Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-12
12. országos ülés május 20. 3869. 79 tartásra történik hivatkozás. (Felkiáltások: Erdélyről volt szó!) Madarász József: T. képviselők! Előttem szólott Dietrich Ignácz képviselő társam előadásának első részéhez egyátalában nem, és e tekintetben Tisza Kálmán képviselőtársam előadásához járulok. Okaimat először is báró Kemény képviselőtársunk előadásából és azon jegyzőkönyvből merítem: mert maga azon jegyzőkönyv (Felkiáltások: Jelentés !) beismeri azt; mikép több ízben és különösen két ízben adatott be kérvény, és miután a házszabályok 30 napi igazolási időt engednek az időközbeli választásokra, kötelességének tartotta az itélő bíróság a második kérvényt tárgyalás alá venni. Tökéletesen igazat adok előttem szólott képviselőtársamnak, hogy azon itélő bíróság jelentése fölött nekünk e'rdemben határozni és igy arra nézve ellenkező véleményt kimondani nem lehet. A május 11-én beadott kérvényre nézve, miután ott alaki hiány mutatkozott, tökéletesen helyes az eljárás, és önmagam kénytelen vagyok e tekintetben hozzájárulni az itélő biróság jelentéséhez. Azonban önmaga a jelentés beismeri azt. a mit Tisza Kálmán a házszabályok szerint felolvasott, és a mit Dietrich Ignácz képviselőtársam valószinüleg nem olvasva végig, azért mondott bizonytalannak, mert ez megkülönböztet kettőt: 1-ször a 17-dik §. szerint beadott kérvényeket, és 2-szór megkülönbözteti ezektől az országgyűlés folyama alatt idő közben történt választások ellen beadott kérvényeket. Ez tehát visszaviendő arra, vajon t. Klapka György képviselő urnák választása az országgyűlés fotyama alatt történt-e már vagy nem ? Ha az országgyűlés folyama előtt történt, a 30 nap nem követelhető ; ha azonban a választás az országgyűlés íoly T ama alatt történt, akkor mind a házat, mind azon itélő bíróságot a kérvénynek beérkezhetése végett a 30 nap fentartása terheli. És igy ezen előadásom után okadatoltnak és a házszabályok szerint félremagyarázhatlannak látván azt, a mit Tisza képviselőtársam mondott, e tekintetben nincs mást tenni a t. képviselőháznak, mint, a választók jogainak egyik ugy mint másik oldalról biztosítása, valamint a házszabályok iránti tisztelet fentartása tekintetéből , igen is kimondani azt, hogy az idő közben az országgyűlés folyama alatt megválasztott képviselők csak a 30 napi időköz fentartása mellett igazoltathatnak, és igy a május 11-én beadott kérvény, miután alaki hiánya volt, elesett ugyan, de ha le nem telt a 30 nap, az alatt me'g uj kérvény adható be a házhoz és a háznak a házszabályok szerint kötelessége azon kérvényt az itélő bírósághoz; utasítani. Pártolom Tisza Kálmán képviselőtársam indítványát. (Helyeslés bal felől.) Gajzágó Salamon : Tisztelt ház! Én részemről egyátalában nem osztozom azok nézetében, a kik azt mondják, hogy a szabályok e tekintetben nem világosak ; én ellenkezőleg vagyok meggyőződve, és azt hiszem, hogy a házszabályok a 30 napra nézve nagyon is világosak. Ugyanis a 11. sz. azt mondja: „Az osztályok megalakítása után megjelenő képviselők megbizó leveleiket a korelnöknél adják be, ki az ily képviselőket a korjegyzőkkel együtt tartandó sorshúzás utján az osztályokba a lehetségig egyenlő számmal utólagosan beosztja." A Klapka képviselő ur megbizó levelével szintén igy történt : a korelnök t. i. sorshúzás utján beosztatta az osztályhoz. A 17. sz. azt mondja : „Az osztályhoz a 11. §. szerint már nem utasíthatott niegrbizó levelek, habár ellenök kérvény nem adatott is be, a háznak csak megalakulás után mutatandók be." Tehát azon megbizó levelek, melyek az osztályhoz már nem voltak utasíthatók. A Tisza Kálmán képviselő ur által idézett 77. sz. azt mondja: „A ház alakulása után a 17. §. szerint bemutatott megbizó levelek — tehát azok, melyek az osztályhoz nem voltak beadhatók — ugy ugy szintén az országgyűlés folyama alatt idő közben történő választások ellen kérvény csak a választás napjától számitandó 30 nap alatt adathatik be. ft (Közbeszólás bal felől: Ez való ide!) Tehát épen itt a distinctio : hogy csak azon megbizó levelekre nézve, melyek az osztályhoz nem voltak beadhatók, van a 30 nap fentartva. A szabály szerint a distinctio egymás után, következőleg tisztán áll: azaz oly megbizó levelek, melyek az osztályokhoz már nem voltak beadhatók, 30 nap alatt még beadhatók, ha addig arra nem volt elegendő idő a kérvényt beadni, vagy ha be is adatott, a kellő felszerelessel el nem láttatott volna. A 80- sz. azt mondja : „A megtámadott választásnak a beadott kérvényben feljelentett hiányait a kérvény védői, a tárgyalás folyama alatt, a biráló bizottság előtt pótló adatokkal támogathatják; de a kérvényben feljelentetteken kivül más kifogásokat többé nem adhatnak." Következőleg ha azon t. urak, kik Klapka képviselő megbizó levelét megtámadták, nem szerelhették fel az idő rövidsége miatt kérvényöket, jogukban állt, a hiányokat a kérvényben megnevezvén, azokat pótolni. Ha ők be nem jelentették ama hiányokat, többé a tárgyalás folyama alatt azok el nem fogadhatók. Az én nézetem szerint tehát, miután a kérvény nem eshetik a 77. sz. alá, mert az osztályhoz már utasíttatott, az ellenvetés meg sem is állhat ; de különben is érdemileg, azt hiszem, a biráló bizottság jelentése többé nem jöhet tárgyalás alá. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Lajos b. : T. ház ! Az előbb
