Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-11
11. országos ülés május 13-án 1869. 71 48. §-ban nem volna említés téve arról, hogy az illető bizottságok jegyzőkönyveiket, melyekben határozataikat indokolni és bevezetni tartoznak, időközönkint beterjeszteni kötelesek a házhoz, és így a ű ^ z az i ue ^ö bizottság határozatairól más módon tudomást nem vehetne csakis a 61. §. értelmében, akkor, nézetem szerint, lehetne helye az aggodalomnak. De a 61. §. pusztán csak a biráló-bizottságok határozatainak bejelentéséről szól. Már most ha a határozat bejelentése ugy értelmeztetik, hogy az indokolt előterjesztés'értessék, ha méltóztatnak gondolni, lehet ugy is venni. De méltóztassanak megengedni azt, hogy igen szabatos a másik értelmezés is, mely nem kívánja indokolt, hanem csak egyszerit határozat bejelentését; az egyszerű határozat lehet az is,ha bejelentetik, hogy ez igazoltatott vagy vizsgálat rendeltetett ellene. Hanem ha a t. ház gondolja, hogy az első értelmezés helyesebb — nem azon tekintetből ugyan, mintha a másik értelmezés a házszabályokkal össze nem férne — meg lehetne hagyni az illető bizottságnak, hogy olykép terjeszsze be jelentését, mint a többi tette, a nélkül hogy a mostani eljárás megrovatnék. Vukovics Sebő: Én azt gondolom, ez uj intézmény lévén, kétségkívül nem közönyös ránk nézve, minő modorban indíttatik meg eljárása. Ez az uj bíróság legelőször is azért van felállítva, hogy vétessenek el mindenekelőtt a t. ház elől akár a párt-szenvedély, akár pedig a végtelen idővesztegetés; de kétségkívül fen van tartva más részről ugyanazon bíróságra nézve, a mi a legmagasabb, ugy mint a legkisebb bíróságnál is mulhatlan kellék, a nyilvánosság; már pedig azon nézetek és okoskodások, melyeket Paczolay képviselő ur előterjesztett, egyenesen arra vezetnének bennünket, hogy mi egyátalában ne kívánjuk ezektől a bíróságoktól azt sem, hogy a magok határozatát közöljék velünk, hanem csak a határozat eredményét: mert az annyi volna, hogy azt mondanák, hogy eldöntötték a kérdést ennek javára, vagy ennek rovására; hogy e helyett ne a határozatot, hanem merőben csak a határozat eredményét közöljék velünk. Azt hiszem, t. ház, reánk nézve nem lehet kérdés azon elv, hogy mindenütt fen kell tartanunk a nyilvánosság ellenőrködését: mert mi ezen bíróságokat felállítottuk függetlenül a mi fölülvizsgálatunktól, de nem állítottuk függetlenül a közvélemény megbirálásától. En azért azt hiszem, szükségtelen erre nézve tovább tanácskozni, mert az, mit Ghyczy Kálmán barátom előadott, olyan egyszerű és világos, hogy az ellen nem lehet senkinek civilisált testületben felszólalni. (Helyeslés bal felől.) Petrovay Ákos: Engedelmet kérek, hogy az előttem szólott képviselő úr nézetében egyátalában nem osztozhatom, mert a házszabályok világosan megjelölik az utat, min haladni kell e dologban, t. i. azt mondják, hogy a biráló-bizottságok a háznak jelentést tesznek ítéleteikről ós határozataikról. Csak abban az esetben lenne szükséges az ítéleteknek és határozatoknak indokait is felhozni e házban, ha a ház. a superrevisiót magának fenntartotta volna. (Zaj.) Kérem, ez véleményemseztelfogommondani. Egyébiráat mindenesetre czélszerűnek tartom azt, hogy ha a ház kívánná saját megnyugtatására, és hogy a nyilvánosságnak elég legyen téve, ezentúl az indokok is közöltessenek a házzal. Ezt csak a nyilvánosság szempontjából kívánom a ház által kimondatni; de a jelen házszabályoknak sem értelméből, sem szövegéből kimagyarázni nem lehet azt, hogy az indokolás is terjesztessék elé. Bónis Sámuel: Az előttem szólott érdemes képviselő azt mondja, hogy csak abbaa az esetben lenne szükség indokolni a bíróságoknak a magok véleményét, ha a ház superrevisorium fóruma volna a bíróságoknak. (Nem azt mondta ) Ugyan kérdem az érdemes képviselő urat, hogy azon legfelső bíróságok, melyeknek ítéleteitől nincs appellata, ugyan miért indokolják itéletöket 1 Iudokolják a közvélemény irányában, és igy szükséges az indokolás. Tisza László: Tagadhatatlan, hogy ezen szakaszoknak fogalmazása határozottabb lehetne. Minden ilyen esetben, hol a szöveg maga nem helyesen és határozottan szól, azt hiszem, a legtisztább magyarázatot az élet és gyakorlat adja. És ha itt rövid élet, rövid gyakorlat szól is mellettünk, mindenesetre nem emlékezem a számra tisztán, az 5., 6. vagy 7. bizottság úgy magyarázta ezen szakaszokat, mint a melyeknél fogva a jelentést indokolni kell. Semmi okot sem látok arra, hogy egy 8-dik bizottság mért ne tehesse meg ugyanazt , ugyanazon szakaszok alapján, s igy azt hiszem, jövőre a jelentéseket indokolni kell, a mostani jelentés pedig kiegészítés végett , az illető bizottságnak vissza lenae adandó. Ernuszt Kelemen: T. ház! Bocsánatot kérek, ha röviden véleményemet e tárgyra nézve kifejezem. Én Paczolay követtársammal egy bíráló-bizottságban levén, tökéletesen osztozom az ő véleményében, s ennek indokolására bátor vagyok a házszabályoknak egy §-ára utalni. Az 56. §. határozza meg mindenkor, hogy mind akkor, mikor a biráló-bizottságnak tagjai különböző véleményekben vannak, ők azt indokolva a jegyzőkönyvbe felvétethetik, s épen ez által a nyilvánosságnak elég tétetik. Elegendő, ha a bizottság elnöke a t. ház előtt egyszerűen jelentést
