Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
28. országos ülés június 14. 1869. 461 az által, hogy ha két hétre is elhalasztatik az ujonczállitás, ezen két hét is nyeremény a munkaerőre nézve: beleegyezett abba, hogy az ujonczállitási határidő augusztus 15-ére halasztassék. Schvartz Gyula: A 4-ik §-ra egy igen rövid módosítványom van. E helyett: „az ujonczállitás a jelen évben kivételesen augusztus elsejétől szeptember végéig lesz foganatosítandó," igen óhajtanám, hogy ez tétessék: „az ujonczállitás a jelen évben október 15-ike és november 7-ike közt foganatosittassék." (Felkiáltás jobb felől: Nem lehet!) Indokolásul nem hozok fel egyebet, mint azt, hogy nem hiszem, hogy Magyarországon valaki tudna oly vidéket, hol a mezei munka •augusztus 15-ig be lenne végezve. Én nem szeretném , ha az ujonezozás a munkás kezeket visszatartaná, a munkától. Másfelől semmiféle veszély nem fenyeget, mert a trónbeszéd folytonosan békével kecsegtet; azért ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. (Felkiáltás jobb felől: Marad a szerkezet!) Kerkapoly Károly: A vóderőről szóló torvény azt rendeli, hogy az évenkint megszavazandó ujonezok behívása október elején történjék; ezzel összefüggésben van azon másik rendelete, hogy a kiszolgáltak elbocsátása 3 hónap múlva, vagyis december végével történjék. Az egyik határidő meg nem tartása, a másik határidőnek meg nem tarthatását vonja maga után, ha ugyan azt a hadsereg készentartásának szüksége kizárná. Miután a behívás határidejét a törvény egyszer mindenkorra megállapította: nem vártam volna azon indítványt, hogy ugy intézkedjünk, mint intézkedvén, e törvény megtarthatása lehetetlenné válnék; nem vártam volna épen azon oldalról, melyről a törvény megtartását annyiszor hangsúlyozták, oéha még ott is, a hol e hangsúlyozásnak szüksége épen nem forog fen. (Helyeslés jobb felől.) Majláth István jegyző (olvassa Schvartz Gyula módositványát): „E helyett: „Az ujonczállitás a jelen évDen kivételesen augusztus hó 1-től szeptember hó végéig lesz foganatosítandó," tétessék: „Az ujonczállitás a jelen évben október 15-től november végéig lesz foganatosítandó." Elnök: Az első kérdés tehát az: vajon a képviselőház elfogadja-e a 4. §-t a központi bizottság módosítása szerint % mefy így hangzik. Urházy György előadó (olvassa a központi bizottság módosítását.) Elnök: Azon tisztelt képviselő urak, kik a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 5. %-ot.) Urházy György előadó: A közp. bizottságnak az 5-ik §-ra nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja-e a ház az 5-ik §-ot ? (Elfogadjuk!) Az 5-ik § el van fogadva. Ennélfogva a részletes tárgyalás meglévén i haladva, végleges szavazás a szabályok értelme szerint, 24 óra közbejöttével történik. Ha méltóztatnak elfogadni, a szavazás holnap délután 1 órakor fog megtörténni, ez épen 24 óra. (Helyeslés.) Előre is bejelentem, hogy több képviselő kívánsága folytán név szerinti szavazás fog i történni. Következik a napirend másik tárgya. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 1868. Vll-ik törvényezikk bővítésére, illetőleg módosítására vonatkozó törvényjavaslatot 1 ). Kemény Gábor b. előadó: A központi bizottságnak ezen törvényjavaslatot illetőleg, átalános megjegyzése nincs, és azt a részletes vita alapjául a t. háznak elfogadás végett ajánlja. (Elfogadjuk!) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : T. ház! Midőn ezen törvényjavaslat és a központi bizottságnak arra tett észrevételei tárgyalás alá vétetnek : méltóztassanak megengedni, hogy röviden elmondjam azon indokokat, melyekből a kormány ezen törvényjavaslat előterjesztését szükségesnek vélte. (Halljuk!) Az 1867-ik XVI. törvényezikk 12-dik pontja következőkép szól: „Mind két törvényhozó testnek az arany érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni." Ámbár ugyan a jelen körülmények közt, midőn t. i. a forgalmi érték nem ezüst vagy arany értékből áll, hanem parancsolt értékkel ellátott államjegyekből: még idő előtti lenne a két törvényhozás elé egyetértő törvényjavaslatok terjesztése, az arany pénzérték behozataláról; azonban miután a tapasztalás a múlt évben azt bizonyította, (Halljuk!) hogy a magyar pénzverdékben az 1868. VII. törvényezikk értelmében vert aranyok átalánosan a forgalomban ritkán jelennek meg: ezélszerünek vélte a magyar minisztérium, ő felsége többi országai minisztériumával egyetértve előkészítve az arany pénzláb behozatalát, oly uj arany pénzek veretesét javaslatba hozni, melyek jelenleg a eontinensen átalános elfogadási értékkel bírnak, t. i. 4 frtosokat, me| lyek értéke 10 frank, és 8 frtosokat, melyek értéke 20 frank, és a melyek mind alakjokra, mind beltartalmokra nézve tökéletesen megegyeznek a Francziaországban, Olaszországban, Belgiumban és Svajczban vert hasonló aranyokkal. Ez volt az egyik indok, melynél fogva a minisztérium e törvényjavaslat előterjesztését már most tartotta szükségesnek. De szükséges volt még intézkedni az iránt ') Lásd az Irományok 18-dik számát.
