Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-26
414 26. országos ülés június 11. 1869. is egy termékeny és iparvállalatokban gazdag vidéknek, t. i. az Érsekújvártól Eyitrán, Zsámbokréten át Privigyeig nyúló Nyitra völgyének ; és igy a már a vidéken létező, e hazában tán legnagyobb ezukor-gyárak, továbbá répaszesz, posztó, hajlított fabútor, bőr, papír, és egyéb gyárak, gőz- és műmalmok, szesz- és serfőzdék, üveghuták, kimerithetlen elsőminőségü kőszénbánj r ák, fa, iparezikkek és terrnénykereskedés lendületének, nem különben oly vállalatok létesithetésének eszközéül szolgálna; továbbá tekintettel arra, hogy hadászati szempontból is szükséges, söt nagy fontosságú; minthogy e vasút Komárom, Olmütz, Krakkó erődéit háromszögben összekötné; nemkülönben tekintettel arra, hogy ezen vonalnak fontosságát maga a t. minisztérium is kiemelé, mert az országos érdekű vasúti hálózatok közé sorolta; és miután mindezeknek máris tekintetbe vételével, e vasútvonal kiépittetésének sürgőssége a fen* emiitett határozat által is igazoltatók: tisztelettel felkérem a közmunka- és közlekedési miniszter urat, méltóztatnék arról felvilágosi tani, hogy e vasút tárgyában: „ 1 -szőr: mennyire tétettek meg az intézkedések a folytatandó tárgyalásokra nézve, és ezen tárgyalások folytattatnak-e még, vagy már befejeztettek, ez esetben köttettek-e már szerződések, vagy nem ? és ha köttettek, kivel ? és „2-or mikor szándékozik a t. miniszter ur ezen szerződéseket elintézés végett a háznak bemutatni ? végre „3-or szándékozik-e a t. miniszter ur csak ugyan e vonalat ugy és azon irányban, mikép ez mostanig jelezve van: t. i. Érsekújvár, Nyitra, Tapolesány, Baán, Trenesin, Vlára völgyön át Morvaországgal Hradisnál, és esetleg NyítraZsámbokréttől kiágazva Privigyén át Szucsányig és ez által közvetve Oderberggel összekötve vagy pedig más irányban kiépíttetni? 8 Elnök: Közöltetni fog a közlekedési minisztériummal. Táncsics Mihályi T. ház! Legközelebb a fiumei vasút levén napi renden, mely gondolom 15 tagból álló bizottsághoz utasíttatott, mikor a tárgy szőnyegen volt, a közlekedési minisztérium részéről Hollán államtitkár ezt emiitette: „uj terv szerint" — nem vettem ki, hogy uj terv szerint már épittetik-e vagy csak javaltatik. Kérdem tehát a t. minisztériumot, miben áll ezen uj rendszer? Ha egyszerűen erre megfelelni nem lehetne, én kész vagyok e kérdést utóbb intézni a tisztelt minisztériumhoz, de addig bátor vagyok a magam részéről egy uj rendszert, vagy ha ugy tetszik, csak tervet előterjeszteni a tisztelt ház engedelmével. Alig van Magyarországon nagyobb fontosságú kérdés, mint a fiumei vasút kérdés. Eégen vajúdik ez már, 1845 óta pengetik a fiumei vasutat. Tervemet nem formulázva, mert írni nem birok, hanem élő szóval a lehető legrövidebben fogom előadni. (Felkiáltások jobbról: Mi ez, interpelatio vagy indítvány ?) Két részből áll: az egyik interpellatio . . . (Felkiáltások jobb felöl: Napi rend! Bal felől: Halljuk! halljuk!) Ha a t. ház nem tartja ezt az interpellatiohoz tartozónak, elállók a szótól. (Halljuk!) Tervem, illetőleg javaslatom, mint előbb mondám, igen kevésből áll: Határozza el az országgyűlés, hogy a Károlyváros és Fiume közti vasutat maga az állam fogja építeni; (Zaj és derültség a jobb oldalon!) másodszor: határozza el a képviselőház, hogy ne az eddigi rendszer, hanem uj rendszer szerint építtessék, (Derültség!) mely t. i. az országnak hatalmát, nagyságát és dicsőségét fogná eredményezni. A sok kanyarodás, alagutozás, a sok áthidalás és egyéb akadályok helyett rendelje el az országgyűlés, hogy vágassanak át azon hegyek, melyeknek tövén, majd a vasút épitetni fog. Ezzel, t. ház, nagy czélt fog elérni az ország. Mert a ki Fiumét ismeri, tudja, hogy az csak keskeny szalagként nyúlik el a hegyek tövében. A mostani Fiuméből nem leend soha nagyobbszerü kikötő, a milyen Magyarországot, illetőleg a magyar államot megilleti. Az ekként javasoltam terv szerint Fiumét nagyobbítani lehetne és kellene is. Azon anyagot, mely az átvágandó hegyekből kikerül, a fa, kő és földanyagot a tengernek beljebb szorítására lehetne fordítani. (Derültség! Felkiáltások: Napirend!) Elnök: A t. képviselő urnák vagy kérvényt, vagy interpellatiót van joga e perczben előterjeszteni. Méltóztassék tehát magát ahhoz tartani, mert a tárgy discussiojának jelenleg helye és ideje nincs. Ha valami indítványt, vagy interpellatiót szándékoznék beadni, méltóztassék azt előterjeszteni. (Helyeslés.) Táncsics Mihály: Az interpellatiót megtettem: abból áll, szíveskedjék a minisztérium azon kérdésre felelni: miből áll azon uj rendszer, mely a fiumei vasútnál fog alkalmaztatni? (Derültség.) Elnök: Tehát a kérdés az illető minisztériummal közöltetni fog. Kapp Gusztáv: T. ház! Bátor vagyok egy interpellatiót a belügyminiszter ur ő nagyméltóságához intézni s azt a t. h. kegyes türelmével röviden kifejteni. F. é. márczius 28-án megjelent a Buda-Pesti Közlöny hivatalos részében egy miniszteri rendelet, melynek czime: „ a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályazásáról szóló 1868. XLHI. t. ezikk 10. §-a értelmében a m. kir. belügyminiszter által kibocsátott ideiglenes szabályzat a képviselő testületek, valamint a széki, vidéki és községi tisztviselők választására nézve a
