Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

1 [g^. 39. országos i lési felhatalmazásnál fogva kibocsátott minisz­teri szabályrendelet 63-ik szakasza szerint ez az elnöknek nem csak jogában, hanem kötelességé­ben is állott. Azzal vádolja végre a képviselő ur az es­küdtszéki bíróságot, hogy ez a szabályrendelet 71-ik szakaszához képest az esküdtek határoza­tát fel nem függesztette s ujabb esküdtszéki tár­gyalást nem rendelt el, holott azon szakasznál fogva jog adatik a bíróságnak: miszerint azon esetben, ha meggyőződése szerint az esküdttek az ügy lényegére nézve hibáztak, ezeknek határo­zatát felfüggesztheti. Hangsúlyoztam a „meggyőződés" szót, mert előbb meg kedett a bírónak a felől győződnie, hogy az esküdtek hibáztak s csak akkor füg­geszthette volna fel azok határozatát. Ezen vádak elősorolása mellett azonban el­hallgatta a képviselő ur azt, a mi szintén a do­loghoz tartozik, különösen hallgatással mellőzte, hogy, midőn az esküdtek tizenegy szótöbbséggel a vétkest kimondották, a bíróság pótolta ítéleté­ben az elmulasztott védelmet és ehhez képest a közvádló által kért büntetést egy tized részére szállította le, a miről a hírlapokban is megje­lent ítéletből s indokaiból mindenki meggyőződ­hetik. De mellőzte a képviselő ur azt is, hogy Böszörméiryi László mint politikai vádlott, a ki­ről fel lehetett tenni, hogy erős meggyőződéssel kellé bírnia, midőn az incriminált tettet elkö­veté, véghetetlen kifogásokkal tért ki a védelem elől, melyre neki minden alkalom megadatott. Ebből áll, tisztelt ház, a tényállás, s az igazsággal tartoztam, hogy a képviselő urnák előadását ilvkép rectificátjam. (Helyeslés jobb felöl), Es most az ország jogközönségének bírála­tára bízom: vajon helyesen cselekszik-e az, ki egy bíróságot azért, mert ez egy jogesetben meg­győződését követve, így, s nem máskép ítélt, törvénytelenség elkövetésével vádol? (Helyeslés a jobb oldalon.) Egyébként, t. ház, miután én a törvény­javaslatot az igazság kiszolgáltatás javításának czéljából vettem bírálat alá s e szempontból a javaslatot a jogszolgáltatás egészséges alapelveire fektetve találom, én a törvényjavaslatot átalá­nosságban pártolom. (Helyeslés jobb felől.) Móricz Pál: T. ház! Nem régen tör­tént, hogy beszédében a cultusminiszter ur mél­tóztatott megjegyezni azt, hogy replikának csak akkor van értéke, ha rögtöni: figyelembe véve ezen tanácsot, megkísérlem az előttem szólott Perczel Béla képviselő előadására mindenekelőtt válaszolni. Méltóztatott a képviselő ur törvényhozásunk és június 30. 1869. történelmére hivatkozni, mely szerint tőrvényho­zásunk régen felösmerte annak szükségét, hogy az első bíróságok is nem választás, hanem kine­vezés utján töltessenek be. Megengedem, hogy azon korszakban, midőn a kerületi táblák létez­tek, a megyei élet még nem volt kifejlődve; megengedem, hogy midőn a váltó-tőrvényszékek keletkeztek, akkor a szükséges szakképzettség a megyékben még hiányzott; de azt merem állítani, t. ház, hogy valamint a mi alkotmá­nyunk nem egy nap alatt keletkezett, hanem fejlődött korszerűen, fokonkint, és ugy a megyei törvényszékek választása is, midőn a nemzeti élet mindinkább öntudatra ébredt, akkor a muni­cipális jogok védelme is mindinkább szükségesnek tartatott: akkor, mondom, midőn a megyei tör­vényszékek választásáról volt szó, a hol csak életbe léptetni akarták, szabad választás utján töltötték be, mint pl. Pesten, Biharban, Máramarosban, és már akkor is tisztán érezték szükségét annak, hogy az első bíróságok ügye a megyével együtt a szabad választás alapján rendeztessék. Méltóztatott Perczel B. képviselő ur oda nyilatkozni, hogy ezen választásokat most nehe­zen létesithetőknek tartja, nevezetesen azért, mert ez vagy ősgyülések által, vagy a nemesi jogok confiscálása mellett történhetnék. Elisme­rem, hogy ősgyülések által a biróválasztást esz­közölni nem lehet, de a nemesi jogok már is confiseálva vannak s nincs egyéb hátra, mint hogy népképviselet alapjára helyezzük ez intéz­ményeinket. (Helyeslés a bal oldalon.) Ezen elveket hallottam már a miniszteri kiküldött úrtól az osztályokban, azon hozzátétel­lel, hogy a kettős választásokat a világon minde­nütt elitélték. Igen kellett csodálkoznom azon, hogy azok, a kik,midőn a delegatió intézményének alkotásáról volt szó, a kettős választás elvét el­fogadták és jónak tartották, midőn ezen elv sze­rint, de a megyei törvényszékek tagjai megvá­lasztásáról van szó, ezen elvet már alkalmazha­tónak rtják. (Derültség és felkiáltások a bal oldalon: Ugy van!) Méltóztatott bennünket biztosítani a képvi­selő ur, hogy a falusi bírák választására ezen t. javaslat nem terjed ki. Teljesen elhiszszük; de nem is volt senki köztünk, ki ezen téves hitben volt volna. Méltóztattak felhozni azt is, hogy vidéki pártérdekek harczolnak a választás alkalmával, és ezt meg kell szüntetni. En is örvendenék, ha ezen baj a kinevezés által megszüntettetnék; de én ugy hiszem, hogy nem fogja megszüntetni, hanem csak más tényezők kezébe juttatja a befolyást. Ugyanis a miniszter megkérdezi majd a fő­ispánt és a törvényszéki elnököt; ha ezek együtt értenek és együttesen fognak működni, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents