Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-36

102 36. országos ülés június 25. 1869. szahuzás meg nem történik — a mire a képviselő urat föl sem merem híni, mert ez oly dolog, a mit mindenki magával végez el—akkor lehetetlen azon véleményt nem mondanom ki, hogy a háznak, ha a dolgot nem helyesli, ki kell mondania határozatilag roszalását, hogy nyoma legyen, miszerint ezen vádat a ház ezen módon és igy előadva nem helyesli, hanem helytelennek tartván, roszalja. (Helyeslés jobb felül. Ellenzés a szélső bal oldalon.) Tehát mentelmi bizottsághoz utasítani, azzal vetni véget e valóban fájdalmas és kellemetlen dolognak, nem tartom helyesnek, hanem azt vélem, hogy a ház mondja ki határozatilag roszalását azon kifejezésekre, melyeket Irányi előadott. Én más módot nem látok. Hogy pedig a háznak kell valamit e tekintetben tenni, az kétségtelen. (Elénk helyeslés jobb felől.) László Imre: T. ház! Megvallom, előttem szólott Pest érdemes képviselőjével nem lehetek egy véleményben arra nézve, hogy a szőnyegen levő tárgy a mai napon végeztessék el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem lehetek pedig két tekintetből: először azért, mert a házszabályok 99-ik § a. mint t. barátom Debreezen képviselője monda, tisztán kimondja, hogy ha oly indítvány adatik be, mely nem törvényjavaslatot ezéloz, annak kinyomatása elrendeltetik, és tárgyalására határidő tűzetik. A másikra nézve pedig, a mit méltóztatott mondani, hogy az idő rövidsége miatt tegnap nem lehetett a tárgyhoz szólani: bátorkodom a t. elnök úrra hivatkozni, hogy én tegnap semmi oly szót nem hallottam az elnök ur részéről, mely által ő elvonta volna az igazságügyminiszter úrtól a szót. Tehát ha az igazságügyminiszter urnák akarata lett volna felszólalni, tehette volna azt; minthogy *pedig ezt nem tévé, nem lehet oda nyilatkozni, hogy ezt nem lehetett volna neki tegnap tennie. Gajzágó Salamon: T. képviselőház! Miután a t. ház az indítvány tárgyalásába bebocsátkozott : én részemről egy indítványt adván be, mint indítványozó, e részben a tisztelt házhoz egy szót akarok intézni. (Halljuk !) Miután az a czél, melyet ez indítványommal elérni akartam, a fölmerült vdta alapján is el van érve, a mely czél sem több, sem kevesebb nem volt, mint az, hogy Irányi Dániel t. képviselő ur tegnapi szavai felett a ház nyilatkozzék, ennélfogva kijelentem, hogy azoa esetben, ha azon indítvány, melyet Deák Ferencz t. képviselő ur előadott, és a mely azt czélozza, hogy a ház egyszerűen roszalását fejezze ki Irányi Dániel képviselő urnák tegnapi nyilatkozata felett, elfogadtatik : miután a magam részéről az ügyet a mentelmi bizottsághoz is csak a végett kívántam utasíttatni, hogy a módra nézve, mely szerint elégtételt lehetne szerezni, véleményt adjon; a Deák Ferencz képviselő ur által ajánlott mód pedig engem kielégít, s azt hiszem, hogy a t. igazságügyminiszter ur a háznak e nyilatkozatát a maga részéről is kielégítőnek találandja: tett indítványomat — annak íentartásával, hogy Deák Ferencz képviselő ur indítványa elragadtatik — visszavonom. Domahidy Ferencz: Én csak azt akarom kijelenteni, hogy indítvány visszavonását föltételhez kötni soha sem lehet. Tűzessék szavazás alá : s vagy elragadtatik, vagy nem. De szerintem föltételhez kötni nem lehet. (Zaj.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassanak csendesen lenni, hisz emnagam szavát nem hallom. Visszavonatván az első indítvány, melyet Gajzágó Salamon képviselő ur beadott, helyette áll Deák Ferencz képviselő ur indítványa, a mely Irányi Dániel urnák tegnapi nyilatkozatát roszaltatni kívánja. Méltóztassanak éhez szólni. Tisza Kálmán: T. ház! Részemről igen sajnálom, hogy az indítvány írásban beadva nincs, s igy csak mintegy hozzávetőleg szólhatok hozzá. A szabályok szerint ugyan lehetne azt is mondani, hogy nem levén írásban beadva az indítvány, az nem is tárgyalható ; (Ellenmondás jobb felől.) a szabály abban, hogy minden indítványnak írásban kell beadatni, tiszta és határozott; de azt akarom mondani, hogy azt gondolom, a szabályok e kellékének, mielőtt az indítvány valósággal szavazás alá boesátatnék, talán eleget lehetne tenni, és azért, hogy ezen kellemetlen kérdés hosszabban ne húzódjék, részemről elmondom most előzetesen véleményemet. Az indítvány arra vonatkozik, hogy a képviselőház rosszalását fejezze ki Irányi képviselő ur tegnapi nyilatkozata felett. Ez oly indítvány, mely a házszabályok értelmében tehető, és mely nem esik azon megrovások alá. a melyek alá a már visszavett indítvány — nézetem szerint — esik. Van előzmény 1848-ból. Midőn akkor egy gyűlésben egy képviselő azt monda, hogy ármány kezeli az ország ügyeit, senkinek sem jutott, ezen minél nagyobb vád ellenében eszébe, tudja Isten micsoda drákói eszközökhöz nyúlni, hanem megelégedtek azzal az akkori t. miniszterek, hogy a ház roszalását provocálták, a mely azt akkor el is határozta. Madarász József: Nem ugy volt! Tisza Kálmán : A roszalási indítvány, ha jól emlékszem, elesett, miután a képviselő ur szavát visszavonta. Különben ha arról van szó, hogy én egyénileg, mint képviselő, helyeslem-e a tegnapi napon tett nyilatkozatot, kénytelen vagyok egész határozottsággal kimondani, hogy én azt nem helyeslem, sőt hogy helytele-j