Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-36

104 36. országos ülés június 25. 1869. lehet venni azon eseményeket, melyek itt e ház­ban történtek, midőn a ház többsége megalkotta magának a házszabályokat, melyek törvényül szolgálnak a háznak minden tanácskozásában. A házszabályok 133. §-a világosan tanúsítja azt, mit Tisza Kálmán Debreczenváros érdemes kép­viselője elmondott. Nagyon sajnosán esik, ha a fenálló házszabályok ellenére akad képviselő, mint Tóth Vilmos, ki Angliára hivatkozik. (ügy van balról, mozgás jobbról. Zaj.) T. ház! ha csend lesz, akkor szólok; ha nem lesz, a magam jogát lentartom és egy hónapig is itt várok. (Atalános derültség. Szavazzunk!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy e ház fölött senki sem zsarnokoskodhatik. (Felkiáltások bal felől: De a többség sem!) Tessék szólani. Almássy Sándor: Kérem az elnök urat, tessék a házszabályok értelmében a csendet helyreállitani. (Elnök csenget.) Kis János: Tóth Vilmos képviselő Ang­liára hivatkozott, mert meglehet, hogy Angliának oly törvényei vannak, melyek ily esetekre alkal­mazhatók ; azonban nálunk a házszabályok szol­gálnak törvényül, minket a házszabályok korlá­toznak, nekünk azok szerint kell magunkat vi­selni. A házszabályok utolsó §-a szerint azoknak megváltoztatása csak országgyűlés, illetőleg a három évi szak végével történhetik, addig pedig a házszabályok föntartandók. E szerint tehát ezen esetnél is a házszabályok szerint, a főlhivott 133. §. értelmében csak Tisza Kálmán értelmé­ben lehet intézkedni, s máskép ez ügy el nem intéztethetvén, pártolom Tisza Kálmán indít­ványát. Paczolay János: Pest belvárosának igen tisztelt képviselője megfejtette, hogy a ház szabályai mért nem intézkednek oly esetekről, mint a minő tegnap e házban előfordult, és csak ugyan igen természetes dolog, hogy, ha csak ön­magunk irányában tiszteletlenek nem akarunk lenni, ily esetekről nem is intézkedhetünk. (He­lyeslés johh felől, zaj a bal oldalon.) Ha azt sza­bad tenni, a mi tegnap történt, és ha ezt a ház komolyan meg nem rója, nem roszalja: mi lesz következése? Minden szónok, a kiben elég sze­rénytelenség van, követni a példát. . . . (Felki­áltások a szélső bal oldalon: Rendre! Jobb felől: Igazat szól! Nagy zaj.) Elnök: Ha képviselő ur senkit sem nevez meg, nem utasíthatom rendre. Paczolay János: . . . Bátorságot vesz magának beszéde zárszavaiban a ház legjelesebb tagjait lemocskolni, becsteleniteni, rágalmazni; és kérdem a házat, vajon, ha ezekre tárt kaput nyitunk . azon magasztos czélnak és feladatnak, melyre a törvényhozó testület hivatva van, meg fogunk-e felelhetni, vagy nem? (Felkiáltások johb felől: Nem!) A leggyöngédebb mód jogaink meg­védésére, becsületünk fentartasara az, melyet i Pest belvárosa igen tisztelt képviselője előadni méltóztatott. E kérdésben — ha csak minmagun­kat és a házat megsérteni nem akarjuk, és ha e házat ki nem akarjuk tenni, hogy a személyes sérelmek gyülhelye legyen, s a higgadt tanács­kozások helyett sérelmeket s megtámadásokat tár­j gyaljunk — annál gyengédebb módon nemintézked­| hetünk, mint a melyet Deák Ferencz képviselő ur indítványoz )tt. En ez indítványt részemről pártolom, s kívánom, hogy saját érdekünkben fogadjuk el, hogy ily eset többé elé ne fordul­jon, mert különben méltóztassanak figyelembe venni, hogy a tanácskozás máskor korán sem fog oly higgadtan befejeztetni, mint tegnap, hanem tarthatunk tőle, hogy még merészebb és vakme­rőbb szeméfyeskedések történnek, (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Simonyi Ernő: T. ház! Én még azt sem tudom, vajon ezen előttünk levő indítványt e ház tárgyalásul elfogadta-e vagy nem? mert a felett előbb határozni kell. Ha a t. ház az indítványt elfogadja tárgyalási alapúi, akkor azután érdemileg lehet hozzá szólni, hogv van-e valamely képviselő kifejezésére nézve helye a meg­rovásnak, vagy nincs ? Hanem nézetem szerint az indítványt tárgyalni azért nem lehet, mert a ház­szabályok értelmében most még helye nincs. De ha volna is helye, nem szabályszerüleg nyújtatott be az indítvány, ha csak utólagosan írásban nem történt. (Felkiáltások: Megtörtént!) Azon esetre először is kívánnám azt kinyomatni. (Ellenmon­dás a jobb oldalon. Helyes! hal felől.) Ezt ren­delik, t. ház, a házszabályok, melyeknek alkotá­sába én igen esekélj" mértékben folytam be. Kü­lönben is, t. ház, bármily lenne is a t. ház ha­tározata, méltóztassanak elhinni, hogy ez utón azok. kik az indítványt behozták, ezélt érni nem fognak. Mert ezéfja az lenne az indítványnak, hogy a ház mondja ki rosszalását a felett, a mi itt történt. Hisz minden ember előre megjöven­dölheti azt, hogy a jobb oldalon ülő képviselő urak megteszik azt, a bal oldalon ülő képviselő urak nem teszik meg! (Felkiáltások jobb felől: Oltó! Nem bizonyos!) Talán megteszik : hisz már nyilvánult egy rösszaló szó az ellenzék pad­jairól és lehet, hogy több is fog nyilvánulni. A nyilvánosság gyakran okoz oly sértéseket, me­lyek az illetőknek fájnak, de azoknak orvoslása egyedül a nyilvánosság. Hiszen jogában áll a t. ház bármelyik tagjának is felkelni , azt visszautasítani, azt a parlamentáris formák és sza­bályok megtartásával megtorolni. (Felkiáltások jobb felől: Ez nem elég!) Ez a parlamentális szokás. En részemről magam is a múltkor meg-

Next

/
Thumbnails
Contents