Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-37
134 37. országos ülés június 26. 1869. nak, nem csak hasznosaknak és szükségeseknek nem, de sőt károsoknak tartom ; károsoknak fejlődésünkre, a miveltségbeu való előhaladásunkra, a mit pedig még magának a szabadságnak is föléje helyezek, mert magát a szabadságot is csak azért becsülöm és szeretem, mivel a műveltségnek, haladásnak legbiztosabb eszközéül szolgál. (Élénk helyeslés jobb felől.) A megyei munieipiumokat pedig, t. ház, amiképen azok a középkorból reánk maradtak, oly intézményeknek átalában nem tekinthetem, melyek a jelen előhaladott kor fejlődési és haladási igényeinek igen tetemes, lényeges reformok nélkül képesek volnának megfelelni, és ezen reformok legszükségesebbikének tartom épen azt, mit az előttünk fekvő törvényjavaslat czéloz: az igazságszolgáltatás teljes elválasztását a megyei közigazgatási hatalomtól. Epeu azért azoknak, kik az előttünk íekvő törvényjavaslatot azért nem akarják elfogadni, mert a megyének eddigi hatáskörét megcsorbitja, csak azt felelhetem : igenis, az előttünk fekvő igazságügyi törvényjavaslat megesorbitja a megyék eddigi hatáskörét; de ezen csorbítás mulhatlanul szükséges arra, hogy előhaladhassunk, szükséges arra kivált, és különösen, hogy szert tehessünk valahára egy gyors, jól rendezett, részrehajlatlan igazságszolgáltatásra, mit én az állam létele fő sarkkövének tartok. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ezen csorbítás nélkül, t. ház, a megyék ezen csorbítása nélkül, én az igazságszolgáltatásnak korszerű reformját jámbor óhajtásnak tartom, mely Isten tudja mikor fogna létesülni. Jíem akarom, t. ház, becses idejét és figyelmét sokáig igénybe venni (Halljuk!) hosszú bizonyitgatása vagy hosszú fejtegetése által annak, hogy a megyék mellett, miként azok máig fenállanak, teljes lehetetlen rendezni az igazságszolgáltatást ; csak egy jüllantás megyéinkre, vagyis inkább egy pillantás igazságszolgáltatásunkra, miként azt a meg} r ék eddigelé kezelték és kezelik máiglan, és a mi miatt, valljuk meg, t. ház, hazánk már nem egyszer gúny tárgyául szolgált a müveit Európának: egy pillantás, mondom, ez igazságszolgáltatásra erről mindenkit meggyőzhet. Hacsak futólag áttekintjük is hosszú bünlajstromát mindazon mulasztásnak: hanyagságnak , mindazon részrehajlásnak, pártoskodásnak, mindazon vesztegetésnek és Isten tudja hányféle visszaélésnek, (Felkiáltások bal felől: Majd még tölb lesz ) melyek igazságszolgáltatásunk körében, mindnyájunknak köztudomására, elkövettettek : (Zúgás bal felől) nem hihetem, t. ház, hogy lehessen elfogulatlan igazságos érzelmű ember, ki az igazságszolgáltatás kezelését jövőre is a megyéknél, a politikai pártoskodások e tűzhelyeinél akarná meghagyni. A ki ezt akarná, az bizonyára nem az igazságszolgáltatás ügyét hordozná szivén, az csak egy gyei több eszközt akarna birni a politikai pártoskodásokra. (Ügy van! jobb felől.) A ki azt akarná, annak le kellene mondania végkép azon reményről is, hogy valahára megszilárdítsuk hitelünket az európai forgalomban. (Igaz ! jobb felől.) Igaz, egy pár év óta hitelünk némileg erősödni kezdet Európában; de ez, t. ház, korántsem szól igazságszolgáltatásunk mellett: ez csak azt bizonyítja, hogy azon Európa, mely bennünket a kiegyezés végrehajtásánál mint érett, megfontoló, mérsékelt, komoly irányú és eszélyes nemzetet kezdett ismerni, hogy ezen Európa aziránt is jó reményben van felőlünk, hogy most, midőn akadálytalanul léphetünk a reformok terére, sazok valósítása csak önmagunktól függ, első teendőink közé fogjuk számítani az igazságszolgáltatás gyökeres átalakítását. (Élénk helyeslés jobb felől) És meg vagyok győződve, t, ház, hogy Európának ezen berniünk vetett reményét nem engedhetnék meghiúsulni a nélkül, hogy magunk ne ejtsünk halálos csapást Intelünkre; hogy magunk ne romboljuk le némileg emelkedő jólétünk épületét, a mitől, meg vagyok győződve, meg fog bennünket menteni a t. ház bölcsesége és előrelátása. (Mozgás a bal oldalon.) A miket eddig elmondani szerencsém volt, ismételhetném, t. ház, válaszul azoknak is, akik nem ellenzik ugyan az igazságszolgáltatás elválasztását a megyéktől, az administrativ hatóságoktól, hanem mégis a megyéknél akarják hagyni a bíróság betöltését, mert vajon mi volt annak oka, hogy igazságszolgáltatásunk eddigelé oly rósz volt, hogy oly rósz maiglan is ? vajon nem leginkább, nem főleg abban rejlett-e annak oka, hogy a birák választattak? (Ellenmondás bal felől.) Választattak oly tömegek által, melyek képtelenek voltak megítélni a bíróban szükséges qualificatiót, (Helyeslés jobb felől) választattak oly tömegek által, melyeknek csak a politikai pártoskodás, s a politikai pártérdek volt czéljok. (Ügy van! jobb felől.) Es megvallom, azon mesterséges gépezetek által sem hinnék ezen segíthetni, a melyeket egyik vagy másik ellenzéki képviselő ur kivan a választásra nézve felállítani. Nem fogna a dolgon segíteni az sem, ha az egyszer megválasztott birák elmozdithatlanokká lennének. Az elmozdithatlanság, miként az előttünk fekvő törvényjavaslat tervezi, mikép magam is meg vagyok győződve, legfőbb, legszükségesebb feltétele a bíró függetlenségének; de ezen elmozdithatlanság a megyék választásával combinatióba hozva , még csak roszabbá tenné a jövő állapotot. Eddig legalább azon re-
