Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-12

88 12. országos ülés május 20. 1869. lasztdit, kiket Majzik Viktor főszolgabíró verekedés miatt a megyei fogházba kisértetett: a kir. biztos szabadon bocsáttatta, megparancsolván egyszerűen a megyei várnagy által irott rendeletben a fügedi bírónak, hogy a haza tértekért 24 óra alatt kezes leveleket terjeszszen be. Mig ezek történtek, az alatt a másod alispánnak, mint a megyei törvényszék elnökének meghagyta, hogy mindazoknak, kik a választási mozgalmak következtében a megyei fogházban letartóztatva vannak, ügyeibe se ő, se a törvényszék ne avatkozzék, sőt a várnagynál, illetőleg börtönőrnél letartóztatottakat rokonaik látogatásától is eltiltotta." Mindannyian, kik a Bach-koi szak alatt szenvedtünk és börtönben ültünk, tudjuk, és mivel rajtam is megtörtént ez, nem egyszer-kétszer tapasztaltam, hogy nem csak rokonaim és barátaim, hanem itt a képviselők padján ülő elvtársaim is mindig meglátogathattak. (Olvassa.) „Kékesi, Izsák, szentkirályi szolgabirákat és Szabó Frigyes csendbiztost, kitűnő jeles megyei tisztviselőket, korteskedések ürügye alatt felfüggesztette, helyökbe a korteskedésben a jobb oldal mellett kitüntetett egyéneket képességre való tekintet nélkül kinevezte. A kápolnai képviselőválasztást megelőző 3 nappal Füzes-Abony, Kaál, Erdő-Telek és Mező-Tárkány mint túlnyomó balpárti községeket minden alapos ok nélkül, katonasággal megszállatta. A katonaság Tót Lajos füzesabonyi választó udvarába szuronyos fegyverekkel nyomult be, hogy az értekezletre gyülekezett balpárti választók intimidáltassanak. Ennyi erőszakoskodás és vétkes törvényszegések által a jobbpárti választók a tisztviselői tekintély megvetésével mindinkább lázas ingerültségre fajulván, csoda-e, ha kettős megyénk területe a féktelenség felé sodortatott, s mig Rottenstein József erclőkövesdi földbirtokos a járásbeli szolgabírónak végrehajtást bejelentő térti vevényét vagyis kézbesítési ivét ezen szavakkal tölte be: „hogy ő, úgymond, oly szolgabírót, a ki a kir. biztos által hivatalától röviden elmozdítandó leszen, bírájának nem tekintheti*, utasitá vissza, a közben egy községi biró jobbpárti értekezletet oly kikötéssel hirdetett, hogy ott urnák, vagyis mint mondani szoktuk, nadrágos embernek a község házánál megjelenni nem lehet. „Az elősorolt súlyos törvényszegésre kettős megyénk közönsége az által válaszolt, hogy nyolcz balpárti képviselőt választott meg két jobboldali képviselő ellenében. „Nincs eo-véb hátra, mint eg-ybe vonva mindezeket, kérdést tennem, vajon tudtával, befolyásával és utólagos helyeslésével birnak-e az általam felhozottak a belügyminiszternek?" A királyi biztos feljelentésére a m. királyi curia az igazságügyminiszter ur utján Rozgonyi Bertalan kir. táblai ülnököt Eger városába leküldé, hogy ott, mint a leirat szavaiban mondatik, ezen határozat létrehozóit a törvény sorompói elé állithassa. (Helyeslés a jobb oldalon.) Interpellálom tehát ezennel az igazságügyminisztert. (Olvassa.) „1. Hazánk törvényei által minden vétség fori competentiája határozottan kijelöltetik: hogyan lehetett tehát a praxis curialis mellőztével is egy kir. táblai birót kiküldeni a végre, hogy Heves megyében a deczember 14-kei határozat létrehozói ellen a kir. biztossal solidáritásban nyomozást tartson? hogy a vádlottakat előlegesen is vétkeseknek nevezze, s hogy azokat elfogatási fenyegetés mellett a törvénytelen biró elé rendelje? „2. A nyomozó biró által feltett kérdések felségsértést és hűtlenséget indagálnak, még a jegyzőkönyv czimszövege bűnfenyitő vizsgálatot jelez és a megye jogkörén túlterjeszkedést , majd a parlamentáris illem elleni vétséget kívánja bőszülni. Ámde a felségsértés és hűtlenség fóruma az 1791. t. 56. §-a szerint egyedül a kir. fiscus actoratusa alatt és kizárólag a kir. curia, mig ismét a bűnfenyités a megyei sedria elé tartozik; a megyei jogkar túlterjesztése és parlamentális illem megsértéséért az elnök és magistratualis fiscuson túl más beavatkozást nem ismerünk. Hogy lehetett tehát a törvényes eljárás rendes menetét — az 1791: 12. t. ez. ellenére is — pátensekkel megtámadva a felelős m. igazságügyminiszternek ily törvényszegésekhez hozzájárulnia? „3. Az incriminált határozat a megyei balpárti .közgyűlésen programmúl elfogadtatott s kinyomatni és a párt tagjai közt szétosztatani rendeltetett. Hogyan lehetett a párt jegyzőjét Szederkényi Nándort, a ki egyszersmind megyei aljegyző is, az emiitett programra kinyomatásáért hivatalától felfüggeszteni és vád alá venni, tőle kezességi levelet kívánni, holott a sajtótörvény I. ez. 14, §-a szerint törvényhatóságok gyűlésein elmondottak közléseért még a sajtótörvények iránt sem lehet felelős? „4. Hogy lehetett a pártgyülésen résztvettek közül Lipcsey Imrét, Rády Endre ügyvédet, a kik a határozatot elfogadtatni, kinyomatni és szétosz tatni indítványozták, továbbá Balogh István, Hegedűs János ügyvédeket, Molnár János és Kiss Gábor köadői, Galvack Sámuel, Bedées János, Galvach György és Czégel György átányi, Szabó Mihály, Palavicini Jenő, Szabó János , Vass János , Poczik Sándor, Györky Antal és Csathó László bessenyői birtokos urakat s nagyrészt megyebizottmányi tagokat, mind a megyebizottmányban, mind e párt közgyűlésén