Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-37

37. országos illés június 26. 1869. 129 tuk volna a munieipium bizottmánya reformját: akkor olyan térre lépünk, a melyen a reform kérdést mindjárt kezdeményezhetjük, és mely a bíróság reformjában való gyakorlati alkalmazásának anyagi tért fogott volna előkészíthetni; míglen jelenleg ezen anyagi tér előkészítése nem lehetséges. Ehhez járul még, hogy ezen törvény — részint, mert ennek kiegészítő részei még hiányoznak, részint, mert azt alkalmazni eddigelé nem lehet, mig magában a költségvetésben a bírák dotatiója megállapítva nem lesz, nem alkalmazható; vele azt szavazzuk meg, hogy a bíróságok szervezése legfölebb csak egy év múlva fog reformáltatni; mert én nem merem hinni, hogy a legközelebbi budget megállapításakor, már a bírói személyzet budgetjét meg lehessen állapítani. A bíróságok reformja életkérdés, szükséges és sürgős; azért azok reformját részietenkint már előbb hinném eszközlendőnek, ugy, a hogy az ideiglen lehet: a reformált bizottmányok által. Ezt ajánlottam volna és kívánnám; míglen jelenleg a bíróságnak a jelen állapotban megállapítása legalább egy évre, vagy másfél évre biztosíttatik. Mi pedig, t. képviselő urak, e házat el fogjuk hagyni, elméleti törvénynyel kezünkben. (Igaz! bal felől) Gyakorlati eredményt pedig, kivévén a pénzveretésre és a vámkezelésre vonatkozó törvényeket, azon népnek, azon választóknak, azon Európának, mely a reformokat várja, mely a helyzet változtatását óhajtja inkább, mint a tervénykönyv változtatását, (Igás! a balon) szerintem, ez ülésezési szakban nem hozunk. (Nem áll! jobb felől.) T. ház! A mondottak után kötelességemnek tartom indokolni: miért fogadom el mégis ezen törvényjavaslatot. Először azért, mert magára az aplicatio sorrendjére nézve még végleg nem praejudicálunk: mert mi jelenleg csak átalános elvet teszünk le, és azt, hogy ezen elv mikor fog alkalmaztatni, mily egymásutánnal, nem mondjuk ki, és ugy hiszem, hogy maga a minisztérium sem kötötte le ezen irányban kezeit. Másodszor elfogadom azért, mert én a reformot sürgősnek, és szükségesnek tartom és azon gyümölcsöt, melyet ezen törvényjavaslatból, ezen elvek megállapításából nyerhetünk, minélelőbb akarom biztosítani és azon idő megtakarítást is óhajtom, melyet ez utón biztosithatunk. Elfogadom harmadszor azért, mert ezen alapelv — habár korlátlanabbul volna is kifejtve, nagyobb átalánosságban kimondva, mintsem az szükségletének ezen törvényjavaslat keretében megfelel — elfogadom, mert Magyarországban, nézetem s felfogásom szerint, nem romok közt KÉPV. H NAPLÓ. 18|| n. állunk, hanem institutiók közt, melyeknek nagy része, igaz, elavult, nem felel meg többé tökéletesen a helyzet igényeiuek, melyeknek azonban a nagyobb része kifejlődésre és uj életre képes, és a melyek iránt én éjjen ezen oknál fogva tisztelettel viseltetem, (Helyeslés balról) és épen azért nem is tartom megengedhetőnek azon felfogást, a jelen parlamenti élet mellett, hogy bármily institutiók eltemetbetők és meggyászolandók lennének: mert én ugy hiszem, nem temetünk el semmit, haaem fejlesztünk és élesztünk. Abban pedig, a mit a nemzet akarata fog átidomítva létesíteni: megbánni, megsiratni való nem lesz. A bíróságok kinevezése elvét, t. ház, én azért pártolom, mert azt hiszem, hogy az a mi körülményeink közt szükséges és egyedül megfelelő. En a választásban vagy kinevezésben vala ni panacaet nem látok. En nem tartom azt, hogy a kinevezés elve magában a jogi elméletben annyira gyökeredznek, hogy attól az idő körülményei szerint eltérni nem lehetne; de sőt a jelenkorban is, és ott, hol a jogelmélet kifejlődöttebb, az attól való eltérést egy és más bíróságokra nézve észlelhetjük. A mi magyar biróságaink az idő szerint nem voltak olyan roszak, minőknek az itt előadottak szerint tartathatnának. Azon elv, mely szerint azon bíróságok felállíttattak, megfelel az előbbi kor igényeinek, de a jelen fejlődött korszak igényeinek a kinevezés elve felel meg. Nagyobb részt nem csak Magyarországban, hanem mindenütt, hol azon visszonyok, melyeket a középkor krystallizált, szét bomlottak, és uj társaság fejlődik helyettök, mely még teljesen kiforrtnak nem, talán még sehol sem mondható; az igazságszolgáltatás az állam által gyakoroltatik. Nem tartom szükségesnek hogy az igazságszolgáltatás az államhatalom kiegészítő része volna ; társaságnak és minden egyesnek jogi igénye, mely az állam által gyakoroltatik, de mely utóbb a társaság utján is gyakorolható. Nálunk azonban a bíróságok kinevezését azért tartom leginkább szükségesnek, mert a bíróságok kinevezése által oly institutiót állapitunk meg, mely azon színvonalon álland, melyen az igazságszolgáltatás a többi művelődési államokban áll; mivel továbbá a parlamenti kormány azon soeiális és gazdasági reform feltételeinek egy részét biztosítja, a mely reformot maga kezdeményezett, olyan bíróságokat szervezend, a minők szervezése iránt, ezen reform érdekében, a municipiumok választása utján számot nem tarthatnánk mindenütt: mert bár mekkora súlyt fektessek is a megye reformjára, már csak azon atmosphárájának kitisztítására, melybe az uj birák helyezendők, egészséges működésök egyik föltétele gyanánt, ugy még sem vagyok képes maeammal elhitetni, hogy a reform 17