Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-11

11. orsjágcs ülés május 13-án 1869. 69 Béla, Érhövy Adolf és Oláh Miklós igazoltaknak ielentetnek.] Elnök: E szerint soproni Török Sándor, ifj. Szögyény László, Wodianer Béla, Erkövy Adolf és Oláh Miklós igazolt képviselőknek nyilváníttatnak. Ghyczy Kálmán: T. ház! A házszabályok 54. szakasza szerint „a biráló-bizottságoknak mind Ítéletei, mind végzései kimeritőleg indokolandók." En tehát azon vélekedésben vagyok, hogy ezen határozatokra nézve szükséges volna az indokolást tudni. Paczolay János : A házszabályok értelmében a biráló bizottságok elnökei csak az eredményt tartoznak bejelenteni. Igenis az Ítéletek legtöbbjeinél és a határozatok kimondásánál az indokok is hozzátétettek; de a házszabályok nem rendelkeznek arról, hogy azok egész kiterjedésben közöltessenek. (Zaj bal felől.) Bánó József: T. ház ! Kötelességemnek tartottam volna, szintén indokolva terjeszteni be a jelentést, ha én is nem épen ugy érteném a 67-ik §-t, mint az előttem szólott képviselő társam, különben ha kívánni méltóztatnak, bátor leszek szóval előterjeszteni, (Halljuk! Mások: Írásban!) hogy a következő három képviselő úr, úgymint: Wodianer Béla, Erkövy Adolf és Oláh Miklós ellen beadott kérvények külkellékek hiánya miatt utasíttattak vissza, Török Sándor és Szögyény László pedig itéletileg igazoltattak. Kemény Gábor b.: A IV-ik osztályú biráló bizottság részéről írott jelentést, mint annak elnöke, nem tehetek, mivel az közvetlenül az ülés előtt végezte be tanácskozását; de a 61-ik §. ezt egyenesen nem is követeivé-, bátor vagyok élőszóval jelentem be, hogy a IV-ik biráló bizottság az elébe utasított kérvényeket megvizsgálván (Zaj! írásban adja be!) Egyébiránt a jegyzőkönyvek itt vannak, melyekben az indokok foglaltatnak, és ha méltóztatnak parancsolni , hogy most tegyem meg a jelentést. . .. (írásban kell!) Elnök: A 61-ik §. azt mondja, hogy a bíráló bizottságok határozatai illető elnökeik által a háznak bejelentetvén, a ház azon képviselőket, kiknek választása a bizottságok által törvényesnek ismertetett, az igazolt képviselők jegyzékébe beírja. Ha Írásban nem adatik be, nem lehet ellenőrizni, pedig a dolog felelősséggel jár, s a jegyző nem indokolhatja, hogy az illetőt az igazoltak sorába miért irta be. Kell tehát valami okmánynak lenni. Ghyczy Kálmán: T. ház! Miután szokásban nem volt, hogy a bizottságoknak jelentései élő szóval adassanak elő, nem is lehetett feltenni, hogy egy biráló bizottság azon véleményre juthasson, hogy elnöke által ily fontos dologban szóval tegyen előterjesztést. De valamint ez áll, úgy nem lehetett feltenni azt sem, hogy ezen szokás ellen fordulhatnak elő itt észrevételek, vagy uj szokás hozattassék be a régi szokás ellen, a mely régi szokás eddig abból állott, hogy a bizottságok jelentéseiket annak rendé szerint indokolva terjesztek a ház elé ; ez lévén a szokás, ha nem szólnának is világosan a ház szabályai ellenkezőleg, mégis minden biráló bizottságnak önérdekében is állana, hogy azon indokokat, melyeknél fogva határozatot hozott, a ház elé terjeszsze. Ezt követték azon bizottságok is, melyeknek jelentései már itt felolvasva voltak, s én azt hiszem, hogy e részben nem oly homályos a házszabály, mint állíttatik, ámbár ily magyarázatok ellen, a minőket tudniillik csak ez alkalommal is hallottunk, lehetetlen házszabályokat irni. Kérdem, egy-e a bíróság^ végzése ós határozata ? {Fölkiáltások: Egy!) En azt hiszem, határozat és végzés közt különbség nincs. A 61-ik §. azt mondja: A biráló bizottságok határozatai az illető elnök által terjesztendők a ház elé; az 54-ik szakasz pedig azt mondja: „A biráló bizottságoknak mind Ítéletei, mind végzései kimeritőleg indokoltassanak." Ez tehát azt jelenti nézetem szerint, hogy a végzés úgy, mint a bizottságban meghozatott, a szerint jelentendő be. (Helyeslés.) Különben, t. ház, mi czélja lehetett volna a ház szabályai 54-ik §-ának, hogy a bíráló bizottságok indokolják ítéleteiket és végzéseiket, ha azokat egyszerűen jegyzőkönyvbe iktatva, mintegy titok fátyola alá állíthatják? Midőn a ház oly bizalommal viseltetik hat hét tagja iránt, hogy Ítélni fog ama hét tag többi képviselő társa képviseleti jogának érvényessége felett, midőn ezen nagy jelentőségű joggal ruházta fel az illető képviselőket, ugy a ház mint aközvélemény elvárhatja, hogy azon okokat, melyekből ők kiindultak Ítéleteik hozatalában, a ház ele, a nyilvánosság elé terjeszszék. Mert ez az, mi leginkább biztosítja az eljárás helyességét. (Helyeslés.) Én e jelentést a biráló bizottságnak visszaadatni kívánom, hogy azt annak rendé szerint fogalmazva terjeszsze be. (Helyeslés.) Paczolay János: Miután előttem szólott képviselő ur kétszer szólt, kérem, hogy véleményemet én is másodszor kifejthessem. A mi azon felállított kérdést illeti, hogy határozat, végzés és ítélet közt különbség nincs, azt merőben tagadom, és pedig a házszabályok alapján. Ezek szerint ott, hol érdemileg kell ítélni a biráló bizottságnak, világosan ki van mondva, hogy ítéletet hoznak. Azon kérdésekben pedig, hol formahiányoknál fogva a kérvények tárgyalás alá nem vehetők, ott kimondja, vagyis „határozatilag" utasítja el a kérvényezőt; hol pedig a költségek megítéléséről van szó, ott a ház-