Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

39. országos Ülés június 30. 1869. 211 gye ezt a szabad vitatkozási jogot egy kissé sza- i badabban találja igénybe venni, főkép a választások előtt, olyan, mint magát a t. miniszterelnök ur kifejezte, kinevezett ártatlan kir. biztosokat lehessen rájuk küldeni. Megvallom, ez reánk nézve nem nagyon megnyugtató. Még meghagyta a miniszter ur a megyéknek kérvényezési, illetőleg levelezési jogát. Ha tekintjük, hogy mi az a kérvényezési jog : meg kell vallani, hogy erre sem lehet nagy súlyt fektetni. Itt van egy rakás kérvény, a mely épen ezen tárgyra vonatkozik, és ezen kérvények akkor fognak kerülni a ház elé, miután ezen tárgy el lesz döntve, hogy itt pertraktáltassanak. Mevallom, igy azt hiszem, hogy ezután sem fog ezen jog megfelelni a várakozásnak. En tehát, t. ház, egyátalában nem vagyok képes belátni, hogy oly múlhatatlanul szükséges és czélszerü lenne most ezt a törvényjavaslatot azonnal keresztül vinni. A másik kérdés az : hogy lehet-e ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, vagy nem? A jobb oldali szónokok leginkább három okot hoztak fel a mellett, hogy ezen törvényjavaslat elfogadtassák részletes tárgyalás alapjául. Az egyik ok az volt, hogy ez reform a törvénykezés terén. Én megvallom: tekintve azt, hogy ebben a bíróságra valóságos kasztrendszer állapittatik meg, s tekintve, hogy már a mai időszak minden kasztrendszer felett pálczát tört, valami nagy reformot ebben nem képzelek; de azt nem tagadhatom, hogy ebben egy reform eszme mégis van, s ez az: hogy a közigazgatás választassák el a törvénykezéstől. Én ezen reform eszmét szintén pártolom, de nem ugy, mint itt terveztetik, mert igy ezt a legveszélyesebbnek tartom a megyékre nézve. Mert meg vagyok győződve, hogy midőn a törvénykezést átveszik az állam által kinevezett tisztviselők, a közigazgatás pedig a megye által választottak kezében marad: tömérdek súrlódás fog létrejönni a két tisztviselői kar közt. azon természetes oknál fogva, hogy vannak oly tárgyak, melyek egymástól igen nehezen választhatók el, mert mindkettőnek felügyeletét igénylik. Természetes, hogy ezen súrlódásokban mindenkor csak a megye fogja a rövidebbet húzni, mert az állam védeni s támogatni íogja az általa kinevezett bírákat. Igy vitetvén tehát keresztül ezen elv, melyet különben, mint fenébb is mondám, én is reformnak ismerek el, ugy találom, hogy az nem reform, mert inkább a kormány harcza a megyék ellen. Felhozatott továbbá második indokul az, hogy a mi törvénykezési eljárásunk oly rósz, hogy azt mulhatlan szükség reformálni, ós igy I e törvényjavaslat, mint a mely azt reformálja, fogadandó el részletes vita alapjául. Megvallom, e tekintetben azt tartom, hogy, ha bármely államban kérdést intéznénk az illetőkhöz, miképen vannak megelégedve törvénykezésökkel 1 igen gyakran azon feleletet kapnók, még oly államokban is, melyeket kitűnő törvénykezéssel ellátottaknak tartunk, hogy: jobb a szomszéd államé. Ez nézet dolga, s ritkán találni államot, melv törvénykezési eljárásával megelégedve volna. E tekintetben is, mint legkitűnőbbre hivatkoztak az angol igazságszolgáltatásra. Elismerem, századok hosszú során át fejlődve, a tökély igen magas fokát érte el; de meg kell vallanom, azt tartom, inkább a törvények iránti tisztelet igen nagy ott, mint a birák iránti bizalom, mert a birák határozatai korlátozva vannak és azon rendelet áll fen reájuk nézve, hogy szigorúan tartsák magukat a törvény betűjéhez, melyet az illető esetben alkalmaznak. Ez magában véve nem igen nagy bizalmat mutat a birák személyei iránt, mert csak azt engedi meg, hogy a biró a tényeket a törvényhez alkalmazza, nem hogy a tény felett önálló Ítéletet mondjon; — a miből gyakran különös igazságszolgáltatás kerül ki, ugy például olvastam egykor, hogy egy férjnek két neje volt, a mi Angliában nagy büntetés alá esik, és csak hogy kikerülhesse az illető e vétke büntetését, ügyvéde ajánlatára egy harmadik nőt vett el, mely esetről az angol törvény nem határoz, e nagyobb bűntett felmentetett a biró által, mert nem volt rá paragraphus. Meg kell vallanom, elismerem, hogy törvényt szolgáltatott az angol biró, de hogy igazságot szolgáltatott volna, el nem ismerem. Tehát vannak annak is gyenge oldalai, valamint a miénknek, és igy ezt sem fogadhatom el irányadóul. Harmadik érvül hozatott fel, hogy a biró független legyen, e törvényjavaslatot kell elfogadni : mert csak ez által lehet elérni, hogy a birák függetlenek legyenek. En megvallom, ezt tökéletesen hajlandó lettem volna elhinni, hogy ha maga a központi bizottság tisztelt előadója oly körülményt nem hozott volna fel, mely e függetlenséget, legalább jelenleg, tökéletesen semmivé tette előttem, midőn azt mondotta, hogy a miniszter biztosította a központi bizottságot, hogy a mennyiben jelenleg még a birák közt tökéletes biztos választást tenni nem tud, négy év lefolyása alatt minden törvényes eljárás mellőzésével, bármikor el fogja küldeni azokat, a kik képteleneknek bizonyulnak. Már, t. ház, azon bírói függetlenség, mely minden törvénykezési eljárás nélkül kiteszi a birót annak, hogy ehnozdittathassék, én előttem nem birói függetlenség; és mert ha ez áll, pedig igy kell lenni, miután a tisztelt előadó ur azt maga mondotta, elég 27*