Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-28

460 23. országos ülés június 14. 1869. a XL-ik törvényt ugy kell értelmezni, a mint a XXVII. törvény értelmezi. De igen különös eset az, hogy a XXVII. törvény augusztus 20-án szentesittetett, a XL-ik deczember, nem emlékszem hányadik napján, s igy az előbb magyar áztatott, a képviselő ur szerint, mint ínegalkottatott. (Derültség.) Azonban ha már most veszszük mégis, hogy mit mond ama két törvény, akkor is a t. államtitkár urnák egyátalában nincs igaza. Mert mit mond ki a XXVII. t. ez.? Ez kimondja azt, hogy azok is, kik akkor sorshúzás alá estek, a megállapítandó védrendszer jótéteményeiben és terheiben részesittetnek. Most hogyan magyarázza ezt a XL-dik t. ez. % mert nem a XXVII-ik magyarázza aXL-diket, szerintem, hanem a később hozott az előbb hozottat. (Derültség a hal oldalon.) Ez azt mondja, hogy három korosztály állíttatik sorozás alá, és a kik a rendes hadseregbe és póttartalékba be nem hozattak, azok még kötelesek a honvédségben is szolgálni. Tehát midőn a XXVH-ik t. ez. azt mondja, hogy ugyanazon kötelezettség háramlik azokra, kik a XXVII-ik t. ez. szerint sorozás alatt állottak és azokra, kik a XL-dik t. ez. szerint sorozás alá állitandók: nem mondhatja, hogy azok még egyszer a sorezredekbe sorozás alá kerüljenek, hanem mondja, hogy azokkal ugyanaz történik, a mi történik a XL-ik t. ez. szerint az utolsó három korosztálylyal, azaz: hogy a honvédségbe sorozandók Ez a törvénynek szerintem kétségbe nem vonható tiszta értelmezése. (Elénk helyeslés bal felől.) Azonban, midőn ezt mondom, én sem szándékozom — egyetértve ebben Simonyi t. barátommal — kérni, hogy méltóztassanak ezen §-ot megváltoztatni: mert ugy látszik, a törvények megalkotásában önök (a jobb oldal felé mutatvaj igen erősek, de megtartásukban igen gyengék. Hanem szavazzunk! (Helyeslés hal felől.) Ivánka Imre: T. ház! Mindig igy jár az ember, hogy ha maga magát arra kárhoztatja, hogy tojás tánezot kell járnia. (Derültség.) Ha méltóztattak volna megtartani azon törvény szavait, melyre — mint alaptörvényre — hivatkoznak önök mindig, t. i. az 1867. Xll-ik t. czikk 12. §-nak szavait, és ezen törvényjavaslat ezimeül annak bevezető két sorát tették volna, akkor mindezen nehézség önként elenyésznék, mert akkor ezen törvényjavaslat ezime ugy hangzanék hogy: „a magyar hadsereg kiegészítésére megajánlandó ujonczokról." Ez felel meg az 1867. XII. t. ez. 12-ik szakasza első két sorának. ^Helyeslés hal felől.) Ha ezt méltóztattak volna e törvény ezimeül tenni, ez lett volna megfelelő a fenállott ténynek , mert a magyar hadseregnek kiegészítő része, a honvédség épen ugy, mint a sorkatonaság, és nem csak a sorkatonaság részére állittatnak ujonezok, hanem a honvédség részére is. Ekkor igen egyszerűen, és mégis az 1868. XL. törvénynek megfelelő lett volna azt mondani, hogy az 1849. 48. 47-diki korosztályok a hadsereg és honvédség részére, a többi pedig kizárólag a honvédség részére állitand ujonazokat. Ez lett volna a correct eljárás, és most nem volnának ezen dilemmában. (Helyeslés. Szavazzunk! lal felől.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök t T. ház! Arra vagyok bátor egy rövid észrevételt tenni, a mit az előttem szóló t. képviselő ur épen most mondott, t. i. hogy szükséges lett volna kimondani, hogy a kik ezen törvény értelme szerint nem sorozandók a hadseregbe, a honvédségbe lépnek. De ezt nem szükséges kimondani, ez ugy is értetik mindenkor ós minden esetben; és egyátalában nem áll az, mintha öt korosztály fölvétele által megfosztatnék a honvédség azoktól, a kik a törvén}'' értelmében oda tartoznak. Mindazok — a mint Kerkapoly barátom kijelentette — kik a megajánlott számon felül a törvény értelmében hadkötelesek, egyátalában azok mind a honvédségbe soroztainak. Tehát ez egyátalában nem tárgya a kérdésnek, és ezt külön kimondani nem szükséges. (Helyeslés jobbról. Felkiáltások; Szavazzunk!) Elnök: A kérdés az lesz: elfogadja-e a képviselőház a harmadik szakasz szerkezetét, mely igy hangzik: Bujanovics Sándor jegyző (olvassa <x 3-ik szakaszt.) Elnök : A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a 4. §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 4. %-t.) Urházy György előadó: A véderőről szóló törvény 31. §-a szerint „a rendes ujonezállitás a sorezredbe, haditengerészetbe és honvédségbe minden évben január 15-ike és marezius 15-ike közötti időszakban történik meg. A tettleges szolgálat ideje ugyanazon év október hó 1-én veszi kezdetét." E szerint, t. ház, az ujonezozásnak, hogy ha az országgyűlés össze lett volna gyűlve, mindenesetre a jelen év január és marczius 15-ke közötti időben kellett volna történni. Xem levén azonban akkor országgyűlés együtt, a kormány kénytelen volt azt további időre halasztani, hacsak meg nem akarta sérteni az 1867: XII. törvényezikkelyt, á mely az ujonczmegajánlás jogát az országgyűlésnek tartja fön. A központi * bizottság ennélfogva elfogadván a törvényjavaslatban megállapított időt, tekintetbe véve mindazáltal a sürgős munka idejét, a kormány, illetőleg a honvédelmi minisztérium részéről nyert felvilágosítás folytán beleegyezett abba, hogy az ujonczállitási határidő elhalasztassék augusztus l-éről. Azt hivén, hogy