Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-12

í ^g 12. országos i! csak ugy igazoltassanak, hogy a választóknak 30 napig tartó joga meg ne csonkittass ék. {Helyeslés a bal oldalon.) A 76. §. azt mondja, hogy a ház alakulásának kimondása után az addig igazolt képviselők választása ellen kérvény többé nem fogadtatik el. Nem adatkatik be tehát kérvény azok ellen, kik a megalakuláskor már igazolva vannak. A 77. § pedig azt mondja, hogy az országgyűlés folyama alatt történő választások ellen kérvény a választás napjától számítandó 30 nap alatt adathatik be. Ezt én oly tiszta és határozott szabálynak tartom, hogy kérném ezen 30 napi határidőt mindenesetre megtartatni. {Helyeslés bál Jelöl) Kemény Gábor b.: ügy % tartom, minden képviselőválasztás ellen csak egy kérvényt lehet beadni. (Zaj és ellenmondás.) Én legalább nem láttam semmi nyomát a házszabályokban annak, hogy lehetne több kérvényt beadni egy választás ellen. Mert azon esetben, ha egy kérvény benyujtatott s a felől a bíráló bizottság intézkedett, kérdem, hogyan lehessen akkor más ítéletet hozni ugyanazon tárgyban, mely ítélet által már el van döntve? (Közbeszólások : Ez állal a kérvényezés joga la lenne zárható!) A kérvényezés joga itt még kizárva nem volt, mert 2ó-án történt a választás, és azóta, aminteza terjedelmes jelentésben fel is van hozva, két ízben folyamodtak a házhoz a temesvári választók ; s utoljára kérvényt adtak be. A kérvény nem volt kellőleg felszerelve ; de a biráló bizottság azon tekintetből, hogy senki se legyen kérvényezési jogától elzárva, elfogadta azt, mint alapját egy később benyújtandó teljesen kiegészítő kérelemnek, A felszerelés hiányai, melyek a meghatalmazásra hivatkoztak, pótoltattak május 11-én ; de akkor benyujtatott egy más kérvény. A bizottságnak kötelessége volt a házszabályok szerint ez utóbbi kérvényt elvetni. Tehát lehető legméltányosabban és a házszabályok legtágabb értelme szerint ítélt, legalább csekély véleményem szerint, a biráló bizottság; miután pedig e tekintetben már határozat mondatott, azt megmásítani senkinek sincs jogában. Dietrich Ignácz: Tiszt, képviselőház! Én, midőn magamat feljegyeztettem, legelőször is a jegyzőkönyv szerkezete ellen akartam szólani ; hanem miután egy másik kérdés tárgyalása előzött meg, ahhoz is hozzá kivánok szólani. Mindenek előtt b. Kemény Gábor urnák nyilatkozatára válaszként azt akarom megjegyezni, hogy lehetetlen ugy magyaráznom a házszabályokat, miszerint csak egyetlen egy kérvényt lehessen beadni egy választás ellen. Felfogásom szerint ugyanis azon határidő alatt, mely e kérvények beadhatására van szabva, a s május 20. 1869. hányszor csak 10 választó van, ki kérvényt akar beadni, ilyeket külön külön be lehet adni. Nekem legalább lehetetlen ugy magyaráznom a házszabályokat, hogy mihelyt 10 választó beadta a kérvényt, a többi ebbeli jogától elmozditandó lenne. En ugy magyarázom a ház szabályait, hogy azon esetre, ha 10 választó által kérvény adatik be, mely kellőleg felszerelve nincs, az egyszerűen minden további tárgyalás nélkül elutasittatik, mert a házszabályok azt mondják, hogy ha a kérvény formahiányban szenved, akkor tárgyalás nélkül utasittatik vissza. De azon körülmény, hogy 10 választó roszul szerelte fel kérvényét, véleményem szerint a többi választókat kérvényezési joguktól el nem mozdíthatja. Más kérdés azonban az, vajon a házszabályok ellenére fen lehet-e tartani a 30 napi határidőt ? E tekintetben olyanoknak tartom a házszabályokat, melyek világosan nem szólnak, és ép azért nem tartom egész világosnak és találónak azon magyarázatot, melyet Tisza Kálmán képviselő társunk a házszabályok 76. és 77-dik §-a szerint ajánlott: mert a 77-dik szakasz azon választásokról szól, melyek a ház megalakulása után történtek, a 76-dik szakasz pedig azokról, melyek jegyzőkönyveit a ház megalakulása előtt a bizottsághoz utasítani nem lehetett. A házszabályok ki nem zárják azt, hogy a ház alakulása után is lehessen kérvényt beadni, és másrészt igazságtalanság is volna ily elvet állítani fel. En tehát azt gondolom, hogy azon praecedensnél fogva, hogy a ház, daczára annak, hogy a házszabályok igy vagy amúgy szólnak, már megalakulása előtt szavazással határozott, nevezetesen pedig mivel egy előző esetben Deák Ferencz képviselő ur indítványa folytán azon okból, mert a házszabályok nem szólnak világosan, a ház határozatot hozott, azt gondolnám, hogy most is határozatilag ki lehetne mondani, hogy igen is a 30 nap fentartásával igazoltatik Klapka György képviselő, mivel ezen értelmezést a házszabályok világosan nem tiltják. Más tekintetben pedig, miután kétszer szólni nem akarok , a jelentésnek szerkezetére van észrevételem. A házszabályok 34-dik §-a azt mondja, hogy a meghatalmazványoknak a polgári törvénykezési rendtartás szerint kell hitelesítve lenni. Nekünk van saját polgári törvénykezésünk, mely egészen a törvényhozás utján jött létre, (Felkiáltások: De csak júniusban lép életbe !) és ennek 88-dik és 166-dik §§-ai világosan meghatározzák, miként kell a meghatalmazásokat és magán okiratokat kiállítani. Nagy hibának tartom tehát, esnem is fér meg a ház méltóságával, hogy ebben a jelentésben az osztrák potgári perrend-