Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-36

102 36. országos ülés június 25. 1869. szahuzás meg nem történik — a mire a kép­viselő urat föl sem merem híni, mert ez oly dolog, a mit mindenki magával végez el—akkor lehetetlen azon véleményt nem mondanom ki, hogy a háznak, ha a dolgot nem helyesli, ki kell mondania határozatilag roszalását, hogy nyoma legyen, miszerint ezen vádat a ház ezen módon és igy előadva nem helyesli, hanem helytelennek tartván, roszalja. (Helyeslés jobb felül. Ellenzés a szélső bal oldalon.) Tehát mentelmi bizottsághoz utasítani, azzal vetni véget e valóban fájdalmas és kellemetlen dolognak, nem tartom helyesnek, hanem azt vé­lem, hogy a ház mondja ki határozatilag rosza­lását azon kifejezésekre, melyeket Irányi előadott. Én más módot nem látok. Hogy pedig a háznak kell valamit e tekintetben tenni, az kétségtelen. (Elénk helyeslés jobb felől.) László Imre: T. ház! Megvallom, előt­tem szólott Pest érdemes képviselőjével nem le­hetek egy véleményben arra nézve, hogy a sző­nyegen levő tárgy a mai napon végeztessék el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem lehetek pe­dig két tekintetből: először azért, mert a ház­szabályok 99-ik § a. mint t. barátom Debreezen képviselője monda, tisztán kimondja, hogy ha oly indítvány adatik be, mely nem törvényja­vaslatot ezéloz, annak kinyomatása elrendeltetik, és tárgyalására határidő tűzetik. A másikra nézve pedig, a mit méltóztatott mondani, hogy az idő rövidsége miatt tegnap nem lehetett a tárgyhoz szólani: bátorkodom a t. elnök úrra hivatkozni, hogy én tegnap semmi oly szót nem hallottam az elnök ur részéről, mely által ő el­vonta volna az igazságügyminiszter úrtól a szót. Tehát ha az igazságügyminiszter urnák akarata lett volna felszólalni, tehette volna azt; mint­hogy *pedig ezt nem tévé, nem lehet oda nyilat­kozni, hogy ezt nem lehetett volna neki tegnap tennie. Gajzágó Salamon: T. képviselőház! Miután a t. ház az indítvány tárgyalásába be­bocsátkozott : én részemről egy indítványt adván be, mint indítványozó, e részben a tisztelt ház­hoz egy szót akarok intézni. (Halljuk !) Miután az a czél, melyet ez indítványommal elérni akartam, a fölmerült vdta alapján is el van ér­ve, a mely czél sem több, sem kevesebb nem volt, mint az, hogy Irányi Dániel t. képviselő ur tegnapi szavai felett a ház nyilatkozzék, en­nélfogva kijelentem, hogy azoa esetben, ha azon indítvány, melyet Deák Ferencz t. képviselő ur előadott, és a mely azt czélozza, hogy a ház egyszerűen roszalását fejezze ki Irányi Dániel képviselő urnák tegnapi nyilatkozata felett, elfo­gadtatik : miután a magam részéről az ügyet a mentelmi bizottsághoz is csak a végett kívántam utasíttatni, hogy a módra nézve, mely szerint elégtételt lehetne szerezni, véleményt adjon; a Deák Ferencz képviselő ur által ajánlott mód pedig engem kielégít, s azt hiszem, hogy a t. igazságügyminiszter ur a háznak e nyilatkozatát a maga részéről is kielégítőnek találandja: tett indítványomat — annak íentartásával, hogy Deák Ferencz képviselő ur indítványa elragadta­tik — visszavonom. Domahidy Ferencz: Én csak azt aka­rom kijelenteni, hogy indítvány visszavonását föltételhez kötni soha sem lehet. Tűzessék sza­vazás alá : s vagy elragadtatik, vagy nem. De szerintem föltételhez kötni nem lehet. (Zaj.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassanak csendesen lenni, hisz emnagam szavát nem hal­lom. Visszavonatván az első indítvány, melyet Gajzágó Salamon képviselő ur beadott, helyette áll Deák Ferencz képviselő ur indítványa, a mely Irányi Dániel urnák tegnapi nyilatkozatát roszal­tatni kívánja. Méltóztassanak éhez szólni. Tisza Kálmán: T. ház! Részemről igen sajnálom, hogy az indítvány írásban beadva nincs, s igy csak mintegy hozzávetőleg szólha­tok hozzá. A szabályok szerint ugyan lehetne azt is mondani, hogy nem levén írásban beadva az indítvány, az nem is tárgyalható ; (Ellenmon­dás jobb felől.) a szabály abban, hogy minden indítványnak írásban kell beadatni, tiszta és ha­tározott; de azt akarom mondani, hogy azt gon­dolom, a szabályok e kellékének, mielőtt az in­dítvány valósággal szavazás alá boesátatnék, ta­lán eleget lehetne tenni, és azért, hogy ezen kel­lemetlen kérdés hosszabban ne húzódjék, részem­ről elmondom most előzetesen véleményemet. Az indítvány arra vonatkozik, hogy a képviselőház rosszalását fejezze ki Irányi képviselő ur tegnapi nyilatkozata felett. Ez oly indítvány, mely a házszabályok értelmében tehető, és mely nem esik azon megrovások alá. a melyek alá a már visszavett indítvány — nézetem szerint — esik. Van előzmény 1848-ból. Midőn akkor egy gyű­lésben egy képviselő azt monda, hogy ármány kezeli az ország ügyeit, senkinek sem jutott, ezen minél nagyobb vád ellenében eszébe, tudja Isten micsoda drákói eszközökhöz nyúlni, hanem meg­elégedtek azzal az akkori t. miniszterek, hogy a ház roszalását provocálták, a mely azt akkor el is határozta. Madarász József: Nem ugy volt! Tisza Kálmán : A roszalási indítvány, ha jól emlékszem, elesett, miután a képviselő ur szavát visszavonta. Különben ha arról van szó, hogy én egyénileg, mint képviselő, helyes­lem-e a tegnapi napon tett nyilatkozatot, kény­telen vagyok egész határozottsággal kimondani, hogy én azt nem helyeslem, sőt hogy helytele-j

Next

/
Thumbnails
Contents