Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-25
400 25. országos ülés június 8. 1869. Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: A tisztelt előttem szóló képviselő ur nem méltóztatott engem a bizottságra vonatkozólag jól érteni: mert én nem ezen tárgyra vonatkozva kértem a vasúti bizottságnak megválasztását : hasonló hatáskörrel kívántam azt életbe léptetni, mint a hogy az a múlt országgyűlésen volt, t. i. egy állandó vasúti bizottság kiküldését. Simonyi Lajos b.: Ez ellen nincs kifogásom. Gubody Sándor: T. képviselőház! Valóban igen sajnosán hatott reám a t. közlekedési miniszter urnák a fiumei vasút kiépítési tárgyában ujolag adott felelete. (Zaj. Fölkiáltások: Helyre! Helyre!) Nagyon csodálkozom, t. ház! midőn látom, hogy hazánk legfontosabb érdekeire és első életkérdéseire vonatkozó vitatkozásoknál ily közömbösség uralkodik, hogy a háznak egy bizonyos része nem is akar beszédemre hallgatni. (Helyeslés a bal oldalon. Felkiáltások: Ez csakugyan szomorú ) Ismételve mondom sajnosán hatott reám, hogy . . . (Nagy zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Felkiáltások: Méltóztassék a beszélgető urakat név szerint is felszólítani, hogy helyeiket elfoglalják !) Gubody Sándor: Mondom, már harmadszor, sajnosán hatott rám az igen t. közlekedési miniszter urnák a fiumei vasút kiépítésére vonatkozó ismételt eltérő és elodázó felelete. Ha képes volnék magammal elhitetni, hogy annak kiépítését technikai nehézségek akadályoztatják, a melyeknek elhárítására és legyőzésére évekig tartó, beható tanulmányozás kívántatik, vagy pedig a minisztériumnál alkalmazott szakértőink magukat nem tudnák tájékozni arra nézve, hogy mikép építsék a vasutat és hogy micsoda rendszert használjanak, ha csak idegen, ily hegyes vidékeken készült vonalakat és az ott alkalmazott rendszereket meg nem vizsgálván, magoknak személyes meggyőződést és kellő ismeretséget a fölött nem szereznek: mondom, ha mindezt föltehetném, akkor magam is megnyugodnám. De, uraim, itt az ideje, hogy egyszer tisztába jöjjünk a kérdés iránt. A mint én látom, itt a halasztásoknak oka korántsem rejlik a technikai akadályokban, korántsem a kellő ismeretek hiányában, és korántsem egyedül a déli vasúti társulat érdekében, mely, hogy egyik faetor, arra nézve nagyon helyeslem az észrevételét t. Vukovics Sebő barátomnak: nem itt keresendő a húzás halasztás oka; hanem az osztrák birodalom egységes kereskedelmi politikája eszméjében. Mert én ugy látom, hogy a mi államférfiaink, már azon időben, midőn a közös ügyek feletti kiegyezés tárgyaltatott, Magyarország gyöngyét, koronáját, fiumei kereskedését már előre oda vetették táplálékul a triesti LJyod kereskedésének, és az egységes ausztriai kereskedelmi politikának. (Felkiáltások. hal felül: Ugy van! Sajnos, igaz!) Azon kérdés tehát, lesz e Magyarországnak és Fiúménak tengeri kereskedése, vagy kiépül-e ezen fiumei vasút ugy, hogy hasznos legyen? egy más kérdésnek eldöntésétől függ. Ezen kérdés pedig nem egyéb, mint az, hogy: Fiume mint Magyarország kiegészítő része, visszakebleztetik-e Magyarországba? és minő módon? Itt rejlik a baj, t, ház! hogy . ezen visszakeblezést húzzák, halasztják. Valósággal, ha figyelemmel visszaemlékezünk e tekintetben hozott törvényeinkre és a minisztériumnak erre vonatkozólag tett többszöri kijelentésére, ígéreteire s magának a Deákpárt érdemes és t. vezérének többszöri nyilatkozatára : akkor ezen kérdést feltenni is, tán gj r engédtelenség lenne. De miután tudjuk, vagy is inkább combinálhatjuk azokat, mik a minisztérium részéről az utóbbi 4 év alatt történtek, és nem történtek; és miután másfelől combi náljuk azokat az osztrák minisztérium és az osztrák reichsrathnak határozataival és intézkedéseivel; és miután tudjuk, hogy ezen kérdés eldöntésére nézve magából Fiúméból azon pártnak tanácsát kérek ki, melyet pártiának összeköttetései, hajlamai s személyes érdekei Ausztriához kötnek, azoknak tanácsát pedig nem csak nem kérik, hanem visszavetik, kiknek, habár önérdekök is követeli, hogy Fiume mint lakóhelyűknek főpontja tengeri kereskedelmi helylyé emeltessék, de kik különben is már annyi jelét adták e hazához való ragaszkodásuknak, ezek tanácsa nem csak visszavettetik, de sőt ezek üldöztetnek is, mint ez kitűnt azon választásból, mely Ciotta képviselő által hozatott létre, kinek múltja bizonyíték arra, hogy osztrák szolgálatban áll, oly visszaélések segedelmével, melyek valóban törvénytelenek voltak: (Felkiáltás a szélső bal felől: Ugy van!) valódi iróniája ez a fiumei érdekek képviselésének és valóságos megboszulása a hazafiúi érzelmeknek. (Felkiáltás jobb felől: A dologra! A dologra!) Bocsánatot kérek, ez nagyon is a dologra tortozik. (Felkiáltások a bal oldalon: Ugy van!) Én nem akarok szakértő fejtegetésekbe és vitatkozásokba bocsátkozni, mert ez nem lenne helyén ; csak annyit mondok, hogy, ha az Allegani hegyeken, a Mont-Cenisen és a Sz. Gotthardon és Simplon hegyeken lehetett, még pedig kevesebb idő alatt vasutat építeni, illetőleg az előmunkálatokat elkészíteni: nézetem szerint el lehet azt utóvégre nálunk is eszközölni. Nem kérdem én: vajon a Feli-, vagy Lamayrac-, vagy más rendszer alkalmazásával történhetik-e a Mont-Cenisen a legczélszerűbben a kiépítés, ámbár a Fell-rendszerre nézve is meg kell jegyeznem azt, hogy ha ezen rendszert a Mont-Cenisen nem is lehetett siker-
