Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-27
27. országos illés maradjanak, hanem mivel óhajtom, hogy azok másokkal váltassanak fel: azért a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) < Irányi Dániel: T. ház! Nem emeltem volna szót azok után, miket t. barátaim elmondottak, ha Tisza Kálmán t. barátom feszólalása nem kényszerítene, hogy én is elmondjam nézetemet. 0 t. i. avval látszik vádolni minket, a kik ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadni nem akarjuk, mintha mi a hazát védtelenül hagyni szándékoznánk. Hogy mi, ha kel), a hazát megvédeni készek vagyunk, azt ugyhiszem, megmutattuk a múltban (Mozgás a jobb felől) és ha kell, mit Isten ne adjon, meg fogjuk mutatni a jövendőben is. (Felkiáltások a szélső bal oldalon: Jobban, mint talán a túlsó oldalon!) Terjeszszen elő a kormány oly törvényjavaslatot a haza védelmére, mely a mi, a nemzet várakozásának megfelel és arról meg lehet győződve Tisza Kálmán t. képviselőtársam, s meglehet győződve az egész ház, hogy mi arra két kézzel fogunk szavazni, (Derültség) hogy azt örömmel fogjuk elfogadni. Ugyanezt az észrevételt teszem t. barátom Ivánka Imre úrnak, ki úgy látszik reám czélzott, midőn azt monda, hogy mi, a helyett, hogy a honvéd sereg szaporodását, gyarapodását előmozditanók, ellene gyanút költeni meg nem szűnünk. (Jobb Jelöl: Igaz! BalfelŐl: Halljuk! halljuk!) Ha azon honvédség valóban nemzeti honvédség lenne: (Zaj. Elnök csenget) méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy mi, valamint az állandó sereget, ha nemzeti, ugy ezen honvédséget is örömmel fölkarolnék. Különben én azt hiszem, t. ház, hogy azáltal, ha valamely törvényjavaslatot a részletes vita alapjára venni nem akarunk, az által egyátalán fogva nincs az kimondva, hogy azon törvényjavaslatot, ha más formában adatik elő , mellőzni akarjuk. Azonkívül arra figyelmeztetem a t. házat, hogy van alkalma, van joga a háznak kimondani, hogy valami törvényjavaslatot nem akar elfogadni épen azért, hogy a kormányt kényszerítse, hogy olyan politikát kövessen, a minőt a ház többsége kivan, minőt azon párt kivan, a melyhez én magamat szerényen számítom. Előfordul igen gyakran t. ház, hogy valamely parlamentben meg akarják tagadni a kormánytól, a költséget és akkor azon párt, mely ezen szándékkal van, ellene szavaz a költségvetésnek, a költségvetés részletes vita alá vétetésének, hogy a kormányt más útra térítse: hogy a kormányt eltérni kényszerítse az eddig követett politikai tértől. En annálfogva azt gondolom, eléggé indojunius 12. 1869. ne kolva van a mi fellépésünk és magunktartása, midőn kijelentjük, hogy ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el nem fogadjuk. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Jámbor Pál jegyző: Tisza Kálmán képviselő ur személyes kérdésben kíván szólani. Tisza Kálmán: T. ház! (Zaj, Halljuk!) Á házszabályok 128. §-a értelmében akarok egy pár szót mondani. Szorítkozni fogok egyedül arra, a mire azon szakasz értelmében jogom van, azaz, félremagyarázott szavaim helyreigazítására. Többen, de különösen Rákóczy János képviselő úr, jónak látta azt állítani: először, hogy én azt mondtam, hogy ezen törvényjavaslatot ugy a mint van elfogadom és hogy én ez által a hazát biztosítottnak tekintem. Sem egyiket, sem másikat nem mondtam, hanem mondottam először, hogy elfogadom a részletes vitatás alapjául, mert ezáltal csak azon elvet mondottam ki, hogy a haza biztosításáról, védelméről gondoskodni akarok. Mondottam továbbá, hogy az, vajon elfogom-e az egészet fogadni a végleges szavazás alkalmával, attól függ, hogy ezen törvény meg fog-e felelni az 1867: XH-ik és az 1868: XL-ik törv. czikkek igényeinek: mert ha azoknak megfelel, miután azok törvények, kötelesnek érzem magamat elfogadni: (Átalános helyeslés) ha nem felel meg azoknak, épen azért, mert én a törvényeket tiszteletben akarom tartani, kötelességemnek fogom tartani ellene szavazni. Ezt, és nem többet mondottam, és szemben azon insinuatióval, mintha én azok által akarnám a hazát megmenteni, miket ő fölhozott, hogy a törvény német generálisok alá akarja adni a magyar ujonezokat stb., hivatkozom arra, hogy Clementis t. barátom előadásáról helyeslőleg szólottam, és mondottam, hogy reményiem: együtt és nem siker nélkül fogunk egykor azon elvekért, miket elősorolt, küzdeni. (Elénk helyeslés.) Ivánka Imre: En is személyes kérdésben kérek szót. Előttem szólott t. képviselő úr Irányi Dániel azt mondotta volt, hogy ő akkor fogja a honvédséget pártolni, ha az nemzeti lesz. Ez ellenében szorítkozom csak a honvédelmi törvény néhány szakaszának fölolvasására. (Halljuk!) A 16. §. egyik része így szól: „minden honvédtisztnek a magyar korona országain belül állampolgári joggal kell birnia, vagy meg kell azt szereznie." A 18. §. egyik része pedig igy szól: „a honvédség vezénynyelve a magyar; zászlója, ő felsége nevének jelvényei mellett, az ország színeit és a magyar állam czimerét viseli.* Végre a 28. §. egyik része azt mondja, hogy „ő felsége a honvéd törzstiszteket a honvédelmi miniszter meghallgatása után közvetlenül, a többi tiszteket ellenben, béke idején a honvédelmi miniszter, háború idején pedig a parancsnokló főve-