Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-12
12. országos Illés május t 20. 1869. 87 delkező királyi biztost kineveztetni? hogyan lehetett azt teljhatalommal felruháztatni, midőn azzal ő felsége mint alkotmányos magyar király önnön maga sem birhat? „2. Az 1848: 3-ik t. 1. §. szerint ő felsége királyi személye szent és sértetlen: hogy lehetett tehát ő felsége személyét képviselő, kir. biztost kiküldeni s ez által az emiitett törvényczikket vagy a miniszteri felelősséget gyakorlati illusióvá tenni? „3. Az 1848: 3. t. 26. §. szerint az ország törvényhatósága régi hatályukban meghagyattak; de az 1848: 16. t. ez. szerint a megyei bizottmány mindazon jogkörben hagyatott meg, a mely a megyéket a régi gyakorlat szerint minden tekintetben megillette: hogyan lehetett tehát: „a)a megyei bizottmány-üléseket felfüggesztve a megyei autonóm élet erét megszakasztani ? „b) a megyei tisztviselőket felfüggeszteni s másokkal helyettesíteni, holott erre az 1848: 16. szerint csupán a főispán a megyei bizottmánynyal egyetemesen illetékes? „c) hogyan lehet azokat, a kik megyei határozatok hozatalára befolynak, a törvény sorompói elé állítani, s ez által a szabad tanácskozás, határozás és a szabad szólási jogot megtámadva az alkotmányos élet legfőbb biztosítékait koczkára tenni ?* A királyi biztos a megyei bizottmányt feloszlatván, a megyei tisztikart, sőt Eger városa polgármesterét is magához rendelvén, őket a bekövetkező képviselőválasztásokra vonatkozólag minden néven nevezendő beavatkokozástól de sőt még a jelvények viselésétől is eltiltotta. Midőn ez iránt a királyi biztoshoz kérdés tétetett, s midőn jelesen Eger város részéről tétetett hozzá azon kérdés, hogy hisz mig Hevesmegye bizottmánya fel van oszlatva, az alatt Eger városának autonóm élete teljes és tökéletes régi jogkörével bír, azt válaszolta a kinevezett királyi biztos, hogy neki erre vonatkozólag titkos utasítása van. Ugyanazért interpellálom ezennel a belügyminisztert: (Olvassa:) „1. Miféle titkos utasításokat adott a belügyminiszter Szápáry Gyula gr. királyi biztosnak a hevesmegyei képviselőválasztásokat illetőleg ? s ha nem adott.. . Deák Ferencz : Miért nem adott? (Derültség.) Németh Albert: (olvassa tovább) . . . „tudva van-e előtte, hogy a királyi biztos titkos utasitasitásokra hivatkozott? ez esetben mit lesz teendő eme hivatalos falsum irányában ? és mi utat módot nyújt a királyi biztos ellen a hevesmegyei választóknak, egyéni, polgári és választói jogaikban szenvedett sérelmeik orvoslására ? ,! A múlt ülésben Schvarcz Gyula képviselőtársam interpellátiójára vonatkozólag, szerintem is igen helyesen, azon válasz adatott, hogy a hol átalánosságban tétetik az interpellatio, sem egyének sem tények nem specializáltainak, a felelet lene tétlen: én tehát bátor vagyok, mind az egyéneket, mind a tényeket specializálva, a 2) pont alatt következő interpellátiót adni be. (Olvassa:) „2. A központi választmány kérelmező felterjesztésére, melyben a királyi biztos beszüntetését szorgalmazta, nem is válaszolt a belügyminiszter; a helyett azonban a királyi biztos a központi válaszmány, s illetőleg az által a választások vezetésére kinevezett elnökök törvény szabta hatáskörükbe avatkozott, jelesen : a katonai dislocatiőt változtatta, mennyiségre és számarányra, leszállította, a szolgabirákat, csendbiztosokat, sőt fegyveres hadnagyokat is oly visszásán helyezte el, hogy mindenik saját járásán és hatáskörén messze kivül essék. A megyei tisztviselők a választási mozgalmakban valórészvételtől, sőt még a jelvények viselésétől is felfüggesztés terhe alatt eltiltattak. Ugyanez történt Eger városában is. Gyöngyös-Patáról 46, Gyöngyösről 20-nál több _ baloldali választó polgár a megyei törvényszék elé állíttatott, holott a törvénykezési tekintély méltó comproroissiójával mint ártatlanok rövid kihallgatás után haza bocsáttattak. Kaál község jegyzője — a ki a törvényszék elé terjesztett, alapos vádak folytán szolgabirája által felfüggesztve lőn — azon egyszerű folyamodására, hogy ő mint jobboldali üldöztetik, hátiratilag a királyi biztos által visszahelyeztetett, pedig később minden protectio ellenére az elmozdítást el nem kerülhette. Gyöngyös városának magán ügyvéde — és épen nem is tisztviselője — Himfy József, a választásra való befolyása miatt felfüggesztetett. Vékesy János szolgabiró jelentésére, hogy neki a patai bíró az engedelmességet hivatalból megtagadta, az engedetlenség megbüntetése helyett Pata községe más szolgabiró járásába tétetett át. Füzes-Abonyban, a balpárt befolyásosb választóit, szám szerint 6-ot atczai kihágás vádja miatt minden kihallgatás nélkül marcz. 20-kán elfogatta, s miután kiderült, hogy Antal Imre akkor midőn a vádban forgő tény történt, otthon nem volt, két heti fogság után szabadon bocsáttatott.' 4 ' (Zaj.) Tényeket mondok, t. képviselőház, egyéneket nevezek meg: kérem méltóztassanak e dolgot komoly figyelemre méltatni. (Olvassa tovább :) „Pár nappal ezen elfogatások után füzes-abonyi lakosok, az elfogottakért kérelmezők, megjelenve a kir. biztos előtt, szitkok közt azon válasszal kergette el, hogy ha még egyszer alkalmatlankodni mernek, őket is elfogadja. Ellenkezőleg a fügedi kerület jobboldali vá-
