Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-12

12. országos Ülés májns 20. 1869. 89 történt jelen voltakért a vizsgálő birő elé ren­delve, megalázó kérdésekkel zaklattatni s őket ez által nem csak törvény által kijelölt polgári jo­gukban, hanem a szabad egyesülés jogaiban is súlyosan megsebzeni? „A királyi biztos ur azonban jobbnak látta, a kiket beállitandóknak érdemesnek vélt, oly meghívó levelekkel berendelni, melyekben es­presse ben van az, hogy a vétkeseket a tör­vény sorompói elé állítja, és meg nem jelenés esetében a személyes elővezettetési parancs már ki van adva. Kérdést teszek tehát a t. igazság ­ügyminiszter úrhoz: „5) Hogyan lehetett az interpelláló ellen egy oly rendeletet kibocsátani, mely szerint febr. 23-án a hevesi birónak meghagyatott, hogy az interpellálónak keresztlevelét terjeszsze be, annak vagyoni állapotáról körülményes jelentést tegyen és magán élete és illetőleg magavi­seletéről egy erkölcsi bizonyítványt terjeszszen be; még pedig mindezt ugyan akkoron, midőn az interpelláló épen febr. 18-áü a vizsgáló bíró azon kérdésére, hogy mi lenne polgári állása? azon felelet mellett „földbirtokos," nem csak fekvő birtoka kiterjedését, hanem vagyonának értékét is jóhiszemüleg bemondani kívánta? »6) Végre mi történjék már a három hó előtt czélba vett eljárással? meddig maradjanak az illetők bizonytalan üldözéseknek kitéve? s mi történjék a hivataltól felfüggesztettekre nézve?" T. képviselőház! Midőn eme súlyos sérel­mek ezen interpellatioban foglalva előterjesztet­nek, egyszerüleg azon kérdést intézem az [ösz­szes kormányhoz: meddig kívánja Heves várme­gyét kivételes állapotban tartani? kívánja-e a királyi biztos által elkövetett törvényszegéseket sanctionálni ? és ha nem, mily utat nyújt a vá­lasztókon a királyi biztos által elkövetett sérel­mek orvoslása iránt, én részemről nem tudom; mert hazánk régi törvényei szerint az ily egyé­nek az országgyűlés előtt megnevezendők, ós tudunk esetet, midőn a királyi biztosnak apáink az országgyűlés előtt fejét kérték. Én megval­lom, t. képviselőház, nem sok értéket fektetek az ott működő királyi biztos fejére . . . (Elénk mozgás -a jobb, derültség a bal oldalon). Elnök: Méltóztassék a t. képviselő ur a tárgyhoz szólani! (Helyeslés.) Németh Albert:... de attól, a ki mint hevesmegyei volt tricolor első alispán én elle­nem a falu bírájához, az alatt mig Egerben le­tartóztatva voltam, illetőleg f aggattattam, oly ren­deletet bocsát ki, a mely a Bach-korszakra em­lékeztet vissza, én, megvallom, részemről attól soha elégtételt venni nem kívánnék; hanem a választó közönség nevében és a megye érdeké­ben azon kérdést intézem az összes miniszterium­KÉPV. H. NAPLÓ. 18*f. i. hoz, hogy miután ő felsége személye szent és sérthetetlen, és így annak, kit ő felsége nevében és személyében méltóztattak oda küldeni, annak fejét úgysem lehetne többé kérni: mi ut és mód nyílik a megsértett megye közönségének sérel­mei orvoslására? (Elérik helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Méltóztatnak az interpellatiót fel­olvastatni? (Felkiáltások: Nem szükséges!) A be­nyújtott interpellatio az összes minisztériummal közöltetni fog. Következik végre a napirenden lévő tárgy: a válaszfelirati javaslat tárgyalása. Volt szeren­csém már mondani, hogy a két rendbeli szólók neveit két jegyző fogja jegyezni, a jobboldalia­kat Széli Kálmán, a baloldalról valókat pedig Jámbor Pál. Méltóztatnak a javaslatokat felol­vastatni? (Felkiáltások: Nem szükséges!) A be­adott javaslatok tehát felolvasottaknak vétetnek. Mihályi Péter jegyző: T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy a Tisza Kálmán által beadott felirati javaslatot utólagosan többen is aláírták: kivánja-e a t. ház, hogy a neveket fel­olvastam? (Nem szükséges! Halljuk! Olvassa) : Ghyczy Kálmán, Győrfy Gyula, Kállay Emá­nuel, Szúnyog Albert, Gromont Dezső . . . (Felkiáltások a bal közép felől: Nem szükséges ! Mindnyájan aláírjuk !) Bátor vagyok továbbá figyelmeztetni a ká­• zat egy sajtó-hibára, mely a 8-dik számú nyomtatványba becsúszott. Nevezetesen e fölírat­ban előfordul a „48-as párt" kifejezés, már pe­dig azon kéziratban, mely beterjesztetett, az nem fordul elő. Ennek igazolásául bátor vagyok fel­emliteni, hogy az illető nyomdász a lapok szá­mára eszközölt lenyomatot használta fel ez ok­mányoknál és az idő rövidségénél fogva nem lehetett ezt helyre igazíttatni. Kérem tehát ezt azon javaslat cziméből kitörölni. Ghyczy Kálmán: Miután feltűnt, hogy a Tisza Kálmán által beadott felirati ja­vaslat többek által is aláíratott, szükségesnek tartom felemlíteni, hogy ez figyelemből a ház­szabályok iránt történt, a melyekben az foglal­tatik, hogy az elleninditvány beadója csak azon esetben szólalhat fel másodszor is a vita bezárása után, ha legalább még 9-en irtak alá a beadványát. (Helyeslés.) E tekintetből történt, hogy mi is aláirtuk a beadványt a czélból, hogy t. barátom, ka ezt kívánja, másodszor is felsző­lalhassson. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Azon választmány, melyet a t. ház a válaszfel­irati javaslatnak elkészítésére kiküldeni méltóz­tatott, beadta a maga javaslatát. Ezen kivül még három javaslat fekszik előttünk. 12

Next

/
Thumbnails
Contents