Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-38

38. országos ülés június 28. 1869. 145 nyernél fogva is joga van, mert a ki az állam terheit viseli, jogosítva van arra, hogy a felett is intézkedjék, hogy azon terhek mire és hova fordíttassanak, és utólagosan számot kérhessen arról: vajon azon czélra fordittattak-e azok ? A megyei és városi jól rendezett önkormányzat a politikai szabadság folytonossága és a t. polgári szabadság nélkülözhetlen garantiája. Az állam önállósága pedig nem egyéb, mint az önkormányzó nemzet függetlensége minden más ország, minden más ország kormánya, minden az államon kivül eső hatalommal szemközt, s ezen függetlenség képviselete, védelme, . fentartása a képviseleti kormányt illeti, s hogy ezt tehesse igaz, el kell látnunk mindazon eszközökkel, melyek e ezélra vezetnek; de ezen eszközök közé nem tartozhatik az, hogy fölhatalmaztassanak belszabadságunk és az azt biztosító eszközök leglényegesb részeinek elnyomására. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Állami önállóságunk magas érdeke, igaz szükségessé teszi a kormányzat függetlensége teljes jogkörének helyreállítását, de nézetem szerint ez nem az által érhető el, a mire a jelen kormány törekszik, t. i. centralisatio, a megyék municipiumainak megszüntetése a megyéknek illusióvá tétele és a belszabadság korlátozása által: hanem igenis elérhető, nézetem szerint, a jelen közjogi alap megváltoztatása által, és mégis a jelen kormány e biztositék leglényegesebb részét az önkormányzatot akarja jelenleg korlátozni a jelentörvényjavaslat által. Döntő harcz akar ez lenni a megyék munieipiumai ellen, melyek ellen már az előcsatározások több kiadott miniszteri rendelet által megkezdettek, minők voltak az 1867-iki pénzügyminiszteri rendelet, a jelen választásokra vonatkozó miniszteri rendelet, és a királyi biztosok kiküldése. És hogy a jeleu törvényjavaslat nem czéloz ennél egyebet, bizonyítja azon sürgősség, melylyel az, külön választva a megyék és községek rendezésétől — melyekkel együtt lehetett volna csak teljesen, czélszerüen, és sikerrel rendeztetnie — minden áron és mielőbb keresztül akar hajtatni. Már pedig az öszpontositási rendszer mellett még az oly nemzeteknél is, melyek teljes állami önállósággal birnak, veszélyeztetve van a belszabadság ügye, mert nincs egyéb biztosítéka, mint a központosítási hatalom kezelőinek alkotmányos érzülete és ha van, lelkiösmeretessége; mennyivel kétszeresebben veszélyes lenne tehát az ránk nézve, holott mi teljes állami önállósággal sem bírunk. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Átlátom én azt, t. ház! hogy a közigazgatásnak okvetlenül el kell választatni a törvénykezéstől; átlátom azt, hogy a birónak függetlennek és felelősnek kell lennie, még pedig KÉPV. H NAPLÓ 18ff II. függetlennek fölfelé épen ugy, mint lefelé; átlátom hogy a birónak kellő képzettséggel és jellemmel kell bírnia; átlátom, hogy, kivált alsóbb törvénykezésünk, jelen primitív állásában tovább nem maradhat, s így gyökeres reformra van szükség; de egyátalában nem láthatom át azt, hogy a törvényhatóságok befolyásának teljes kizárása és a népválasztási jognak megszüntetése ezen czél elérésére mulhatlan és nélkülözhetlen kellék lenne; nem látom át továbbá azt, hogy ezen törvényjavaslat, jelen alakjában, a reform kérdése lenne, mert ez szabadelvű reform szempontjából, inkább visszalépés, és ha jól emlékezem Justh József képviselőtársam ezen törvényjavaslatot a szabadság lépcsőjének nevezte. Ezt én is helyben hagyom; csakhogy ezen lépcső a szabadság épületének földszintjéről nem az emeletébe, mint ő véli, de a pinczéjébe vezet. (Tetszés a szélső bal oldalon.) Nézetem szerint ezen kérdés egyedül a hatalom kérdése. Bizonyítja ezt az általam fönebb jelzett azon sürgősség, melylyel az külön válva mielőbb keresztül akar vitetni. Miként Tóth Vilmos képviselőtársam monda, a képviselőnek kötelessége nézeteit és meggyőződését nyilvánítani, kövesse azt taps vagy pisszegés. Ezen tant én is elfogadom, s e tárgyra vonatkozó nézetem következő. Miért akarja a kornnkry ezen kérdést oly sürgősen keresztül vinni? Nézetem szerint azért, mert ha ezt későbbre hagyná, fél attól, hogy a már most is nyilvánulni kezdő közvélemény akkorra ellene fog nyilatkozni, s miután ezt minden áron keresztül akarja vinni a már akkorra nyilvánult országos közvélemény ellenére kellene, föltétlen engedelmességü többségével, végrehajtania. Teszi továbbá azért, mert a múltkori kierőszakolt választásokból, s azóta többféleképen nyilvánuló közvélemény hangulatából kezdi sejteni azt, hogy kormányzatát egyedül a közvéleményre támaszkodva nem sokáig folytathatja, s igy gondoskodnia kell oly eszközökről, melyek azt pótolják. Teremteni akar tehát magának bírák kinevezése által egy oly kész és engedelmes hivatalnok sereget, a kiknek közreműködésével, és a népre gyakorlandó hivatalos pressiójok által, az uj választások alkalmával, a többséget magának újra kierőszakolhassa. Azt monda Horváth Döme képviselőtársam és előadó ur ezen törvényjavaslatot indokoló beszédében, hogy a választásokat a megyéknél csak azért sem lehet tovább meghagyni, mert ott a főszerepet a családi összeköttetések, baráti viszonyok s anyagi érdekek játszák. S ezen nézetének igazolását a múlt választásokból kifolyó jelen állapottal kívánja igazolni. Nézetem szerint ez téves föltevés: mert a jelen körülmények kö19