Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

400 25. országos ülés június 8. 1869. Mikó Imre gr. közlekedési mi­niszter: A tisztelt előttem szóló képviselő ur nem méltóztatott engem a bizottságra vonatko­zólag jól érteni: mert én nem ezen tárgyra vo­natkozva kértem a vasúti bizottságnak megválasz­tását : hasonló hatáskörrel kívántam azt életbe léptetni, mint a hogy az a múlt országgyűlésen volt, t. i. egy állandó vasúti bizottság kiküldését. Simonyi Lajos b.: Ez ellen nincs ki­fogásom. Gubody Sándor: T. képviselőház! Va­lóban igen sajnosán hatott reám a t. közleke­dési miniszter urnák a fiumei vasút kiépítési tár­gyában ujolag adott felelete. (Zaj. Fölkiáltások: Helyre! Helyre!) Nagyon csodálkozom, t. ház! midőn látom, hogy hazánk legfontosabb érdekeire és első életkérdéseire vonatkozó vitatkozásoknál ily közömbösség uralkodik, hogy a háznak egy bizonyos része nem is akar beszédemre hallgatni. (Helyeslés a bal oldalon. Felkiáltások: Ez csak­ugyan szomorú ) Ismételve mondom sajnosán ha­tott reám, hogy . . . (Nagy zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Felkiáltások: Méltóztassék a beszélgető urakat név szerint is felszólítani, hogy helyeiket elfog­lalják !) Gubody Sándor: Mondom, már har­madszor, sajnosán hatott rám az igen t. közle­kedési miniszter urnák a fiumei vasút kiépítésére vonatkozó ismételt eltérő és elodázó felelete. Ha képes volnék magammal elhitetni, hogy annak kiépítését technikai nehézségek akadályoztatják, a melyeknek elhárítására és legyőzésére évekig tartó, beható tanulmányozás kívántatik, vagy pedig a minisztériumnál alkalmazott szakértőink magukat nem tudnák tájékozni arra nézve, hogy mikép építsék a vasutat és hogy micsoda rend­szert használjanak, ha csak idegen, ily hegyes vi­dékeken készült vonalakat és az ott alkalmazott rendszereket meg nem vizsgálván, magoknak sze­mélyes meggyőződést és kellő ismeretséget a fölött nem szereznek: mondom, ha mindezt föl­tehetném, akkor magam is megnyugodnám. De, uraim, itt az ideje, hogy egyszer tisztába jöjjünk a kérdés iránt. A mint én látom, itt a halasz­tásoknak oka korántsem rejlik a technikai akadá­lyokban, korántsem a kellő ismeretek hiányában, és korántsem egyedül a déli vasúti társulat ér­dekében, mely, hogy egyik faetor, arra nézve na­gyon helyeslem az észrevételét t. Vukovics Sebő barátomnak: nem itt keresendő a húzás halasztás oka; hanem az osztrák birodalom egységes ke­reskedelmi politikája eszméjében. Mert én ugy látom, hogy a mi államférfiaink, már azon idő­ben, midőn a közös ügyek feletti kiegyezés tárgyal­tatott, Magyarország gyöngyét, koronáját, fiumei kereskedését már előre oda vetették táplálékul a triesti LJyod kereskedésének, és az egységes ausz­triai kereskedelmi politikának. (Felkiáltások. hal felül: Ugy van! Sajnos, igaz!) Azon kérdés tehát, lesz e Magyarországnak és Fiúménak tengeri kereskedése, vagy kiépül-e ezen fiumei vasút ugy, hogy hasznos legyen? egy más kérdésnek eldöntésétől függ. Ezen kérdés pedig nem egyéb, mint az, hogy: Fiume mint Magyarország kiegészítő része, visszakebleztetik-e Magyarországba? és minő módon? Itt rejlik a baj, t, ház! hogy . ezen visszakeblezést húzzák, halasztják. Valósággal, ha figyelemmel visszaem­lékezünk e tekintetben hozott törvényeinkre és a minisztériumnak erre vonatkozólag tett több­szöri kijelentésére, ígéreteire s magának a Deák­párt érdemes és t. vezérének többszöri nyilatko­zatára : akkor ezen kérdést feltenni is, tán gj r en­gédtelenség lenne. De miután tudjuk, vagy is inkább combinálhatjuk azokat, mik a miniszté­rium részéről az utóbbi 4 év alatt történtek, és nem történtek; és miután másfelől combi náljuk azokat az osztrák minisztérium és az osztrák reichsrathnak határozataival és intézkedéseivel; és miután tudjuk, hogy ezen kérdés eldöntésére nézve magából Fiúméból azon pártnak tanácsát kérek ki, melyet pártiának összeköttetései, hajla­mai s személyes érdekei Ausztriához kötnek, azok­nak tanácsát pedig nem csak nem kérik, hanem visszavetik, kiknek, habár önérdekök is köve­teli, hogy Fiume mint lakóhelyűknek főpontja tengeri kereskedelmi helylyé emeltessék, de kik különben is már annyi jelét adták e hazához való ragaszkodásuknak, ezek tanácsa nem csak visszavettetik, de sőt ezek üldöztetnek is, mint ez kitűnt azon választásból, mely Ciotta képvi­selő által hozatott létre, kinek múltja bizonyíték arra, hogy osztrák szolgálatban áll, oly vissza­élések segedelmével, melyek valóban törvénytele­nek voltak: (Felkiáltás a szélső bal felől: Ugy van!) valódi iróniája ez a fiumei érdekek képvise­lésének és valóságos megboszulása a hazafiúi ér­zelmeknek. (Felkiáltás jobb felől: A dologra! A do­logra!) Bocsánatot kérek, ez nagyon is a dologra tortozik. (Felkiáltások a bal oldalon: Ugy van!) Én nem akarok szakértő fejtegetésekbe és vitatkozásokba bocsátkozni, mert ez nem lenne helyén ; csak annyit mondok, hogy, ha az Allegani hegyeken, a Mont-Cenisen és a Sz. Gotthardon és Simplon hegyeken lehetett, még pedig keve­sebb idő alatt vasutat építeni, illetőleg az elő­munkálatokat elkészíteni: nézetem szerint el lehet azt utóvégre nálunk is eszközölni. Nem kérdem én: vajon a Feli-, vagy Lamayrac-, vagy más rendszer alkalmazásával történhetik-e a Mont-Cenisen a leg­czélszerűbben a kiépítés, ámbár a Fell-rendszerre nézve is meg kell jegyeznem azt, hogy ha ezen rendszert a Mont-Cenisen nem is lehetett siker-

Next

/
Thumbnails
Contents