Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-38
38. országos Illés június 28. 1869. 185 A fran-czia egy politikai Proteus, állandó szinnel nem bir; ma respublica, holnap dictatura, azután császárság, azután királyság, azután újra királyság, azután anarchia, azután újra császárság. Ez inkább láznak, mint józan észnek jele. Főtisztelendő ur alkalmasint, mint én, meglátogatta ott a templomokat. En egyszer ott egy franezia missionariustól igen ékesszóló predikaczidt hallottam a szegény afrikai nép megtérítéséről. Ki irja le bámulásomat, midőn a templomból kijövék, azzal szemközt egy nagy házat pillante'k meg, ezen homlokfelirással: „Depot des dieux africains" (Afrikai istenségek raktára.) Ott voltak oly fertelmes alakok, oly szörnyek, minőt a magyar képzelő tehetség nem is teremthet, mert a csúnyától, természetes, undorral fordul el. Es ez az a gyönyörű morál, melynek folytán egy egész arabs törzset, minthogy tűzhelyét védte, egy barlangba beszoritnak, és gyerekeikkel, feleségeikkel, aggastyánaikkal együtt megfojtják 1 Köszönöm azt a civilisatiót. Vagy tán angol civilisatiót kivan? (Halljuk !) Angolország, hol Anna Bolein királyi parancsra elitéltetett, és a leányát aztán ugyanazon törvényszék a királyi trónra emelte. (Nagy derültség.) Angolország, mely egy kézzel ópiumot, másikkal kardot és ágyút tesz China elébe, minthogy a szegény chinaiak nem akartak többé ópiumot venni, ezen szavakkal: „Egyél, vagy halj meg. u Köszönöm azt a civilisatiót. Angliának, mely elment Indiába, hol semmi keresete nem volt, s a szegény népet legázolta, legyilkolta, midőn e nép kezdte védeni tűzhelyét, és azért, mert azt tette, azért, mert apa mert lenni, és gyermekeit nem akarta oda adni az angol zsarolóknak, ágyúk szájához kötözve légbe röpítette. Ily büntettet, ily szörnyű bűntettet, ily szörnyű cselekedetet a magyar nem ismer. (Derültség.) Igaz ez, kérem, ezen nincs mit nevetni. (Helyeslés, derültség. Halljuk !) Az ágyúk szájához kötötték a szegény embereket, és ugy sütötték el az ágyút. Borzasztó tett! Az ember haja szála feláll, ha ezekre gondol. Ily civilisatió noKem nem kell. Azaz Anglia, mely bibliákat és szent könyveket nyomat, hogy megtérítse a világot, minthogy nem kapott elég taksát, a szegény vad népekkel igy bánt. És ez az Anglia saját missionariusait, saját katonáit és zászlóit azzal mocskolta be, hogy a bálvány előtt meghajolva, tisztelgett katonáival, minthogy abból pénzt húzott. Ilyen civilisatió nekem nem kell, s azt hiszem, közölünk senkinek sem. (Ugy van ! bal felől. Közbeszólás jobb felől: Halljuk a német civilisatiót!) Igenis, a német civilisatió sem nekünk való! Oly annyira bementek azok az abstractióba, hogy még Thalesen is tul tettek, KÉPV. H, NAPLÓ. 18ff n. a ki, miután a csillagokat kezdte vizsgálni, a gödörbe esett. (Derültség.) Annak következtében, hogy ezen abstractiót megteremtette, valóságos chinai falat vont a tudományos ember s a nép között: egymást nem értik, és ennek az volt a következménye, hogy midőn 1848-ban magukat alakítani akarták, heteket vesztegettek annak elhatározására, hogy magukat „Staaten-Bund"nak, vagy „Bundes Staat"-nak nevezzék 1 ? (Atalános derültség.) Es addig tanácskoztak, mignem Szt. Pál templombeli parlamentjök összedőlt, és a helyett, hogy fegyvert fogtak volna, egymást capacitálták. Három nap alatt vége volt az egésznek. (Derültség.) Az ily civilisatió az ily lelkesedés a szabadságra a magyarnak nem kell. Az igaz, hogy a biróságok ott ki vannak nevezve és azt gondolom, főtisztelendő ur azt mondotta, hogy a biróságok kinevezését föléje helyezi a választásoknak, mert az az igazság szolgáltatást gyorsítja, a kereskedést, a közjóllétet, a hitelt gyarapítja. Ezer esztendeje annak, hogy ott a bíróság ki van nevezve éi a közjólét oly jól gyarapult, hogy körülbelül 30,000 ember megy ki németországból évenkint Amerikába és most is ott van, midőn már Bismark mindent igért, miszerint nem lehet rá venni, hogy jöjjön haza a civilisatió áldásait élvezni. (Derültség.) Itt önkénytelenül eszembe jut egy szegény amerikai néger, a ki, midőn azt mondották neki, hogy miért hagyta el gazdáját, hisz az neked enni adott és téged csaknem mint testvérét tartott, azt felelte: Uraim! nem volt szabadságom ! íme egy rabszolgának nem tetszett a jóllét szabadság nélkül, és midőn tovább is iparkodtak őt capacitálni, végre a néger egyetlen egy szót mondott, hanem gondolom jobban felelt, mint egy bölcseleti könyv a rabszolgaság eltörléséről: Uraim, az én helyem üres, tessék oda menni, megpróbálni! (Derültség.) Ha tehát t. ház, az, mit Eötvös miniszter ur mondott, igaz, és én ugy hiszem, hogy igaz, t. i. hogy nem azt kell nézni, mit mond valaki, hanem egyszersmind azt hogy mit tesz : ugy a német népnek, daczára annak, hogy egy évezred óta kinevezett birái vannak, jólléte nem emelkedett oly fokra, hogy saját hazájában boldogul élhessen. Csak nyomor és méltatlanság lehetnek azon okok, melyek ily nyugalmat szerető s gazdag kedélylyel bíró népet arra kényszeritbetnek, hogy ősei földét elhagyja, s tul a messze tengeren, az ős erdőkben keressen menedéket. „Qui patria exul se ipsum fugit." Most még egy észrevételem van. (Halljuk!) Főtisztelendő ur azt mondotta (Felkiáltások: Képviselő!) Hát Horváth képviselő ur, ha ugy tetszik azt mondotta :-nekünk Európa sympathiáS^SY*^-* 24
