Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-38

176 38. országos ülés jtmius 28. 1869. lyet a törvény adott, felfüggesztették volna az Ítéletet, hogy egy ártatlan embert megmentsenek. Egy önálló, független bíróság, melyet nem a kormány nevez ki, hanem a mely független választott bíróság, ezt bizonynyal meg fogta volna tenni. (Balról: Igaz!) A tárgyalásnál a bíróság kitüntette magaviseletét. Böszörményi beteg levén , barátját küldte oda és halasztást kért. Ez nem ellenkezett a szabályokkal, mert íme ott van a 81-ik szakasza az esküdtszéki rendeleteknek, mely szerint ezt szabad tenni. (A jobb oldalon: Dologra! A bal oldalon: Halljuk!) Ez a tárgyhoz tartozik: mert le akarom festeni az eljárást a kinevezett bíráknál, hadd lássák, milyenek azok. (Zaj. Napirendre.) Én azt gondolom, midőn ilyen kérvény csupán halasztást sürget és csak azért esedezik és orvosi bizonyítványokkal is támogatva van, már az emberségi érzet megparancsolja, hogy feltétlenül meg kellett volna engedni. (Igaz ! bal felől.) Nem engedte meg. Ugyanezen sajtórendeletnek 83-ik §-a azt mondja: ha valaki elmaradása következtében fogságra elitéltetik, a büntetést ujabb esküdtszéki eljárás nélkül végrehajtani nem lehet. Oly tisztán, oly világosan szól ez a szakasz, hogy az utolsó iskolás gyerek is megértheti. Nem is lehetett kétkedui, hogy mikor ez a szakasz azt mondja: „Midőn pedig egy meg nem jelent vádlott elitéltetik, ezen büntetés ujabb esküdtszéki eljárás nélkül nem lesz ugyan végrehajható." Ha az ítéletnek az leend következése, hogy az elitélt vádlottnak esküdtszék elé állitása köztörvényhatóság utján, ha egyébként nem lehet, személyének letartóztatása által is eszközöltetik. Miután ezt semmiféle későbbi rendelet, semmiféle későbbi törvény meg nem változtatta, oly világos volt, hogy Böszörményi folyamodott ujabb esküdtszéki tárgyalásért és igen világos volt, hogy ezt meg kellett volna neki engedni; de a biróság ezt megtagadta. Megtagadta, és oly magyarázathoz fogott, mely különösen jellemzi a bíróságot, mely szerint Böszörményit még is el lehetett fogni. Engedjék meg, midőn a törvényt ekként magyarázzák, midőn egy ártatlan ember a törvény megsértése czimén a bíróság pártos eljárása miatt fogságra hurczoítatik, akkor csakugyan tán jogos volt azon nyilatkozás, mely a miniszternek szemrehányást tett; (Zaj. Napirendre!) mert ő a királyi jognál fogva a legfőbb felügyeletet gyakorolja és ezen jognál fogva az igazságtalanságot tűrnie nem lett volna szabad. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Mozgás a jobb oldalon.) Elnök : T. képviselőház! Bátor vagyok tisztelettel figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy ezen kinyilatkoztatást, mely ismét visszaidézhetné azon kellemetlen jeleneteket, melyeknek e ház e napokban tanuja volt, méltóztassék megrövidítve akként előadni, hogy mind a bíróság tekintélye megóvassék, mind pedig azon íz-' gatottság, melyet e tárgy a képviselőházban már egyszer szült, ismét fel ne idéztessék. (HeKállay Ödön: Szót^kérek! (Zaj.) Dietrich Ignácz: Én, t. elnök ur, bátorkodom megjegyezni, hogy igaz dolgokat mondottam, és egyetlen szót sem ejtettem ki olyant, mely miatt megrovást lehetne rám szabni: mert én azt mondottam, hogy én is azt mondom a miniszternek, nem azt, hogy agyon kínozta, meggyilkolta, hanem csak azt mondottam, hogy mily hibákat követett el azon bíróság, melynek hibái miatt egy ártatlan ember a börtönben elveszett. Én ezt mondottam; (Ugy van! a szélső bal oldalon. Nem azt mondotta! jobb felől) de semmi olyat, mi a biróságokat átalában sérthetné. (Felkiáltások jobb felől: Napirendre. Bal felől: Halljuk! Tovább!) Egyébiránt, miután ekként megszakittattam, bezárom beszédemet azzal, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadom a re'szletes tárgyalás alapjául. (Elénk helyeslés éljenzés a bal oldalon.) Kállay Ödön: T. elnök ur! T. ház! Én csak azon fölkiáltásokra nézve akarom megjegyezni, (Nagy zaj) hogy midőn a t. szónok mint országgyűlési képviselő teljes jogával él, egyátalában semmi helye annak, hogy akár rendre utasittassék, akár ellenében napi rend követeltessék. (Nagy zaj jobbról. Ugy van! balról.) Mert mit tett a szónok ? Vajon nem jogom-e az nekem, ha ki akarom bizonyítani, (Nagy zaj) ha eseménynyel akarom felvilágosítani, hogy a kinevezett biró nem független"'

1 Szabadságomban áll ez nekem, és nincs hatalom, mely ebben megakadályozhatna. (Ugy van! a szélső bal oldalon. Napirendre ! jobbról)) Madarász József: T. ház! (Fölkiáltások jobbról: Nincs joga szólani! Halljuk! bal felől.) A házszabályokhoz akarok szólani. Elnök: A képviselő ur a házszabályokhoz akar szólani, s minthogy ehhez joga van, nem lehet megtagadni tőle a szót. (Halljuk!) Madarász József: T. ház! Nem a házszabályokhoz fogok szólani. (Fölkiáltások jobbról: Akkor napi rendre! bal felől: Halljuk!) Meg fogják engedni, hogy a házszabályokra hivatkozzam. [Zaj.) Előttem szólott képviselő társamnak Kállay Ödön előadására nézve annyit vagyok bátor kötelességemképen kijelenteni, hogy én az elnök ur figyelmeztetését nem megrovásnak, nem rendreutasításnak vettem, (Közbeszólás jobbról: Hát