltatik a birói hatalom, semmi értelme nincs; és azért vagyok bátor azt indítványozni, hogy ezen szakasz hagyassák ki. A harmadik szakasz azt mondja: „az itélő 52*