Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

39. országos Ülés június 30. 1869. 193 sei nem valami kíméletes módon taglaltattak; én azt hiszem, hogy jobban conserválják azok ezen institutiót, kik annak árnyoldalait is feltüntetik, semmint azok, kik ezen institutiót mint az em­beri találmány non plus ultráját állítják sze­münk elé. Tisza Kálmán képviselő ur, a közvéleményre hivatkozott; távol van tőlem a közvélemény fon­tosságát kétségbe vonni; de engedje meg nekem azonban a tisztelt képviselő ur, hogy, midőn ha­zánk legolvasottabb politikai lapjai, az ügyvédi egyletek kivétel nélkül, a jogtudományi lapok, egy kivételével, abirák kinevezése mellett szóla­nak fel, nem eoneedálom azt, hogy a közvéle­mény a választás mellett van. Emliti a tisztelt képviselő ur azon pressiót, a mely minden eljárá­sunknál mutatkozik. Nem tagadom, hogy e kér­dés eldöntésénél pressió alatt állunk, de e pressió a eivilisatió pressiója; e pressió alól kitérhetnek önök addig, mig a bal oldalon ülnek, de ha e nemzet többsége, önöket ezen oldalra hozza egykor át: vag3 r meg fognak önök is hajolni e pressió előtt, vagy ephemer lesz önöknek itt maradása. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ivánka Imre barátom felemiitette hogy a jobb párt conferentiáiban már az is megtörtént, hogy a párt saját vezérét leszavazta, s ő e miatt e pártot decompositiójától félti. Igen örülök . . Ivánka Imre: Azt értettem, hogy önök pecsoviesok! Perczel Béla: . . hogy ő is aggodalomra méltónak találná azt, ha e párt feloszolnék. Külö n­ben legyen meggyőződve a képviselő ur: ha az általa jelzett leszavazás megtörtént volna is, ez nem egyebet tanúsítana, mint azt, hogy a jobb­párt, bölcs vezérének nem szavazó gépe, (Helyes­lés a jobb felől) mely elnevezéssel a bal párt őt többszőr megtisztelte, a vezér pedig pártjának nem dictatora. (Elénk helyeslés a jobb oldalon:) Prik József képviselő ur keresztül kasul vitt bennünket a világnak egy jó részén, hogy eapaeitáljon a felől, hogy a külföld is mutat fel hiányokat, keveset tanulhatunk tőlük, s ne utá­nozzuk őket. Azt hiszem, senki sem élt közölünk eddig is abban a képzelődésben, hogy van ország, melyben az ember Eldoradoját föltalálná, és senki­sem akar átvenni, oly intézményeket, melyeket jóknak, s hazánk viszonyaira nézve alkalmasak­nem tart; azt azonban a képviselő ur maga sem vette észre, hogy beszédével nem kis adag tápot nyújtott az elbizakodásnak, a mi ugy egyesekre, mint nemzetekre nézve nem csak káros, hanem vészhozó is lehet. Dietrich Ignácz képviselő ur, hogy bebizo­nyítsa, mily veszélyes a kinevezett biró, a Bö­szörményi László ellen lefolyt esküdt széki el­járást is felhozza érvül. KÉPV. n SÍPLÓ 181| II. Tartózkodni fogok, ezen eljárás felett véle­ményemet kimondani s szorítkozom egyedül arra, hogy azon eljárást röviden a tisztelt házzal meg­ismertessem. (Halljuk !) Érintetlenül hagyom azon kérdés eldöntését is: vajon egyátalában a fennforgó kérdés érvéül egy concret eset alkalmazható-e, miután ellen­kező irányban számos más eset is fel volna hozható ? Azzal vádolja a képviselő ur az esküdtszéki bírákat, hogy daczára annak, miszerint Böször­ményi László betegségét orvosi bizonyítvány nyal igazolta, az esküdtszéki tárgyalás mégis meg­tartatott. A dolog igy áll: Böszörményi a tár­gyalás előtt két nappal ujabban beadott elha­lasztási kérvényével egy orvos által kiállított bi­zonyítványt adott be a bíróságnak, s a bíróság ezen bizonyítványt három hírneves orvos által felülvizsgáltatta, s ezen orvosok az eléjök tett kérdésekre következő véleményt terjesztettek a bíróság elé: „Tekintetbe véve mindazt, mit Bö­szörményi László ur állapotára nézve maga, el­mondott, valamint azon tüneteket, melyeket ne­künk észlelnünk és kipuhatolnunk lehetett, alul­írottak orvosi véleménye teljes meggyőződésük szerint oda járul, hogy Böszörményi László ur idült hörg hurutban (catarrhus bronchialis Anon­cius) még pedig kétségkívül évek óta szenved; de hogy ezen szokványos állapotához — a kezelő orvos darája dr. bizonysága szerint is — jelen­őén semmiféle heveny kórfolyamat sem a tüdő, sem a máj valamely szerv részéről nem csatla­kozott, mely reá nézve a különben is megszo­kott kimenetelt veszélyessé tehetné : minél fogva az élénkbe tett, és fentebb idézett kérdésre nézve is oda kell nyilatkoznunk, hogy ő a mai najoon általunk észlelt állapot mellett is a folyó hó 27. napjának d. e. 10 órájára kitűzött esküdtszéki tárgyaláshoz személyesen jelenhet meg. Kelt Pesten, 1868 Február 26-ik napján. Mint kikül­dött véleményezők: Dr. Balassa m. k. egyetemi tanár, dr. Kovács Sebestyén Endre, dr. Márku­sovszky." Ezen vélemény alapján a bíróság előzőleg a halasztási kérvényt, a kérelemnek helyt nem adólag intézte el és az esküdtszéki tárgyalást megtartotta, melyre azonban Böszörményi László meg nem jelent. Azzal vádolja továbbá képviselő ur a biró­ság elnökét, hogy ez az összegezéskor a vádat folytatta, a szokásos elnöki zárbeszéd két rész­ből állott : az első az összegezésből, melynél a közvádló előadása részletes ismétlésének mellő­zésével csak röviden érinté, hogy miből áll az, mit a vádlott kér; második részében pedig mind­két irányban figyelmeztetést intézett az esküdt­tekhez. Meg kell itt jegyeznem, hogy az országgyü­25

Next

/
Thumbnails
Contents