Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

39. országos ülés június 30. 1869. 1 95 egy eliquet fognak képezni: ha pedig ellenkező nézetben levén, ellenkező irányban fognak mű­ködni, akkor megalkotják a bürocraticus kicsi­nyes pártok harezát, melyekért a hivatal s be­folyásért sovárgók harczolnak. A különbség csak az, hogy míg itt a megyei pártok túlsúlya jogo­sult, s a többség kifejlésével végződik, addig a beamterek kicsinyes önző harcza jogosulatlan; a többség harcza megnyugvást szerez, a büro­eratikus érdekek diadala mindig boszantó. Most áttérek beszédem sajátképeni fonalára, és röviden megmondom, hogy az igazságügy rendezését annyira sürgetőnek, és annyira fon­tosnak tartom, hogy elhanyagolt viszonyaink javulását várom attól. De vajon helyesen járt-e el az igazságügyminiszter akkor, midőn ezen re­formokat az ideiglenes perrendtartás en bloe el­fogadásával kezdte meg? helyesen jár-e el most, midőn a bíróságok szervezésére vonatkozó tör­vényt elénk nem terjeszti, és e miatt a megsza­vazandó törvény horderejét pénzügyi tekintetben sem Ítélhetjük meg 1 ? helyesen jár-e el, midőn egy uj institutiot, mint az államügyészség, akar behozni, annak sem hatáskörét, sem teendőit meg nem állapítja; velünk meg nem ismerteti? igazuk van-e azoknak, a kik azt állítják, misze­rint a megyei törvényszékek megszüntetése, a megyei közigazgatás külön választásának kezdete a megye rendezésével semmi kapcsolatban sin­csen 1 ezt én most nem vitatom: mert ezen kér­dések tisztelt barátom Ghyczy Kálmán indítvá­nyának elvetése által superálva lévén, ezúttal helyesen hozzá nem szólhatok. Hanem szólok ar­ról, hogy a törvénykezés és közigazgatás elvá­lasztásába mindannyian beleegyezünk, hogy va­lami qualificátió érdekében hozandó szabályok­hoz szívesen hozzájárulunk; s a kérdés csak a kö­rül forog, hogy válaszszuk-e az első folyamodásu bírákat, vagy sem ? E kérdés is igen ki van merítve, azért a lehető legrövidebben igyekszem ahhoz szólani. (Halljuk!) Azt mondják, t. ház, hogy nem illik a mai kor kívánalmaival össze a biróválasztás, hogy a modern államinstitutiók nem tűrik a biróválasz­tás jogát. Megengedem, de e modern államinsti­tutiók el is nyomják aztán a szegényebb intelli­gens osztályt, és annak semmi működési tért nem engednek, mindaddig, mig utoljára kényte­len lesz politikai tekintetben teljesen subordi­nálni véleményét felsőbbségének. (Helyeslés bal felől.) Méltóztassanak fontolóra venni azt is, t. ház, hogy a minisztériumokban az aristokrati­kus befolyás, a megyéknél pedig a demokraticus befolyás mindig jobban érvényesül. (Ellenmondás jobbról. Helyeslés bal felől) Méltóztassék meg­gondolni, hogy nem a mostani megyéről beszé­lek, hanem arról, mely népképviselet utján fog alakíttatni. (Helyeslés bal felől.) Azt hiszem, t. ház, nagy fontosságú dolog az is, ha a birót bizalom környezi, s e bizalom, szükséges, hogy az első folyamodásu bíróságokat környezze; mert ezen körülmény a felebbezett perek számát igen megkevesbíti. De szükséges a választás az igazság kiderítése érdekében is. Egy nézetű bírák rendesen egyoldalú felfogással bír­nak; kinevezés esetében az alsóbbak többnyire elsajátítják felsőbbjeik nézetét, s annak serviliter hódolnak, és ugy az ítéletek egyoldaluakká lesz­nek. A választott birák a kormánytól bizonyos tekintetben egészen függetlenek, más és külön­féle körökben élnek, a vitás kérdések megítélé­sénél szabadabban mozognak, és így sok tekin­tetben különböző módon járván el, a peres kér­dések különböző alapon álló ítéletek által meg­világosíttatva, kerülnek a felsőbb bíróságok elé, mi az igazság kikutatására, felderítésére, mindig jótékony hatással leeod. Igen fontos ok az alkotmányosság igénye is. Alkotmányos, szabad országban, t. ház, a jogok­nak meg kell mindig osztva lenni a király és nemzet között. A magyar koronának két része van: egyik a fejedelem homlokát érinti, másik a nemzetét. A szabad választás jogát most meg kellene osztani a korona és a nép között. Es íme, e helyett elkobozzák önök a néptől azon jogokat, melyek őt nem csak a 48-diki törvé­nyek szerint, de a jogegyenlőség szerint is meg­illetik. De ha mindez nem volna is elegendő ok a vá­lasztások fentartására: van egy, mi a kinevezé­seket teljesen gyűlöltté teszi: az a conduite lista. Méltóztassanak ezt gyakorlatilag tekintetbe venni. A miniszter mindazokat, kik elő kivannak lépni, nem ismerhetvén, vagy a megyefőnök, vagy a törvényszéki elnök minden egyes bíróról conduite listát fog vezetni; és mert bíró immorális ember nem lehet, a vizsgálódás és kémlelés be fog hatni a családi életbe ; mert a biró, tör­vény szerint, politikai társulatok tagja nem le­het, be fog hatni a politikai életbe. Mondom, akár a törvényszék elnöke, vagy főispán fogja azt vezetni, aká.r a staatsanwalt, vagy mint Bach idejében, a zsandár és policzáj, az mindegy: a kémkedés fel lesz állítva. Undorító dolog ez, t. ház, nem fér össze a magyar nyílt jellemmel, s ha léteznék, ki kellene tépni gyökerestől, nem pedig ilyen institutiot meghonosítani. (Elénk he­lyeslés a bal oldalon.) A tárgy igen ki van merítve, én sem idő­zök nála sokáig, csak néhány előttem szólott képviselő urnák kívánok még felelni. (Halljuk!) Tóth Vilmos képviselő ur állapotainkat a forspant szekér döczögéséhez hasonlította, a gőz 25*

Next

/
Thumbnails
Contents