Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-26
26. országos ülés június 11. 1869. 415 Királyföldön." Ezen miniszteri rendelet két szakaszt tartalmaz: az első a királyföldi képviselő testületekről szól, és azok szervezését és választását, ugy a községek és a székek valamint az összes minisztérium számára szabályozza: a másik szakasz a tisztviselők választása fölött rendelkezik. Ezen miniszteri rendelet a Királyföldön egy provisoriumot alkot, mely azon terület lakóinál nem megelégedésre talált, sőt igen mély aggodalmakat gerjesztett, valamint ezt az eddigi, a magyar minisztériumhoz is felterjesztett nyilatkozatok bebizonyítják. Ezen nyilatkozatok valóban nem annak tulajdonithatók, hogy az ottani lakosok a mostani állapot fentartásához talán makacsul ragaszkodnának, hanem egyedül a miniszteri rendelet keletkezeti módjának és tartalmának. A Királyföldön ma alig létezik egy értelmes ember, ki el nem ismerné a mostani már elavult korból származott állapot hiányait és azt kor- és ezélszerübb intézményekkel pótolni nem kívánná. A mostani képviselő testületek törekvése már harmincz év óta folytonosan oda megy: a Királyföldön korszerűbb intézményeket, ezélszerübb szervezést létrehozni, de fájdalom a beállott idők viszontagsága eddigelé minden ilynemű törekvést gátolt, ugy 1848 előtt, valamint azután is. Nem kívánom 30 éves ilynemű törekvések elősorolásával a t. házat fárasztani, esak azon mtinieipiumnak utolsó ilyféle lépését kénytelen vagyok röviden emlegetni. A múlt év végén a szász nemzeti egyetem törvényes jogosultságánál fogva saját kezdeményéből készített egy szabályt a királyföldi képviselő tesztületek szervezése és választása felett. Ezen szabály azonban a tisztviselők választására és szervezésére ki nem terjeszkedett, mert épen szükségesnek tartották, az országgyűlés határozatait, az átalános igazságkiszolgáltatás és közigazgatás korszerű rendezését bevárni, s ezt annál is inkább, miután a szász törvényhatóságoknál a mostani szervezetők minden hiánya mellett ugy az igazság kiszolgáltatás, valamint a közigazgatás, legalább nem kevésbé rendesen és megelégedőleg kezeltetik, valamint Magyarországnak bármely más területén. Meg vagyok győződve, hogy ezen állításomat az illető igen t. miniszter urak is igaznak fogják elismerni. Ezen egyetemi szabály a törvény értelmében a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett terjesztetett föl; de sem megerősítést nem nyert, sem netaláni akadályok miatt módosítására vissza nem utasíttatott: fölötte a minisztériumtól semminemű válasz meg nem jelent, de igenis megjelent majd három hónap letelte után — az illetők nagy meglepetésére — a fenérintett miniszteri rendelet, mely a fölterjesztett szabályt egy szóval sem érinti, attól nem esak a leglényegesebb pontokban tökéletesen eltér, sőt még egy egészen uj czikkelyt tartalmaz a tisztviselők uj és mikénti választásáról. Szabad legyen nekem ezen miniszteri rendelet tartalmából esak egy-két példát fölhozni. (Zaj! Nem ide tartozik!) Elnök (csenget): Akár interpellatiót, akár indítványt méltóztatik beadni, bátor vagyok figyelmeztetni képviselő urat a házszabályok 103. §-ra, mely nem engedi érdemleges tárgyalását, hanem csak rövid indokolását az interpellationak, illetőleg indítványnak. Kapp Gusztáv: Igen röviden el fogom végezni. (Idézeteket olvas az 1868.XL1II. t. czikkből s az ennek alapján kibocsátott miniszteri rendeletből. Nagy zaj. Felkiáltások: Az interpellatiót!) Ezen tényállás alapján bátor vagyok a következő interpellatiót a belügyminiszter úrhoz intézni s azt a t. ház asztalára letenni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Kapp Gusztáv interjoellátwját): „Folyó év márczius 28-án megjelent a „Budapesti Közlöny" hivatalos részében egy belügyminiszteri rendelet, mely hivatkozva az 1868. XLIII. t. ezikk 10. §-ára, a képviselői testületek, valamint a széki, vidéki és községi tisztviselők választását a Királyföldön ideiglenesen szabályozza. Ezen rendelet a királyföld lakóinál többféle aggodalmakat gerjesztett, mivel a szász nemzeti egyetem által a múlt év végén felterjesztett szabály megerősítése helyett, az érintett miniszteri rendelet megjelent, mely a hivatkozott XLIII. t. czikk 10. §-nak meg nem felelőleg kibocsáttatott az illetők kihallgatásának tökéletes mellőzésével; mely a Királyföld belkormányzati jogait sérti, és a szabadelvüség és alkotmányosság igényeit vajmi kevés tekintetbe veszi. Miután több szász törvényhatóság már ilyen értelemben nyilatkozott és nyilatkozataikat a tisztelt belügyminisztériumhoz föl is terjesztették : bátor vagyok a következő interpellatiót a tisztelt belügyminiszter úrhoz intézni: „1. Minemű akadályok léteztek, hogy a szász nemzeti egyetem által, törvényes jogosultságánál fogva készített és jóváhagyás végett a tiszteit minisztériumhoz fölterjesztett szabály a király földi képviselő testületek szervezése és választása fölött a tisztelt miniszter ur által meg nem erősíttethetett, vagy legalább módosítás végett vissza nem küldetett? „2. Mily körülmények indították a tisztelt belügyminiszter urat arra, hogy az illetők hihallgatását mellőzve, az érintett ideiglenes szabályzatot kibocsátani méltóztatott, mely szabályzat az egyetemi szabálynak leglényegesebb pontjaitól annyira eltér, a tisztviselők uj választását bizonyára nem a hivatalkodás előnyére, oly módon elrendeli, és a választási jogot a legkorlát-