Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-11

u 11. országos ülés május 13-án 1869. helyreállítása, a daeo-román törekvések meggátolása, és azok tényezői rendre utasítása érdekében V Elnök: A belügyminiszter úrral fog közöltetni. Bobory Károly: Van szerencsém bemutatni Ozegléd város közönségének kérvényét, melyben Czegléd a budai népszínháznak országos segélyezését törvény által megállapíttatni kéri. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog áttétetni. Schvarcz Gyula: T. ház! Bátor vagyok azon rövid interpellatiót intézni az igazságügyi miniszter úrhoz, vajon van-e tudomása azonkinzóvallatásokról, melyeket egyes megyékben szolgabirák, esküdtek, törvényszéki birák a vizsgálati fogságban letartóztatott vádlottak, különösen földmivelők és iparosok ellenében botozás, korbácsolás alakjában alkalmaznak, és ha van tudomása az igazságügyi miniszter urnák, bátor vagyok kérdezni: vajon van-e szándékában ezen kinzó vallatások körül elkövetett szégyenletes eljárás meggátolására addig is, mig büntető törvénykönyv készíttetnék, novella alakjában törvényjavaslatot terjesztem a ház elé? Részemről egy szóval sem indokolom ez interpellatiót, mert azt hiszem, az ügy, melynek érdekében felszólaltam, ez esetben maga helyett beszél. Bátor vagyok az interpellatiót beadni. Elnök: Képviselő ur interpellatióját nem lehet felolvasni, mert valami nyomtatvány hátára van, még pedig csak rajzónnal írva, tele igazításokkal. (Helyeslés. Felkiáltások a jobb oldalon: Ez tiszteletlenség! A szélső bal oldalon: Halljuk!) Schvarcz Gyula: Elnök ur engedelmével tehát magam fogom azt felolvasni. (Olvassa:) „Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák azon kinzó vallatásokról, melyeket egyes megyékben egyes szolgabirák, esküdtek és törvényszéki birák a vizsgálati fogságban letartóztatott vádlottak, főleg földmivesek és iparosok ellenében, botozás, korbácsolás stb. alakjában alkalmaznak

1

? s ha van tudomása, szándékozik-e az igazságügyminiszter ur addig is, mig a büntető törvénykönyv elkészül, e szégyenletes viszszaélések megakadályozására novella által, a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni ?" Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuli!) Ez interpellatiónak két része van. Az első részben kérdés intéztetik hozzám: van-e az egyes visszaélésekről, melyek a megyékben a bűnvádi eljárás terén elkövettetnek, tudomásom. Az interpellatió ezen részére bajos felelnem, miután a t. képviselő ur azt egész általánosságban intézi hozzám az eseteknek tüzetes kijelölése nélkül. (Helyeslés.) Mihelyt a képviselő nr megnevezi azokat, kik e viszszaéléseket elkövették, vagy legalább a megyét, a hol azok elkövettetnek, azonnal kötelességemnek fogom érezni, a legszigorúbb vizsgálatot e tekintetben elrendelni. (Elénk helyeslés.) A mi az interpellatió második részét illeti: vajon van-e szándékom büntető-novellát tenni le a ház asztalára ? Erre azt felelem, hogy novellának fölfogásom szerint csak ott van helye, hol a létező codexen változtatni, javítani akarunk, azon országban azonban, hol eodex nincs, novellának nem lehet semmi értelme. (Elénk helyeslés.) Hogy azonban az ország e nagy hiányán segítve legyen, van szerencsém a t. háznak kijelenteni, hogy a jövő őszszel vagy télen a büntető-codexet a ház asztalára alkotmányos tárgyalás végett mindenesetre le fogom tenni. (Elénk éljenzés.) Deák Ferencz: Hogy addig is, mig a eodex elkészül, ily visszaéléseket megengedni^ nem lehet,, az kétséget sem szenved, s hiszem és reménylem, hogy az igazságügy-miniszter ur akkor, mikor ily visszaélés tudomására jut, hatalmának teljes szigorával fel fog ellene lépni. Ideiglenes törvényt pedig •— ne nevezzük novellának — azért nem tartok szükségesnek, mert őseink már 1790-ben gondoskodtak, hogy e tekintetben viszszaélések ne történjenek, mert azt mondja az akkori törvény, hogy „omne genus tortúráé" ki van zárva a vallatásnál; már pedig a bot és korbács kérdésen kívül tortura. És igy csak ama törvényt kell szigorúan megtartani, szigoruabban, mint meg lett tartva a múlt időkben; s igy uj törvény nem szükséges addig is, mig a codex részletesen rendeztetik. Én részemről megnyugszom abban, ha a miniszter ur az oly visszaéléseket, melyek értésére esnek, hatalmának — mint említem — teljes szigorával meg fogja torolni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Ha nyugateurópai szempontból vizsgálja a magyar hazafi I a hazai állapotokat, két dolog tűnik különösen | szemébe, a mi bánattal tölti el lelkét, mert két dolog az, a mely a müveit Európa szeme előtt mintegy folt gyanánt látszik a magyar égen : az egyik az, hogy a vallás szabadsága tökéletesen nincs még a hazában megállapítva, a másik pedig az, hogy az emberi méltóságot lealázó testi büntetések maiglan eltörülve nincsenek. Az igazságügy-minister úr azt méltóztatik Ígérni, hogy legfölebb jövő őszszel elő fogja terjeszteni a büntetőtörvénykönyvet. Nem kétlem, hogy azon büntető törvénykönyv végkép el fogja törölni a testi büntetéseket, de méltóztassanak meggondolni, t. uraim, hogy mig azon büntető-törvénykönyv a szokott tárgyaláson keresztül megy, mig szentesítést nyer, addig, meglehet, egy év fog eltelni, ez alatt pedig igen sok. testi bünte-