Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-11

70 11. országos ülés május 13-án 1869. szabályok határozottan azt mondják, hogy „végzésileg" mondja ki és állapítsa meg a birálóbizottság a költségeket. Midőn tehát ezen három kategóriát felállította a biráló - bizottság, azt hiszem, tökéletesen a házszabályok értelmében járt el. El nem hallgathatom továbbá t. képviselő urnák azon állítását sem, mintha a bíráló-bizottságok jelentéseiket ezen modorban azért akarnák beadni, mivel a közvélemény és nyilvánosság előtt, nem tudom micsoda fátyolba kivannak burkolózni. Ezen állítást, mint a biráló-bizottság egyik tagja, határozottan visszautasítom. (Helyeslés.) A biráló - bizottság jegyzőkönyveit a ház bármikor, ha kívánja, felolvastathatja, megvizsgálhatja és maga elé terjesztetheti. A jegyzőkönyvbén meg fogja találni mindenki azon indokokat , a melyek , által a biráló - bizottságok vezettettek arra, hogy egyik vagy másik képviselő megválasztatását helyeseljék, vagy a kérvéuyt alaposnak tartván, vizsgálatot rendeljenek, vagy a további eljárás iránt intézkedjenek. Miután tehát a házszabályok csak azt rendelik, hogy a biráló-bizottság • elnöke jelentést tegyen a bizottság azon működéséről, e jelentésre véltem szorítkozhatni. Ha azonban kívánja a t. ház, méltóztassék megengedni, hogy a felvett jegyzőkönyv felolvastassák, mert ezáltal is tökéletesen elég lesz téve a ház kívánságának, a nélkül, hogy a bizottság legkisebb megrovással is lenne terhelhető, és pedig annál kevésbé, mert a bíráló-bizottságoknak határozatai, eljárása és ítéletei ellen még a ház sem tartotta fön magának a fölülvizsgálatot. Bánó József: T. ké|)viselők! Ghyczy Kálmán t. képviselő ur azon megjegyzésére, vájjon a végzések, határozatok és ítéletek közt van-e különbség, én kénytelen vagyok szintén azt mondani, hogy igenis találok különbséget. Még pedig igen jól emlékszem, • hogy midőn ezen kérdés felmerült a képviselőház előtt, Várady képviselőtársunk indokolására ugy fogadta el a ház, hogy a határozat fogalom alatt mind a végzést, mind az ítéletet, azaz a biráló - bizottságnak mindenféle actusát értette, és az Ítélet és végzés közt bizonyosan tette azon különbséget, hogy a végzés csak az, a "mi a külformákra nézve történik, ítélet pedig az, mely érdemleg itél a dologban. E szerint, midőn az 54. §. azt mondja, hogy : „a biráló-bizottságoknak ítéletei és végzései kimeritőleg indokolandók;" annak elég van téve, midőn a jegyzőkönyvben minden indokolva van. A midőn pedig a 61. §. azt mondja, hogy a biráló-bizottságok határozatai illető elnökeik által a háznak bejelentetnek, ez alatt legalább én részemről mást nem értettem, mint hogy egyszerűen be volna jelentendő. Különben ha a t. képviselőház ezt máskép értelmezi, mi minden pillanatban eleget fogunk tenni az ebbeli kívánatnak. De én részemről azon gyanúsítást szintén viszszautasitom [Nem gyanúsított senki! hal felől. De igen! jobb felől), mintha a biráló-bizottság a nyilvánosság kirekesztése czéljából járt volna igy el. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Legelőször is szabad legyen csodálkozásomat kifejeznem a felett, hogy az előttem szólott két képviselő ur gyanúsítást utasított vissza, holott én legalább részemről, hogy valaki gyanúsított volna, nem hallottam. [Ellenmondás jobb jelöl] Mert ha valaki indokolja annak szükségét, hogy minden lehető gyanúsítások elkerülése végett, hozatott azon szabály, miszerint a határozatok indokolva terjesztessenek elő, ez, azt tartom, egyátalában nem gyanúsítása azoknak, a kik nem igy cselekedtek. Itt tehát egyáltalában gyanúsítás nem történt, ós valóban, ha valami gyanusittathatnék: ez a túlérzékenység volna. Bánó József: Ez is gyanúsítás! Tisza Kálmán: Különben, a mi a dolgot illeti, Bánó J. képviselő ur igen jól megmondotta, hogyan áll a dolog; csak a következtetést vonta ki rosszul. A t. kéjjviselő ur megmondta, hogy a végzés és ítélet különböző dolog, de a biráló-bizottságoknak mind végzései mind Ítéletei benne foglaltatnak a határozat kifejezésben, és épen azért a 61. §-ban azért kellett tenni, hogy határozat, hogy mindkettő értessék alatta, a végzés és ítélet is. Es ha lehetett kétség a szabály tiszta értelme felett, a t. képviselő ur előadása után tökéletesen megszűnt, mert mihelyt mindkettő értetik a határozat alatt, akkor mindkettőt, t. i. mind a végzést, mind az ítéletet, indokoltan kell beterjeszteni. Egyébiránt szeretném tudni, hogy a t. képviselő urak, ha azt máskép értelmezik, mit gondolnak: azt gondolják-e, hogy az ítélet egyátalában nem terjesztendő a ház elé ? Mert ha tagadják azt, hogy határozat alatt végzés és ítélet is értetnék, ha azt mondják, hogy ez valami harmadik dolog; akkor sem az ítélet, sem a végzés elő sem terjesztendő, mert a szabály nem azt mondja, hogy az ítéletet vagy végzést elő kell terjeszteni, hanem, hogy a határozatot. Es igy, miután mint Bánó József képviselő ur monda, a „határozat" szó alatt mind a végzés mind az ítélet értendő, azt pedig, hogyan legyen az felteendő, az 54. §. megmondja, erre nézve kétség nem lehet. Ennél fogva mellőzzünk minden további vitát és keserűséget, mert hiszen az illető osztály, mint meg vagyok győződve, szívesen beterjeszti jelentését indokoltan is. (Helyeslés.) Mihályi Péter: T. képviseőház! Én részemről nem osztozhatom azon aggodalomban, melyet Komárom városának érdemes képviselője itt felhozott. Nevezetesen, ha a házszabályok