Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-37
37. országos ülés június 26. 1869. 121 vül helyezte azt, hogy ezen törvényczikkek, melyek igy, a hogy létre jöttek, mikóp mondám, hiányosak, felületesek, elhamarkodottak, ki nem egészülők, hogy mondom, ezen törv. czikkek nem jobbakká, hanem még roszabbakká váltak volna, hogy ha az idő rövidsége akkor megengedte volna 48-ki kegyelt honatyáinknak azokat együttesen tárgyalni ? ezt én nem hihetem; sőt meg vagyok győződve róla, hogy önök, uraim, a túlsó oldalon sem hihetik ezt; és mind addig, mig én azt nem hihetem és mig meg vagyok győződve arról, hogy önök sem hihetik, mind addig, bármennyire tiszteljem is a közoktatási miniszter ur személyét, ezen ellenvetését nem tarthatom veszedelmesnek. Másik ellenérvét a közoktatásügyi miniszter ur a lélektanból merítette. Hozzánk fordult, ellenzékhez, és kérdezé, vajon elfogadnók-e mi ezen törvényjavaslatot még azon esetben is, ha a kormány szándékát nem ismerjük, ha mind azon tőrvényjavaslatok, melyek szerves összefüggésben állanak, elénk terjesztetnek? Valóban a miniszter ur ezen szavai gondolkodóba ejtettek. Hogyan? Tehát nem lenne egyéb hivatása a parlamentálismusnak, mint gépileg összegyűjteni a szavazatokat a törvényjavaslatok mellett ? En azt hiszem, a parlamentálismusnak még egy másik, magasztosabb hivatása, feladata is van és e magasztosabb feladat: előmozdítani a meggyőződések szabad fejlődését, a mennyire csak lehet. Mi is ezt czéloztuk, midőn kívántuk, hogy a jelen törvényjavaslat együttesen tárgy altassák a megyerendezéssel és a bíróságok szervezésével; akartuk pedig ezt azért, mert reméltük, hogy ezen törvényjavaslatra nézve, mint előttünk fekszik, azokból még több érvet meríthetünk saját felfogásunk mellett és támogatván ezen érveket, melyeket a jelen törvényjavaslatból egyoldalúkig meríthetnénk, az amazokból merített érvekkel: az ekképen felfokozott ellenérvekkel, tán még is lehetnénk oly szerenesések, önöknek uraim ott a túlsó oldalon eszmemenetére némi hatást, nyomást gyakorolni (Közbe szólás jobb felől: Kérdés!) de ez nem történt. Nem hiszem, hogy ama közbeszólás a túlsó oldalról azt jelentené, hogy tán ellenzéki részről ellenérvekkel önök becses eszmemenetére Dyomást gyakorolni általában nem is lehetne. Elnök (leszáll s helyét Gajzágó Salamon foglalja el.) Schvarcz Gyula: Egyébiránt azokon kívül, miket Komárom város kerületi igen t. országos képviselő ur, az együttes tárgyalás mellett felhozott, utalván a rendőri és bűnvádi eljárásra s árvái ügyekre és azon kérdést intézvén az igazságügyminiszter úrhoz, vajon minő KÉPV. H. NAPLÓ. 18f| II. közegek fogják pótolni a mostani közegeket, melyektől az igazságszolgáltatás a jelen törv. javaslat által elvétetnék, mielőtt a bíróság szervezetére vonatkozó törvényjavaslat törvénynyé válik ; ezeken kívül, mondom, legyen szabad még nekem is az együttes tárgyalás mellett azon nehézségekre utalnom, melyek a legfőbb itélőszéknek, sőt magának a semmitő törvényszéknek alakításánál e részben felmerülnek. Az igazságügyminiszter ur által elénk terjesztett törvényjavaslat az ítélőszékek miképeni alakításának kérdését függőben hagyja, nem csak annyiban, a mennyiben a bírói szervezetnek, s illetőleg azon itélőszéknek országgyülésileg megállapítására törvényjavaslat által bennünket még fel nem hívott, de azon felül, a menynyiben a bírói hatalom gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat rendszerének alapgondolatát a kinevezéssel jelzé. Nem tudom ugyan, miképen óhajtja az igazságügyi miniszter ur a legfőbb államitélőszék tagjait állomásaikra juttatni, kívánja-e tiszta kinevezés utján minden proponálás nélkül, valamely államtestület részéről, mint az Belgiumban történik, hol az alkotmány 58-ik ezikkelye szerint a senatus fele részben proponál; vagy kívánja a király elé terjesztendő propositionalis lajstrom utján mint Hollandban történik, hol, ha jól emlékszem, a 198-ik czikkely szerint a magas tanács, mert ez az államitélőszék, tagjai propositio utján neveztetnek ki a király által? Nagyon szeretném, ha a harmadikat akarná, azt t. L, hogy az állam ítélő tagjai a törvényhozó államtestület által vagy annak befolyása által legalább, vagy annak jelölése folytán választassanak, vagy ha ez nem lehet, hát kineveztessenek. Csak azon esetben, ha az igazságügyminiszter minden propositio nélkül kívánja kineveztetni az államitélőszék tagjait, csak ezen esetben nem merül fel nehézség együttes tárgyalás nélkül. Mihelyt propositióról vagy választásról van szó — kivévén oly propositiót, melyet egyoldalúlag magok a törvényszékek tennének, s mel} 7 et azt hiszem, senki komolyan nem helyeselhet — mihelyt, mondom, ily propositióról van szó valamely államtest részéről, azonnal rá bukkanunk azon nehézségre, melyről előbb szóltam. Mert vajon hol vannak azon államtestek, melyeknek, az analógia szerint más művelődési alkotmányos államokkal, még inkább pedig hazánk népének speciális érdekei végett, a fölterjesztés, kijelölés lehetne, sőt kellene, hogy fel adata legyen ? Itt van a demokrat alapra fektetett képviselőház. De a képviselőház természete vajon olyan-e, hog}^ kizárólag foglalkozzék ily propositiókka! 1 Azt hiszem, ezt csak azok állíthatják, kik az egy kamrás rendszer mellett vannak. A legszabadabb elvű gondolkodó is belátja, hogy a két kamrás rendszer mellett, főleg a felső háznak I rt o
