Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-12
gg 12. országos ülés május 20. 1869. egyik vagy másik képviselőnk részéről, jelesen azoknál, kiknek eltérő nézetével analóg esetben a legközelebb berekesztett országgyűlés tárgyalásaiból megismerkedni alkalmam volt. Ennek előrebocsátása után legyen szabad reménylenem, miszerint ha nem magának az interpellatiónak és illetőleg annak alapjául szolgáló tényeknek hosszasabb illustrátiójába bocsátkoznám, hanem ha magoknak a tényeknek kellő enarrátiójánál kissé a szokottnál tovább terjeszkedném, engem kegyes türelmükkel megajándékozni méltóztassanak. (Halljuk!) A múlt évi dec. 14-én Heves vármegye közönsége egy határozatot alkotott. Nem tartozik a pillanat föladatához, e határozatot akár védeni, akár taglalásába bocsátkozni; hanem egyszerűen bátorkodom megjegyezni, hogy ezen határozatban Heves megye közönsége épen ágy, mint az ország több törvényhatóságai, és épen oly öszszeütőleg dec. 14-én az országgyűlés eljárása fölötti helyeslésüket mondották ki, épen ágy Heves megye közönsége, és szerintem ugyan oly jogosan, a feletti fájdalmát jelentette ki a legközelebb befejezett országgyűlés eljárása felett. Kijelentve, mondom, Heves megye hitét és meggyőződését, befejezte ezen határozatát ama szavakkal, hogy a bal oldal elveit valló azon képviselőinek, kik az országgyűlés tartama alatt Heves megye közönsége politikai hitének és meggyőződésének hű kifejezést adni törekedtek, őszinte köszönetet és elismerést szavaz e's őket a megye közönsége hálájára érdemeseknek vallja. Ugyan az nap a délutáni órákban egy nagy balpárti értekezlet tartatván, Heves megye közönségének balpárti elveket valló része a jelzett határozatot a megye balpárti programmja gyanánt elfogadta, és kinyomatását és a párt tagjai közt szétosztását elrendelte. Azonban a t. minisztexá tanácsnak a múlt évi dec. 30-án kelt egy leirata érkezett Heves megye közönségéhez, a mely leirat jan. 11-dik napján tárgyaltatván, nagy fájdalmunkra és megütközésünkre meghagyatott Heves megye közönségének, hogy az emiitett határozatot föltétlenül vonja vissza és semmisítse meg. T. ház! jöttek coliisióba a megyék a parlamentalis kormány előtti időkben is a helytartó tanácscsal, a kanczelláriával, s igenis, szokás volt akkoron egyszerűen intimálni, hogy a kormány álláspontjával ellenkező végzések ezért és azért megsemmisíttetnek; de, t. ház! arra a megyei élet jogtörténelmében példát nem tudok, hogy valaha intimáltatott volna egy megye közönségének, hogy az ő saját faetumát és határozatát föltétlenül vonja vissza és semmisítse meg. (Helyeslés bal, ellenmondás jobb felől.) Heves megye közönsége ezen miniszteri rendelet következtében egy feliratot intézett a t. minisztériumhoz ; de a nélkül, hogy azon felirat csak beváratott volna, másnapon felolvastatott gr^ Andrásy Gyula miniszterelnök ellenjegyzése mellett egy legmagasabb királyi rescriptum, mely Heves megyébe királyi biztost rendel (Helyeslés jobb, zaj bal felől), teljhatalommal ruházván fel őt arra, hogy a megyei bizottmány-üléseket felfüggesztve, a tisztviselők közül mindazokat, kiknek feltétlen engedelmességére nem számolhat, hivataluktól felfüggesztve, másokkal helyettesíthesse, és mindazokat, a kik a kérdéses határozat hozatalára befolytak, a törvény sorompói elé állíttathassa. Én tehát bátorkodom az összes igen tisztelt kormányhoz a következő interpellátidt intézni. (Olvassa :) „1-ör. A miniszteri tanácsnak múlt évi dec. hó 30-án kelt ama rendelete, melyben Heves megyét dec. hó 14-én hozott határozata „feltétlenül s azonnali visszavonása és megsemmitésére" utasítja: melyik törvényben gyökerezett? és mi törvényes gyakorlaton alapszik? „2-or. Ha a megyei bizottmány ezt teljesiti vala, ugy a rendelet szavai szerint: a kormány további szigorú lépésekre nem kényszerűi, és igy azok, a kik a rendelet szerint a legsúlyosabb sértést követék el a törvény iránti tisztelete, a törvényhozás tekintélye, s azon parlamentáris alapelv ellen, mely a fejedelem személy T ét a politikai tusák fölé emeli, feleletre többé nem vonatnak; melyik törvény raházta fel tehát ez esetre a kormányt a kegyelmezési jog előleges gyakorlatával? „3-or. A miniszteri rendeletre a megyei bizottmány egy felvilágosító tiszteletteljes felirattal válaszolt; még is más uapon már a kir. biztost kinevező királyi leirat felolvastatott. Annak, a ki praeventive kegyelmezést gyakorolni akar, hogy lehet annak a jogos és igazságos mentség elől elzárni az utat? annyival inkább, midőn a vak engedelmesség esetében, az incriminált hahatározat a kormány által figyelembe sem vétetett volna többé? „4-er. A kir. leirat minden pontjának már régen elég tétetvén, meddig tartson még a kivételes állapot Heves megyében?" Andrásy Gyula gr. miniszterelnök úrhoz pedig következő interpellátiót bátorkodom intézni. (Olvassa :) „A Bécsben dec. 31-én kelt királyi leirat a miniszterelnök által lévén ellenjegyezve, feleletet kérek a miniszterelnök úrtól: „1. A parlamentáris kormányformával a kir. biztosság öszeférhetlen, mert az 1848.- 3 t. 3. §. szerint ő felsége a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében kizárólag felelős ministerium, által gyakorolja: hogyan lehetett tehát ő felsége nevében és személyében közvetlen ren-
