Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-39
206 39. országos ülés június 30. 1869. a nemzet vagy a védelmi erők gyengesége miatt, vagy a segélycsapatok árulása által íog elveszni. (Helyeslés balról.) Ezt én nem akarom, és azért erre az első lépést sem akarom megtenni a jelen törvényjavaslat elfogadása által. (Elénk helyeslés bal felől.) Tanárky Gedeon : A t. háznak elfáradt figyelmét nem akarom túlságosan igénybe venni, és csak azért szólalok fel e tárgyban, mert némi csekély árnyalatokban ínég az előttem szólók sokaságának véleményétől is eltérek. Előre kijelentem, hogy én azon végtelen sötét képet, melyet itt jelen igazságszolgáltatásunkról és törvénykezésünkről némelyek élénkbe állítottak, átalánosságban és nagy részben valónak nem tartom. Ha azon kép oly sötét volna, ez csak is azon esetben lehetne olyan, hogy ha a birói igazság nálunk eladó volna, ha annak ára volna. En ezt nem akarom hinni. En nem akarom megbélyegezni azon sok, és mint egy előttem szóló képviselő ur helyesen kifejezte, az elszántság bizonyos nemével vállalkozott egyént, kik a lefolyt időkben a birói nehéz kötelességet teljesítették ; és nem hiszem, hogy ha megváltoztatjuk is az intézményt e tekintetben ugyanazon személyek részéről egészen más eredményt várhatnánk, mint a minőt azok eddig képesek voltak felmutatni. Ha a kép oly sötét volna, akkor a személyekben rejlenek a baj, akkor az egész mai nemzedék erkölcsileg megromlott volna: és akkor. t. ház, maga az uj intézmény sem vezetne czélhoz. Továbbá kénytelen vagyok azt is kijelenteni, hogy én a birói hatalom gyakorlásának, az igazságszolgáltatásnak módját képes vagyok feltalálni a municipiumok körében is, ós nem áiíitom absolute elvi ellentétbe a birói választást a birói függetlenség lehetőségével: (Helyeslés a bal oldalon) mert ha ezt tenném, megtámadnám alkotmányunknak sok százados múltját, melyben a birói hatalom vagy annak lényeges része a municipiumok körébe menekült, a midőn a birák választattak. (Helyeslés a bal oldalon.) De én, valamint e tárgyban ugy más tárgyakban is. melyek a törvényhozás elékerülnek, első és főpontnak, ellenkezőleg és eltérőleg Rónay t. barátomtól, a politikai czélszerüséget és a politikai szükségességet veszem tekintetbe és ezt vizsgálom a jelen esetben is; azt vizsgálom, vájjon azon helyzet, melyben az igazságszolgáltatás jelenleg létezik, öszhangzásbau van-e társadalmi allajjotunkkal, a társadalom kívánalmaival? Es miután ezt vizsgálom, azért jövök azon resultatumra, hogy nincs sem alkotmányunk többi részeivel, sem társadalmi állapotunkkal egy színvonalon. Azért hiányos ez intézmény és szükséges mindenekelőtt, hogy összhangzás hozassék létre. De mik ép hozassék létre ez összhangzás 1 Magyarország törvényhozása előtt egyetlen egyszer volt azon kérdés feltéve: válaszszatok az önkormányzat, a minicipialis rendszer tovább megtartása vagy pedig a parlementi az államélet inauguratiója közt. A nemzet — én bátran hiszem, hogy nem meggondolatlanul, hanem hosszú évek során át érett meggyőződés folytán — választott 1848-ban; és miután választott, abban nincs igazsága Nyáry t. barátomnak, hogy bevégezte, vagy azokkal, a miket előidézett, már egészen betöltötte és elosztotta volna az állani hatalom teendőit különböző kezekbe. Nem osztotta el ezen munkát, hanem meghatározta csupán, hogy egyedül a törvényhozás joga gyakoroltathatik az állam által, és annak hatásköréből kizáratik minden eddigi g3 T akorolt mumeipális hatóság; de nem intézkedett a birói hatalom iránt: ezt tenni a mi feladatunk és kötelességünk. Valamint pedig a törvényhozást függetlenné tettük a niunicipiumtól és letettük a nemzet kezébe: ugy — véleményem szerint — a birói hatalmat is vissza kell tenni a nemzet kezébe, mely azt, annak idejében, a municipiumok kezébe tette át. Ezen szempontból kiindulva, fogadom el ezen törvényjavaslatot, melyet az igazságügyminiszter ur — a mi praxisunktól eltérőleg ugyan — jónak látott átalános elvekben formulázva beterjeszteni. Ha azt vizsgáljuk, t. ház, hogy a birói hatalom mikép hozható öszhangzásba az alkotmánynyal és társadalmunk igényeivel, és ha visszamegyünk a történelemre: azt tapasztaljuk, hogy minden időszak, minden állam amaz időben, néha elkésve, de a maga kárára elkésve, öszhangzásba tudta hozni az alkotmánynyal. ugy, mint azt Rónay képviselő ur is emiitette, a birói hatalom gyakorlását; mert a mi ezredéves alkotmányos életünkben is volt többféle forradalom és a birói hatalom gyakorlata mindig az alkotmány és az államélet igényei szerint módosult és ahhoz ragaszkodott. Mig az oligarchák kezében volt a hatalom, míg ők voltak 5 — 6 megyének főispánjai, addig ők gyakorolták ott, mint királyi kinevezett tisztviselők, az igazságszolgáltatást. Később, midőn a nemesség ellenhatást gyakorolt, a nemesség vindicálta azt maga és így az első századokban, midőn — a mint tanúskodik törvénykönyvünk, azon már most köztünk nagyon elfelejtett corpus iuris — az universitas nobilium képezte a törvényszéket, és csak később ment az át a juris nobilis táblára, mely a maga idejében szintén megtette kavdíiS'íiXj, Ha öszhangba akarjuk hozni alkotmányunkkal a birói hatalmat, nyilvánítanunk kell — és ott fekszik véleményem szerint a kérdésnek súlypontja
