Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-29

29. országos ülés június 15.1869. 5 mert a kor szellemének óramutatóján a magyar haza népeinek elmaradottsága nyiltan látszik, ugyanezért van szerencsém most a t. ház figyelmét felhívni arra, miszerint az egyesülés és gyülekezési jognak törvényhozás utján minél teljesebb mérvben biztosítását - eszközlésbe venni méltóztassék. Ebből indul ki az interpellatio, melyet van szerencsém az összes minisztériumhoz intézni. (Olvassa): „1. Van-e szándéka a t. minisztériumnak, lehetőleg a mostani ülésszak folytán, a képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszteni, mely az egyesülési és gyülekezési jog biztosításáról fog intézkedni, és azt eszközlendi, hogy a hazaszerte alakuló földmives, iparos és különösebben nagy fontosságú munkás egyletek, önmüvelőclési és önsegélyezési nemes czéljaikban ne gátoltassanak, mint ez még ekkoráig folyvást történik, a tudomásul vételre följelentett alapszabályok megerősítésének halogatása, azok ellen felhozatni szokott kifogások tétele által? „2. Várhatni-e most legközelebb, vagy mikorra különösebben az iparszabadság rendezését, s a ház asztalára e czélból letett számos kérvény eiintéztetését 1 Bobory Károly:T. ház! előre bocsátván, hogy mai iuterpellátióm a múltkorival némi összeköttetésben van; előre bocsátván továbbá, hogy midőn a t. pénzügyminiszter úr interpellatiónira válaszolt, jelen nem lehettem: kijelentem, hogy az interpellatióra adott válasz engem kielégített ugyan, de lehetetlen azon megjegyzést nem tennem, hogy ez példáját adja annak, hogy a legjobb törvény elmagyarázások által meghiusíttatik. A törvény egyedül az ..elemi károkról" szól átalánosságban. Az elemi károknak specializálása pedig, az úgynevezett rendszabályokban foglaltatik. Ezen specializálás által azonban meghiusíttatik épen a legnagyobb károknak tekintetbe vétele. Mert azon károk, melyek a fagy által keletkeznek, a mint ezt a legközelebbi esztendők tapasztalatai mutatják, nagyobbak mindazon elemi csapásoknál, melyek a rendszabályokban specializáltainak. Ezen károk annyival nagyobbak, minthogy azok ellenében még csak a biztosításnak módja sem létezik. Miképen hiusittatik meg a törvény az elmagyarázások, félremagyarázások által, annak ujabb példáját vagyok szerencsés bemutatni s interpellálni a t. miniszter urat. Kezemben van a bizonyítvány — magamon történt az eset — miszerint oly adó tartozás, a mely évek óta, t. i. 4—5 év óta hátralékban van, az 1868. XXI. t. ez. 86. §-ának ellenére, a fináncz közegek által, kényszerítő eszközök fenyegetése mellett behajtatik; behajtatik pedig, oda magyaráztatván az idézett törvénynek rendelete, és oda appellálván az illető fináncz közegek, hogy a t. pénzügyminiszter ár azon rendeletet adta nekik, hogy a törvénynek ezen határozata csak azon adókra terjed ki, melyek a törvény keletkezése óta maradtak hátralékban. Interpellátiómat van szerencsém a t. pénzügyminiszter úrnak benyújtani. Majláth István jegyző (olvassa Boj hory Károly interpellátióját): „Tudva van-e, vagy mint állíttatik, rendeletére történik-e a pénzügyminiszter urnák, hogy az 1868: XXI. törvény 86. §-ának ellenére, a fináncz közegek által, 4 és több évi elmaradt adó tartozások, sőt melyeknek, mint a törvény kelte előttieknek, törvényes alapjok nincs is, kényszer-eszközök fenyegetése mellett behajtatnak %" Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A mennyire fölfoghattam képviselő ur interpellátióját, nekem ugy tetszik, hogy tévedésben méltóztatik lenni az iránt, mintha a múlt évi fennmaradt adóhátralékokat nem lehetett volna behajtani. Hivatkozom arra, hogy az államköltségvetés megállapítása alkalmával hozott törvényekben a múlt időből fenmaradt adóösszeg az előszámitásba fölvétetett és annak behajtásával a pénzügyminiszter megbízatott. Ennélfogva azt hiszem, a ki 4 évi hátralékkal tartozik, a miniszternek kötelessége azt a törvény értelme szerint behajtani. (Helyeslés.) Bobory Károly: Erre nézve lehetetlen meg nem jegyeznem, hogy az 1868: XXI. t. ez. 86. szakasza azt mondja, miszerint oly adók, melyek három év alatt nem sürgettetnek és nem hajtatnak be, elévültöknek tekintetnek. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Megmutatom a kezemnél levő okmányokból. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Bocsánatot kérek. E szakaszt nem lehet máskép értelmezni, mint ugy, hogy a törvénynek keletkezése óta számítandó három év alatt be nem fizetett adók évülnek el. A törvény, mely ezt rendeli, alig hogy másfél éves; tehát van még elég idő az elévülésre. (Helyeslés és hosszas derültség.) Hódosiu József: Egy interpellatiot akarok intézni a belügyminiszter úrhoz. Röviden elő fogom adni a tényállást. 1S6l-ben alakult Erdélyben egy egyesület ily ezim alatt: „Asociatiunea transilvana pentru literatura romána si cultura poporului romanu." Czélja a román irodalom előmozdítása és a román nép művelődése. Ezen egyesület minden évben meg szokta tartani rendes közgyűlését, ezen alkalommal szokta megválasztani rendes és tiszteletbeli tagjait. Mult évben Szamosujvárott tartotta ezen egyesület évi közgyűlését; ez alkalommal Vaszilie A. Urechia és B. P. Hasdeu romániai alattvalók és tulajdonépen polgárok és tu-