Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-39
39. országos ülés június 30. 1869. 1 95 egy eliquet fognak képezni: ha pedig ellenkező nézetben levén, ellenkező irányban fognak működni, akkor megalkotják a bürocraticus kicsinyes pártok harezát, melyekért a hivatal s befolyásért sovárgók harczolnak. A különbség csak az, hogy míg itt a megyei pártok túlsúlya jogosult, s a többség kifejlésével végződik, addig a beamterek kicsinyes önző harcza jogosulatlan; a többség harcza megnyugvást szerez, a büroeratikus érdekek diadala mindig boszantó. Most áttérek beszédem sajátképeni fonalára, és röviden megmondom, hogy az igazságügy rendezését annyira sürgetőnek, és annyira fontosnak tartom, hogy elhanyagolt viszonyaink javulását várom attól. De vajon helyesen járt-e el az igazságügyminiszter akkor, midőn ezen reformokat az ideiglenes perrendtartás en bloe elfogadásával kezdte meg? helyesen jár-e el most, midőn a bíróságok szervezésére vonatkozó törvényt elénk nem terjeszti, és e miatt a megszavazandó törvény horderejét pénzügyi tekintetben sem Ítélhetjük meg 1 ? helyesen jár-e el, midőn egy uj institutiot, mint az államügyészség, akar behozni, annak sem hatáskörét, sem teendőit meg nem állapítja; velünk meg nem ismerteti? igazuk van-e azoknak, a kik azt állítják, miszerint a megyei törvényszékek megszüntetése, a megyei közigazgatás külön választásának kezdete a megye rendezésével semmi kapcsolatban sincsen 1 ezt én most nem vitatom: mert ezen kérdések tisztelt barátom Ghyczy Kálmán indítványának elvetése által superálva lévén, ezúttal helyesen hozzá nem szólhatok. Hanem szólok arról, hogy a törvénykezés és közigazgatás elválasztásába mindannyian beleegyezünk, hogy valami qualificátió érdekében hozandó szabályokhoz szívesen hozzájárulunk; s a kérdés csak a körül forog, hogy válaszszuk-e az első folyamodásu bírákat, vagy sem ? E kérdés is igen ki van merítve, azért a lehető legrövidebben igyekszem ahhoz szólani. (Halljuk!) Azt mondják, t. ház, hogy nem illik a mai kor kívánalmaival össze a biróválasztás, hogy a modern államinstitutiók nem tűrik a biróválasztás jogát. Megengedem, de e modern államinstitutiók el is nyomják aztán a szegényebb intelligens osztályt, és annak semmi működési tért nem engednek, mindaddig, mig utoljára kénytelen lesz politikai tekintetben teljesen subordinálni véleményét felsőbbségének. (Helyeslés bal felől.) Méltóztassanak fontolóra venni azt is, t. ház, hogy a minisztériumokban az aristokratikus befolyás, a megyéknél pedig a demokraticus befolyás mindig jobban érvényesül. (Ellenmondás jobbról. Helyeslés bal felől) Méltóztassék meggondolni, hogy nem a mostani megyéről beszélek, hanem arról, mely népképviselet utján fog alakíttatni. (Helyeslés bal felől.) Azt hiszem, t. ház, nagy fontosságú dolog az is, ha a birót bizalom környezi, s e bizalom, szükséges, hogy az első folyamodásu bíróságokat környezze; mert ezen körülmény a felebbezett perek számát igen megkevesbíti. De szükséges a választás az igazság kiderítése érdekében is. Egy nézetű bírák rendesen egyoldalú felfogással bírnak; kinevezés esetében az alsóbbak többnyire elsajátítják felsőbbjeik nézetét, s annak serviliter hódolnak, és ugy az ítéletek egyoldaluakká lesznek. A választott birák a kormánytól bizonyos tekintetben egészen függetlenek, más és különféle körökben élnek, a vitás kérdések megítélésénél szabadabban mozognak, és így sok tekintetben különböző módon járván el, a peres kérdések különböző alapon álló ítéletek által megvilágosíttatva, kerülnek a felsőbb bíróságok elé, mi az igazság kikutatására, felderítésére, mindig jótékony hatással leeod. Igen fontos ok az alkotmányosság igénye is. Alkotmányos, szabad országban, t. ház, a jogoknak meg kell mindig osztva lenni a király és nemzet között. A magyar koronának két része van: egyik a fejedelem homlokát érinti, másik a nemzetét. A szabad választás jogát most meg kellene osztani a korona és a nép között. Es íme, e helyett elkobozzák önök a néptől azon jogokat, melyek őt nem csak a 48-diki törvények szerint, de a jogegyenlőség szerint is megilletik. De ha mindez nem volna is elegendő ok a választások fentartására: van egy, mi a kinevezéseket teljesen gyűlöltté teszi: az a conduite lista. Méltóztassanak ezt gyakorlatilag tekintetbe venni. A miniszter mindazokat, kik elő kivannak lépni, nem ismerhetvén, vagy a megyefőnök, vagy a törvényszéki elnök minden egyes bíróról conduite listát fog vezetni; és mert bíró immorális ember nem lehet, a vizsgálódás és kémlelés be fog hatni a családi életbe ; mert a biró, törvény szerint, politikai társulatok tagja nem lehet, be fog hatni a politikai életbe. Mondom, akár a törvényszék elnöke, vagy főispán fogja azt vezetni, aká.r a staatsanwalt, vagy mint Bach idejében, a zsandár és policzáj, az mindegy: a kémkedés fel lesz állítva. Undorító dolog ez, t. ház, nem fér össze a magyar nyílt jellemmel, s ha léteznék, ki kellene tépni gyökerestől, nem pedig ilyen institutiot meghonosítani. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) A tárgy igen ki van merítve, én sem időzök nála sokáig, csak néhány előttem szólott képviselő urnák kívánok még felelni. (Halljuk!) Tóth Vilmos képviselő ur állapotainkat a forspant szekér döczögéséhez hasonlította, a gőz 25*
