Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-28

462 28. országos ülés június 14. 1869. is, hogy az 1868. VII. t. ezikk értelmében megállapított köriratok ós jelvények az ujonan verendő pénzeknél az 1868-iki XXX-ik t. czikk 62 és 63-ik §§. értelme szerint módosíttassanak; végre szükséges volt intézkedni az iránt is, hogy miután a váltópénz forgalom nevezetes részét még a régi elnevezés szerinti ezüst 6 krajczárosok képezik: ezen pénzek lassankint a forgalomból kivonassanak és az 1868. VII. t. czikk által megállapított alakú 10 és 20 krajezáros pénzdarabokkal cseréltessenek fel. Ezek voltak leginkább az indokok, melyeknél fogva a minisztérium ezen törvényjavaslatot előterjesztette. Megjegyzem ezen alkalommal, hogy a múlt két év alatt a magyarországi pénzverdékben a következő mennyiségű pénzek verettek. (Halljuk!) A magyarországi két pénzverdében, Körmöczbányán és Gyulafehérvárott az 1867. és 1868. években összesen veretett aranypénz 1.001,788 darab, mi 4.655,166 frt. 70 krt. ér, tallér 854,288 darab, mi 1.281,342 frtot képvisel, egyforintos 1.708,771 db., 1.708,771 frt. értékkel, 20 kros váltópénz 4.263,403 db., mi 852,680 frt. és 60 kr., és 10 kros váltópénz 4.261,483 db., mi 426,148 frt. és 30 kr. értéket képvisel, 4 kros váltópénz 3.099,298 db., mi 123,971 frt. 92 krnak és 1 kros váltópénz 12.531,070 db., mi 125,310 frt. 70 kr. értéknek felel meg, hozzá számítva az 1869, év april végéig vert váltópénzt, tesz összesen 2.171,567 frt. 50 krt. Ugy hiszem, egy vagy legfölebb két hónap alatt a törvény által megállapított 3.300,000 frt. a két pénzverdében egészen el fog készülni s közforgalomba hozatni. Ezek azok, miket átalánosságban e törvényjavaslatról megemlíteni szükségesnek tartottam, fentartva magamnak, hogy a részletes tárgyalás alkalmával, ha szükséges vohia, egy vagy más tárgyat részletesebben indokoljam. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak az átalános tárgyalás alapjául elfogadni? {Elfogadjuk!) Akkor tessék a jegyző urnák felolvasni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Kemény Gábor b. előadó: A czimre nézve nincs észrevétele a központi bizottságnak. Elnök: Elfogadja-e a ház? (Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. %-át.) Kemény Gábor h. előadó: A központi bizottságnak az első szakaszra sincs észrevétele. Elnök: Elfogadja-e a ház az 1. §-t. {Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző {olvassa a 2-ik %-t.) Kemény Gábor b. előadó: Ezeu szakaszt illetőleg megjegyzése van a központi bizottságnak és ez vonatkozik a köriratra mi a pénzen lesz. Az 1867-ik évi VII. t. ez. 2-ik §-ban megvan határozva az arany köirata és abban nincs benne az I. és K., a központi bizottság sem tartja szükségesnek ezt bele tenni. (Helyeslés.) Azon felül az 1867. XXX. t. ez. 62. ós 64-ik szakaszaiban megállapíttatik, hogy Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok megnevezése is előforduljon a pénzeken. Miután azonban ezen czinieket együtt összevéve, nem lehet egy pénzre leirni, most csak azon kezdő betűket kellene kiírni, melyek ezen szavakat jeleznék: melynélfogva a „Ferencz József'' ki lenne irva és azután ezen betűk: „A. Cs. M. H. S. D." ap. kir. ennélfogva a 2-ik szakasz bekezdése a következő lenne: „Ferencz József A. Cs. M. H. S. D.

c ap. kir. azaz: „Ferencz József ausztr. császár, Magyarország, Horvát-, Sziavon- és Dalmátország apostoli királya;" a hátlapon lenne Magyarország czimere, egyesítve Horvát-, Slavon- és Dalmátország, valamint Erdély czimereivel, ezen körirattal: „Magyar királyság;" a czimer baloldalán 4 frt., jobb oldalára 10 franc, alul pedig az évszám. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Engedelmet kérek arra, hogy elmondhassam azon indokokat, melyeknél fogva az általam beterjesztett törvényjavaslatban más körirat hozatot javaslatba, mint melyet a központi bizottság véleményez. Javaslatom szerint az egyik oldalra jönne: „Ferencz Józsefi, k. cs. apostoli király;" a másik lapra: „Magyar királyság." A czél, melyet e 10 és 20 francos aranyok verésénél elérni kívánunk, mindenek felett az, hogy a magj^ar pénzverdékben a törvényhozás határozata folytán verendő pénzek átalános , forgalommal bírjanak az összes pénzvilágban. A feladat tehát az volt, hogy nem csak belső tartalmokra, hanem külalakjukra is a forgalomban levő 10 és 20 francosokkal megegyezzenek: már pedig méltóztassanak felvenni, hogy mind a 10, mind a 20 francosokon Francziaországban a pénz egyik lapján nem áll más, mint „Napóleon III. impereur," a másiklapon: „Empire franeais;" az olasz 10 és 20 francosok egyik lapján: „Vittore Emmanuele re," a másikon pedig : „Begno d' Itália"; a belga francokon: „Leopold roi", és „Royaume belge". Tehát mindenütt röviden elnevezése az államnak és nem az egész czim, az, az, mint a törvény mondja, nem a királyi ezim, hanem az van megnevezve, ki vereti a nemzet nevében: császár-e vagy király. E szempontból indulva ki tehát, hogy minél inkább hasonlítsanak külalakjukra nézve is az átalános európai forgalomban levő hasonnemü pénzekhez a mi pénzeink, hozta javaslatba a minisztérium e köriratokat.