Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-39
39. országos Illés június 30. 1869. 201 tönzés, melynek oka, mint mondani szokták, csak annyiból állott: „Csináljunk magunknak egy jó napot, csináljunk egy uj constitutiót." Nem ugy volt ez, t. ház: az a mi 1848-ban történt, a nemzet keblében legalább fél századdal élőbb megérett, erős meggyőződésből, s a nemzet szivének, a szabadságért annyit vérzett e nagy szívnek ellenállhatlan, de jogosult vágyából és épen nem függetlenségi ferde viszketegből eredt az, mit bebizonyított az által, miszerint sem a szabadságnak nem áldozta fel a rendet, egy pillanatig is; de a szabadságot sem áldozta fel a rendnek. (Helyeslés balról.) Az állam hatalmától sem vont el semmit, sőt erősítette azt, és midőn gondoskodott arról, hogy a főhatalom ne egy kézben öszpontosittassék, azért tette azt, hogy a hatalom túlsúlya által egy kézben, ne semmisítse meg a szabadságot, s azért osztotta azt fel külömböző kezek között; a minisztériumot pedig megbízta szóról szóra avval, hogy a megyei szerkezetnek, az alkotmány védbástyájának a közszabadsággal öszhangzatba hozatala, és a népképviselet alapján leendő rendezésére nézve javaslatot terjeszszen elő. Azóta igen sokan gondolkoztak, és igen sokan találgatták: vajon az 1848-iki országgyűlés vég intentiója e részben mi lehetett ? és még máig is nagyon kevesen jöttek azon egyszerű gondolatra, hogy az nem lehetett egyéb, mint, hogy a felelős kormányzat, és az önkormányzati hatóságok között felmerülhető differentiák, e végre felállítandó igazán független bíróság által szüntettessenek meg. Az utasítás czélja tehát nem az volt, és mindenki által könnyen beláthatólag nem is lehetett, hogy a ezél ugy éressék el, hogy az 1866-ki felírás szerint is az alkotmány egyik jó felét tevő önkormányzati alkotmányos testületek joga vagy egészben szüntettessék meg, vagy megesorbittassék ; hanem az volt igen is, hogy azon módozat, mely szerint ezen jog jövőben fenakadás és zavar nélkül gyakoroltathatik, törvény által állapíttassák meg. Miniszter ur azonban nem igy értelmezte e törvényt, ezért ő nem is arról terjesztett elő javaslatot, a mivel megbízva volt, hanem arról, a mire sem nem volt, sem nem is lehetett megbízva, nevezetesen arról, hogy a megyéket és minden ily önkormányzattal biró testületet eddig megilletett biróválasztási jog egyenesen ruháztassák át a végrehajtó hatalomra. Ha ennek okát keresem, csak kettőt gondolhatok. Azt t. i. hogy a miniszter ur igy okoskodott ; hogy miután Európának történelme szerint a hűbéri rendszert mindenütt, kivéve hazánkat, a hatalom, a királyi hatalom döntötte meg, és a hatalmi logika szerint a mit a nemességtől elvett, azt magának, és nem a nép számára vette KÉPV. H. NAPLÓ. 18 44nel, s miután a hűbéri viszonyok nálunk is megszűntek, e jog nem illethet mást itt is, mint a végrehajtó hatalmat. De nem vette észre a tisztelt miniszter ur, hogy nálunk a hűbéri viszonyokat nem a fejedelem, nem is az erőszak, hanem a törvényhozás szüntette meg. Nagy érdem tulaj donitattik e részben a nemességnek, és én nem mondok ellent; ámbár én ez érdemet inkább tulajdoaitom az 1789-iki nagy világ-eszméknek, melyekről meg volt irva, hogy a világot körül fogják utazni, és a melyek, habár kissé késleikedve is, elérkeztek 48-ban végre körünkbe is. De akármint legyen a dolog, ez okoskodás már azért is különös, mert, ha megkérdeztettek volna azok, kik előjogaikról ekép lemondottak, a korona részére mondtak-e le, vagy a népére: bizony nyal azt válaszolják, mit különben a törvényben ki is mondtak, hogy e jogokat az egész nemzettel azért kívánják közösökké tenni, hogy azokban nekik is részük lehessen. A másik ok, minek folytán miniszter ur, ezen nem Magyarország alkotmányának szelleméből, s nem is a 48-ki törvényekből folyó vagy következtethető gondolatra juthatott, az lehet: hogy ezen elv az ujabb modern alkotmányossági iskola tanaiból önkényt foly. Igen is, két alkotmányos iskola létezik Európában. Mindkettő hasonlít egymáshoz ép úgy, mint két gyógyszertár, melyek egyikében tiszta, valódi eredeti szereket kaphatni, a másikban pedig épen azon etiquettek alatt nagyobb részt mind pót szereket árulnak. Ez utóbbi iskolának adeptjei azt hirdetik, s meglehet hiszik is, hogy miután egyesek külön jogai egy jól rendezett államban meg nem tűrhetők, többé meg nem tűrhető a hatóságok önkormányzati és önelhatározási joga sem, és ezért minden jognak magára az államra kell átruháztatni és az államhatalomnak az időnkint maga a nemzet által megválasztott képviselő testület által kell ellenőriztetnie. Ez alapeszméje azon modern államoknak, melyekről a tiszt, miniszter ur nagy előszeretettel emlékezett, melyek létele azonban ez alapelven nem "annyira nyugszik, mint folyvást ingadozik. Ez államszerkezetben legelső gond az, hogy a nemzet intelligentiája lehetőleg mind zsákmányoltassék ki a kormány czéljaira; ezen államszerkezetben a nép semmi más, mint az állam gyámkodása aláhelyzett nem öntudatos egyének csoportja, kiknek közjogi befolyása annyira terjed csak, hogy meghatározott bizonyos időkben képviselőket választhatnak és küldhetnek, ha jó fiuk akarnak lenni, a kormányt tüskön bokron keresztül mindig pártoló többség nevelésére. A rend e jól szervezettnek mondott államban fentartartatik, egy a katholikus hierarchiához leginkább hasonlítható 26